Íme, az egészségtelen étrend és a mozgásszegény életmód következménye

Az egyre inkább elterjedő egészségtelen életmód és étrend miatt világszerte növekszik a cukorbetegek száma, a trend alól pedig Székelyföld lakossága sem képez kivételt. Hargita megyében például közel ezerrel több cukorbeteget tartanak számon idén, mint négy éve.

A cukorbetegség, másik nevén diabétesz, amelynek kedden van a világnapja, az egyik legrégebbtől ismert, valamikor ritkaszámba menő betegségből napjaink egyik legelterjedtebb népbetegségéve, „járványává” vált. A világnap időpontjának megválasztása egy, a cukorbetegség megismerésének és kezelésének is mérföldkőnek számító felfedezés tiszteletére történt: 1891. november 14-én született Frederick Banting, aki Charles Besttel közösen fedezte fel az inzulint, 1922-ben.

A világszerte százmilliók életét megnyomorító kór kialakulásának legfőbb oka a finomított szénhidrát alapú „nyugati” táplálkozás elterjedése. Azaz,

a kevés mozgás és a túlzott energiabevitel elhízással jár, ez pedig az anyagcsere-folyamatok felborulásához vezet.

Evés után így magas vércukorszint alakul ki, amit a hasnyálmirigy hatalmas mennyiségű inzulin kibocsátásával próbál enyhíteni. Viszont ha a sejteknek folyamatosan túl sok cukrot kell felvenniük, ellenállóvá válnak az inzulinnal szemben, amely kettes típusú, más nevén időskori cukorbetegséghez vezet. Ez a betegségben szenvedők nagy többségére, majdhogynem kilencven százalékukra jellemző. Az egyes típusú diabétesz kialakulásának hátterében autoimmun folyamatok állnak, tehát az inzulin hormon abszolút hiányára vezethető vissza – mutatott rá érdeklődésünkre Fülöp Éva csíkszeredai diabetológus főorvos.

A Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár adatai szerint évenként mintegy négyszáz fővel növekszik a cukorbetegek száma a megyében. Ahogy szemléltető táblázatunkban is láthatják, míg 2014-ben 10 526 1-es és 2-es típusú cukorbeteget tartottak számon Hargita megyében, addig 2017 első kilenc hónapjának az összesítése szerint már 11 495-öt.

Duda Tihamér, az egészségbiztosítási pénztár vezérigazgatója elmondta,

az a személy, akinél cukorbetegséget diagnosztizálnak, bekerül az országos egészségügyi programba, amely révén alanyi jogon egészségbiztosított személlyé válik.

Hargita megyében egyébként megfelelő a lefedettség a diabetológus szakorvosok számát tekintve: hét szakorvos dolgozik, közülük három Csíkszeredában, kettő Székelyudvarhelyen, egy-egy Gyergyószentmiklóson, valamint Maroshévízen.

Tompos Zoltán, a Hargita Megyei Egészségbiztosítási Pénztár főorvosa kifejtette, az egészségtelen életmód és étrend egyre nagyobb térhódítása mellett

a megnövekedett diabétesz beteglétszám azzal is magyarázható, hogy manapság már sok esetben korábban, a szövődmények megjelenése előtt diagnosztizálják a 2-es típusú cukorbetegséget az orvosok bizonyos rutinvizsgálatok után.

„A jövőtől életbe lépő egészségügyi keretszerződés szerint már nemcsak a diabetológusok, hanem gyakorlatilag a háziorvosok is elküldhetik évente kétszer a cukorbetegségben szenvedő pácienseiket glikált hemoglobin (HbA1c) tesztre. Ez a vércukorszint átlagértékét jelzi az elmúlt három hónapos periódusra vonatkozóan, és fontosabb mutatója a cukorbeteg állapotának, mint a pillanatnyi vércukor” – mindezt fontosnak tartotta megjegyezni a főorvos.

Bíró Dénes csíkszeredai háziorvos szerint is egyre több a diabéteszes beteg, amely az egészségtelen étrend és kevés mozgás következménye. A szakember úgy látja, manapság már a középkorú személyeknél is egyre gyakoribb a kór megjelenése.

– fogalmazott, hozzátéve, hogy a jövőben csak nőni fog a cukorbetegek száma. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábbi jelentése szerint 1980 és 2014 között 108 millióról 422 millióra nőtt a diabétesszel élők száma a világban.