Most kell megragadnia az alkalmat, hogy kialkudjon egy fizetésemelést

Minden munkaadónak kötelessége tárgyalásokat folytatni az alkalmazottaival december 20-ig, a jegyzőkönyveket pedig az év végéig továbbítaniuk kell a munkaügyi felügyelőséghez. A tárgyalások során a béremelés nem kötelező, a minimálbér értékének 1900 lejre való növelése azonban igen.

Sokan aggódnak, hogy csökkenni fog a bérük jövőtől, miután a kormány döntésének értelmében január elsejétől teljes egészében a munkavállalókra hárul majd a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok befizetése, ami a bruttó bér 35 százalékát teszi ki. Az elmúlt időszakban rengetegen fordultak kérdésekkel a Hargita Megyei Munkaügyi Felügyelőséghez a várható változások miatt,

az emberek nem értik, pontosan mire számíthatnak január elsejétől

– mutatott rá megkeresésünkre Daniela Bortoş, az intézmény szóvivője. Meglátása szerint azonban a módosítások sokkal egyszerűbbek, mint amilyennek elsőre tűnnek, és csak a munkaadók számára ír elő bizonyos kötelezettségeket,

az alkalmazottaknak semmilyen feladatuk sincs.

Az egyik legfontosabb változás az, hogy az idei 82-es számú sürgősségi kormányrendelet értelmében (amelyet egyébként teljesen váratlanul csupán november közepén fogadtak el) a munkaadók kötelesek kezdeményezni a kollektív vagy az egyéni munkaszerződések újratárgyalását, majd ennek eredményéről értesíteniük kell átiratban a munkaügyi felügyelőséget. A tárgyalásokat november 20. és december 20. között kell lefolytatni, az átiratokat pedig legkésőbb december 29-ig kell eljuttatni a munkaügyi felügyelőséghez, hogy amikor januárban elkezdik a munkát, már dolgozni tudjanak az adatokkal – emelte ki Daniela Bortoş, aki arra is figyelmeztetett, hogy azok a munkaadók, akik nem tesznek eleget ennek a kötelezettségnek, ötezertől tízezer lejig terjedő pénzbírságra számíthatnak.

Noha a tárgyalások célja az, hogy eldöntsék, a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok a munkavállalóra való áthárítása után megemelik vagy sem a bruttó béreket, ez nincs előírva.

A béreket tehát nem kell kötelezően megemelni, a minimálbért viszont igen: azoknak az alkalmazottaknak, akik minimálbért kapnak, január elsejétől 1450 lejről 1900 lejre kell növelni a bruttó fizetését. A bértárgyalás a versenyszférában és az állami intézményeknél is kötelező, illetve az sem számít, hogy hány alkalmazottja van egy cégnek.

Kivétel nélkül minden munkaadó tárgyalásokat kell folytasson az alkalmazottaival, még akkor is, ha csak egyetlen személyt foglalkoztat,

a tárgyalásoknak pedig nyoma kell maradjon: minden esetben jegyzőkönyvet kell készíteni, akkor is, ha nem változik semmi, és ha módosul a munkaszerződés, azt is be kell nyújtani a munkaügyi felügyelőséghez. Az alkalmazottaknak azonban semmilyen kötelezettségük sincs a szóvivő szerint, ugyanis annak ellenére, hogy az ő fizetésükből vonják majd le a járulékok összegét, a gyakorlatban a kifizetést továbbra is a munkaadó végzi majd.

A kormány egyébként november 8-án fogadta el az adótörvénykönyv január elsejei módosításáról szóló sürgősségi rendeletet. E szerint a mostani kilencről háromra csökken a befizetendő járulékok száma, csupán a társadalombiztosítási (CASS), az egészségbiztosítási (CAS) és a munkabiztosítási járulék marad érvényben. Emellett a jelenlegi 16 százalékról januártól tíz százalékra csökken a jövedelemadó kulcsa, de teljes egészében a munkavállalókra hárul a társadalom- és egészségbiztosítási járulékok befizetése (a munkáltató mindössze egy 2,25 százalékos munkabiztosítási hozzájárulás befizetésére lesz köteles). A bérek alakulásával kapcsolatosan Mihai Tudose miniszterelnök és Ionuţ Mişa pénzügyminiszter többször is arról beszélt, hogy sem a köz-, sem a magánszférában nem csökkennek majd a fizetések a járulékok terhének a munkavállalóra hárításával. Adrian Bența pénzügyi tanácsadó előszámítása szerint azonban az az adófizető, aki jelenleg bruttó 3000 lejes keresete alapján 2104 lejt kap kézhez, nettó bére jövőre 1775 lejre csökkenhet, ha 35 százalékos társadalom- és egészségbiztosítási hozzájárulást, továbbá tízszázalékos jövedelemadót kell befizetnie.

{A}

Ugyancsak 16,5 százalékkal csökkenne a szakértő szerint egy bruttó 6000 lejt kereső adófizető bére: miközben jelenleg egy ilyen összegű fizetésért 4208 lej nettó jár, a tervezett változások nyomán 698 lejjel kevesebb, 3510 marad a munkavállaló zsebében.

Hasonló következtetésre jutott a Hotnews portál által felkért Cornel Grama kolozsvári adószakértő is, aki szerint egyedül a minimálbérért dolgozók járhatnak jól az intézkedéssel, ők a számításai szerint 98 lejjel többet, nettó 1163 lejt kereshetnek a változások által.