Távolról követett gyermeksorsok

Hajnal Csilla (R) 2017. december 17., 09:00

Mintegy negyedmillióra tehető Romániában a külföldön dolgozó szülők által itthon hagyott gyerekek száma. Milyen hatással van a szülő távolléte a gyerekre, és hogyan ajánlott „jóvá tenni” a távollétet, amikor itthon van?

Országszerte mintegy 250 ezerre tehető a külföldön dolgozó szülők által itthon hagyott gyerekek száma. Illusztráció Fotó: Pál Árpád

Egy gyereknek kortól függetlenül – nagy vonalakban – két dologra van szüksége: feltétel nélküli elfogadásra és biztonságra. A külföldön dolgozó szülők gyerekeiben pedig pont a biztonságérzet rendül meg. Romániában a hivatalos adatok szerint több mint 96 ezer gyereknek dolgozik egyik vagy mindkét szülője külföldön. A Mentsétek meg a gyermekeket Alapítvány közleménye szerint a hivatalos statisztikák nem tükrözik teljes mértékben a valóságot, ugyanis a megyei tanfelügyelőségektől származó adatokkal összeadva valójában

országszerte 212 ezerre tehető az ebben a helyzetben lévő kiskorúak száma.

Ebben azonban nem szerepelnek azok, akik még nem óvodaérettek, sem pedig azok, akiket nem írattak be, vagy „lemorzsolódtak” a rendszerből. A szervezet becslései szerint tehát mindent összevetve mintegy 250 ezerre tehető Romániában a külföldön dolgozó szülők által itthon hagyott gyerekek száma. Egy négy éve született törvénymódosítás értelmében a szülők távozásuk előtt negyven nappal kötelesek bejelenteni a helyi önkormányzat szociális osztályán, hogy elhagyják az országot, és meg kell nevezniük azt, akire a gyerek felügyeletét bízzák, hogy majd bírósági végzéssel teljes jogú képviselőként ismerjék el az illetőt. Ez azért is fontos, mert a szülők távollétében bármi történhet a gyerekkel, és ha például sürgősségi egészségügyi ellátásra szorul, nincs aki aláírja az ehhez szükséges beleegyezéseket. Ennek ellenére,

a legtöbb szülő nem jelenti be távozását.

„A szülőknek is mindig elmondom, hogy ha nagyon le akarjuk egyszerűsíteni a szülői feladatkört, akkor két dologra van szüksége a gyerekeknek: feltétel nélküli elfogadásra és biztonságra. Most ha belegondolunk, pont a biztonságérzete rendül meg annak, akinek a szülei nincsenek vele folyamatosan. A biztonság a gyereknek egy állandó lakhelyet és állandó személyeket jelent nagy vonalakban. Úgyhogy természetes, hogy a gyerek sérül. Mindegyik, csak minden gyerek másképp fejezi ezt ki” – fogalmazott lapunknak Fogarasi Gyöngyi pszichológus, iskolai tanácsadó.

Mint mondta, a személyiségfejlődésnek sok oldala sérül, például a nemi szerep egészséges kialakulása – nincs apa, akit utánozni lehet, nincs követendő modell. Az itthon maradó nagymamák gyakran panaszkodnak, hogy a gyerekek, főleg a fiúk kezelhetetlenné válnak, iskolában is nehézségeik vannak az alkalmazkodás, tanulás terén is. Érthető, mert

a nevelés, szabályok felállítása nem a nagyszülők feladata,

legtöbbjük nehezen birkózik meg a feladattal – tette hozzá a szakember. Egy lapunknak nyilatkozó marosvásárhelyi nagymama ugyanerre panaszkodott.

Amióta a fiam és a menyem elment külföldre dolgozni, és a nyolcéves unokámra vigyáznom kell, sokkal többet veszekszünk a gyerekkel, mintha nem is érdekelné, amit mondok neki. Nem fogad szót nekem, sokszor az az érzésem, hogy utál engem

– panaszolta lapunknak a nagymama, aki megérti, hogy miért vállaltak a szülők külföldön munkát. Szerinte itthon nem tudták volna fenntartani a családot, így pedig havonta küldenek pénzt neki, hogy semmiben ne szenvedjen hiányt a gyerek.

Kisebb gyerekek esetén a szülők teljesen kiesnek a szülői szerepből, a kötődést illetően is, hiszen a gyermek ahhoz kötődik, akivel több időt tölt, aki gondozza őt – fejtette ki a pszichológus, hozzátéve, azonban mégiscsak szerencsés eset az, ha van állandó személy a gyermek életében.

Fontos, hogy a kisebb gyerek se buta, csak kicsi, ő is érzi, hogy valami nincs rendben. Neki is el kell mindent magyarázni, ha a szülő amellett dönt, hogy külföldre megy

– tette hozzá Fogarasi Gyöngyi, aki azt tanácsolja a külföldön vendégmunkásként dolgozó szülőknek, hogy amikor haza jönnek, töltsenek sok időt a gyerekkel, és ne ajándékokkal kompenzálják a távollétet, mert ezzel a gyerek értékrendje is sérülhet.

A Mentsétek meg a gyermekeket Alapítvány az ország 17 településén hozott létre központokat, köztük Marosvásárhelyen és Segesváron, ahol szakemberek foglalkoznak azokkal a gyerekekkel, akiknek a szülei külföldön dolgoznak. Az elmúlt több mint hat év során több mint hatezer gyereket karoltak fel, a központokban pszichológus dolgozik, és nevelők segítenek nekik tanulni. A szervezetnek ugyanakkor van egy ingyenesen hívható telefonvonala is, a 0800-070.040-es számon lehet elérni, valamint egy honlapja, a copiisinguriacasa.ro, ahol a szülők, illetve a gyerekekkel itthon maradt személyek is megkaphatják a szükséges információkat.

Románia családjainak egynegyede transznacionális

Nem föltétlenül válnak elhagyatottá és hátrányos helyzetűvé azok a romániai gyermekek, akiknek szülei külföldön vállalnak munkát – hívták fel a figyelmet a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) szakértői, akik a témában végeztek széleskörű tanulmányt. Viorela Telegdi-Csetri, a BBTE népességkutató központja keretében végzett projekt vezetője transznacionálisnak nevezi a tanulmányban azokat a családokat, amelyeknek legalább egy tagja külföldön él. A szakember által ismertetett adatok szerint Románia lakosságának több mint negyede ilyen családban él. A BBTE kutatója arra is kitért: a romániai közbeszédben a külföldi munkavállalás legláthatóbb része az „itthon maradt gyermekek”.

A tanulmány készítői elismerik, hogy életüket és világlátásukat nagyban befolyásolja a szülők távolléte, tapasztalataik szerint azonban számos esetben „működik” a nagyszülői felügyelet, a technológiának köszönhetően pedig a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartás is megoldható. „Ezeknek a gyermekeknek azonban meg kell küzdeniük a társadalmi előítélettel, miszerint ők elhagyottak” – hívta fel a figyelmet Viorela Telegdi-Csetri.