Díjak, kitüntetések sokaságát vehették át

Gergely Imre 2017. december 06., 13:44

A gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Gimnázium kórusának dalai és a Hóvirág együttes táncosainak fellépése tette igazán ünnepélyessé a gyergyószentmiklósi városnapokon megtartott dísztanácsülést. A keddi esemény az elismerésekről, díjakról, évfordulókra emlékezésről szólt.

A diákkórus éneke sokak szemébe könnyeket csalt Fotó: Kolozsi Borsos Gábor

Történelmi visszatekintéssel nyitotta ünnepi beszédét Nagy Zoltán polgármester. Ennek oka, hogy több évfordulót is ünnepel idén Gyergyószentmiklós.

380 éve telepedett a városba az örmény közösség, a Gyilkos-tó 180 éve keletkezett, és a település 110 éve kapott városi rangot.

Ugyanakkor emlékeztetett rá: annak is évfordulója van, hogy 1607-ben országos vásárjogot kapott Rákóczi Györgytől Gyergyószentmiklós, ami mezővárosi státusz is volt egyben. De 1871-ben az akkoriak lemondtak erről, inkább választották a rang elvesztését és nagyközséggé minősítést. Merthogy általános elszegényedés volt jellemző, az emberek képtelenek voltak a városi szintű adót fizetni. Elvándorlási hullámok követték egymást. De egy emberöltő múlva ismét felemelkedett Gyergyószentmiklós, és ismét városi rangra érdemessé vált az akkori gyergyószentmiklósiak erejéből. Ez a település az elsők egyike volt Erdélyben, amely villanyvilágítással rendelkezett, de olyan kulturális élettel is, amely méltó volt a városi joghoz.

A várossá válás további vágyakat és megvalósításokat hozott. Út épült a Gyilkos-tóhoz, és kiépült az ottani település. Iparosodás kezdődött. Polgáriasodott közösség, életszínvonala nőtt. Majd jött a világháború, ami meggyengítette, kifosztotta a közösséget, de mégse törte meg.

A második világháború után 380 porta vált a lángok martalékává ugyanennyi családot földönfutóvá téve.

De nem hagyták el a szülőföldet, hanem reménnyel telve újjáépítették. 1945 után az akkori rendszer munkásnegyedek építését hozta, az addigi hagyományos mezőgazdasági életforma háttérbe szorult, de ebből a változásból is igyekeztek kihozni a legjobbat. Minden gyárnak művelődési köre volt, több sportágban is az ország legjobbjai voltak gyergyóiak, világbajnoki, olimpiai címek vitték messzire a város hírnevét. Az 1989 utáni idők ugyan szétzúzták a város iparát, de az emberek tenni akarása nem szűnt meg. A civil szervezetek dolgoznak, vágyuk, hogy éljen, fejlődjön az a térség, amely szívügyük.

A polgármester hangsúlyozta: azért tartotta fontosnak a visszatekintést, hogy látható legyen, mi mindent átélt ez a közösség. Jogfosztottság, rombolások után sem futamodtak meg, újra és újra talpra álltak, újjáépítették amit mások leromboltak.

Tették, pedig akkor is volt elvándorlás, elszegényedés, háború, halál. De volt születés, talpra állás, és kiállás is. Őseink bizonyítottak, most rajtunk a sor, hogy megmutassuk, nem csak együtt, hanem egymásért is élünk. Elszármazottak és itt élők, magyarul és másként beszélők ünnepeljük együtt értékeinket, örökségünket. Az ünneplés erőt, energiát szolgáltat a munkához, azokért a célokért, amik az élet értelmét adják, amiben hiszünk. Mi Gyergyószentmiklósban hiszünk

– fogalmazott a polgármester.

A dísztanácsülés hagyományainak megfelelően díjak és elismerések sokaságát adta át az önkormányzat azoknak, akiket a közösség javasolt, illetve olyan szervezeteknek, amelyek idén kerek évfordulókhoz érkeztek.

A dísztanácsülés az elismerések, köszönetek alkalma is Fotó: Kolozsi Borsos Gábor

A Salamon Ernő Gimnázium Nap Olga laboránst, a Fogarasy Mihály Műszaki Középiskola Dandu Ion oktató mestert, a Fogarasy Mihály Általános Iskola Örtel Rózália tanárnőt, a Vaskertes Általános Iskola Sándor Erzsébet tanárnőt, a Kós Károly Általános Iskola Pop Erika tanárnőt, a Sfântu Nicolae iskola Sándor Letiția tanítónőt javasolta a kiemelkedő pedagógusi díjra.

Dr. Jeszenszky Géza nyugalmazott belgyógyász főorvos és Papp Emilia Szilvia asszisztensnő egészségügyi életműdíjat kapott.

Karancsi Sándor nevét viseli az a díj, amelyet a város képzőművészei kaphatnak meg. Idén Portik Sándor festőművész kapta meg ezt az elismerést.

2017-ben számos civil szervezet ünnepli fennállásának kerek évfordulóját. A város önkormányzata számukra is kitüntetéseket adományozott. A legrégebb fennálló gyergyószentmiklósi civil szervezet az Ipartestület Férfikara, amely idén 125. éves. Nem sokkal fiatalabb, azaz 120 éves az Erdélyi Kárpát-Egyesület gyergyószentmiklósi osztálya, amely szintén díjat kapott.

A dísztanácsülésen díjat vehetett át még a 90. éves Kolping Család Egyesület, a fennállásának 80. évfordulóját ünneplő Kós Károly Iskola, az 55 éves Kercsó Attila Irodalmi Kör, a 40. évéhez érkezett Dancurás Hegyimentő Egyesület, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem 20 éve alapított gyergyószentmiklósi kihelyezett tagozata is.

Ugyancsak díjazták a szintén 20 esztendős Step Dance Sportklubot, a 15 éve működő Gyergyószentmiklósi Művelődési Központot és a szintén 15 éves Inter Gyergyó teremlabdarúgó-csapatot.

2017-ben a 10. alkalommal szervezték meg a Székelyföldi Lovas Ünnepet, és ezét kitüntetést vehettek át szervezői, azaz a Bajkó család és az általuk vezetett Krigel Sportklub. Az eseményen több, szintén a sporthoz kötődő díjat is átadtak. Így kitüntette az önkormányzat a ritmikus gimnasztika, akrobatikus torna és látványtánc terén elért eredményekért a Gyermekek Háza Tornakörét. Az országos ifjúsági kosárlabda-bajnokságot 1957-ben, azaz 60 éve megnyerő gyergyószentmiklósi női kosárlabdacsapatot. A kosárlabdázásban nyújtott kimagasló tevékenységéért pedig Romfeld Irént.

Díjak köszönetképpen

Somorja város idén is támogatást hozott Gyergyószentmiklósra. Ezúttal a Caritas keretében működő Esély program részesült anyagi segítségben, amelyet Nagy József, a felvidéki testvérváros képviselője adott át. Ezért, és a korábbi években nyújtott különféle támogatásokért Szentmiklósi Lelkületű Testvér címet adományoztak a felvidéki testvérvárosnak. A városvezetés a Szakoktatás Nagykövete címet adományozta a Gyergyószékért Alapítványnak, a város szakoktatásának fejlődéséhez nyújtott segítségért.