Sportlegendák vallanak sikereikről, eredményeikről
Nem csupán a sportról, hanem az emberekről is szól Móra László újságíró-szerkesztő A romániai kézilabda magyar legendái című új könyve. Miklós Magda, Birtalan István, Orbán István és Kicsid Gábor jelenlétében mutatták be a könyvet vasárnap Székelyudvarhelyen.
A romániai kézilabda kiemelkedő magyar sportolóiról írt ezúttal könyvet Móra László újságíró-szerkesztő, aki korábban Károlyi Béla tornaedzőt, valamint Kovács István és Jenei Imre labdarúgóedzőket is bemutatta két kiadványában.
A sportlegendák közül ezúttal a sikeres kézilabdásokról írt könyvet. Birtalan István, Kicsid Gábor, Orbán István, Soós Rozália, Miklós Magda, valamint Török Edit és Mária meséli el történetét a kötetben, amelyet vasárnap mutattak be Székelyudvarhelyen, a sportcsarnok előterében.
Móra László elmondta, nem szerette volna, ha a romániai magyar legendákat kisajátítja Magyarország, ezért akarta könyvbe foglalni a világ élvonalbeli kézilabdázóinak történetét. Hozzátette, hogy
írásában a szereplők maguk mesélnek, ő csak különböző forrásokból tett hozzá részleteket, néhol megszólított másokat is. Szerinte fontos volt írni róluk, hiszen olyan korszakban éltek, amelyet át kellett vészelni, nekik ez a sport segítségével sikerült.
Szeretné, ha sikertörténeteik nem merülnének feledésbe.
Mai napig elcsodálkozva tudja hallgatni az akkori kézilabdasikerekről szóló történeteket – árulta el a székelyudvarhelyi Miklós Magda, aki udvarhelyiként a román válogatottal kétszáz meccsen, négy bajnokságon és egy olimpián vett részt. Mottója továbbra is az, hogy
ha újrakezdené, akkor is a kézilabdát választaná, hiszen elégedett azzal, amit elért.
Udvarhelyen a kézilabdának története, gyökere van – mondta az udvarhelyi születésű Orbán István, aki 134-szeres román válogatott, és hatszoros országos bajnok volt a férfi kézilabda aranykorszakában. Ma már nem itt él, de szeretettel gondol vissza, elmondása szerint meghatározó volt pályafutásában a székely anyaváros, hiszen megadta számára az alapot, ami segített eljutni a válogatottba.
– fogalmazott.
„A szerző arra kért, felejthetetlen élményekről meséljünk. Ekkor arra gondoltam, hogy
– mondta Kicsid Gábor kétszeres világbajnok. Szerinte a sportsikerhez szükséges az, hogy a csapat családdá váljon. „Romániában egy sportágban sem volt és nem is lesz még egy ilyen sportcsalád. Negyven éve nem kézilabdázunk, de olyan hét nincs, hogy ne hívnánk fel egymást, a bukaresti steauások minden szerdán találkoznak” – mesélte.
– hangsúlyozta. Szerinte éppen ennek a szoros kapcsolatnak köszönhetően nem voltak gondok a csapattársak között magyar származása miatt, ugyanakkor ehhez az is hozzájárult, hogy több német, de még macedón származású is volt köztük. Miklós Magdához hasonlóan ő is úgy érzi, ha újrakezdené, semmit sem változtatna, jóllehet voltak nehéz pillanatok is.
Említette, hogy
a világbajnokságról úgy jöttek haza, hogy az Eugenia kekszet mustárba mártva ették meg, de semmiért sem adná azt a leírhatatlan érzést, amit akkor érzett, amikor világbajnok lett.
Először nem gondolta, hogy érdemes a „régi világról” könyvet írni, ám a könyvbemutatón összegyűlt népes közönség láttán meglepődött, hogy mennyi embert érdekel a kézilabda – vallotta be Birtalan István kétszeres világbajnok, aki a hetvenes években a világ egyik legjobb kézilabdázója volt.
