Beoltani, vagy sem a gyereket? – erről lehetett a politikusokkal vitatkozni

Dósa Ildikó 2017. november 12., 18:13

Hargita megyei szülőkkel találkoztak pénteken Székelyudvarhelyen Benedek Zakariás és Vass Levente parlamenti képviselők, akikkel az oltástörvény képviselőházi megszavazásáról, valamint esetleges módosításokról beszélgettek.

Fotó: Barabás Ákos

A szenátusban már megszavazták az oltástörvényt, a jelenleg véleményezésen lévő tervezet november végére kerül a képviselőház plénuma elé – mondta el Vass Levente, az RMDSZ Maros megyei parlamenti képviselője.

Minden jel szerint itt is megszavazzák az oltások kötelezővé tételét,

személy szerint maga is mellette szavaz – tette hozzá. A pénteki beszélgetés, amelyen Hargita megyei szülők csoportjának kérésére vett részt, véleménye szerint nem a konfliktusról, hanem a megértésről szólt.

Amellett, hogy jó kezdeményezésnek tartom ezt a beszélgetést, javító szándékú javaslatokat is kaptam. Az ilyen beszélgetések azt eredményezik, hogy akár orvos, akár laikus elgondolkodik azon, hogy az általa képviselt álláspont kizárólagosság-e?

– fogalmazott a politikus.

Fotó: Barabás Ákos

Alacsony a bizalmi szint
Az oltást ellenző szülők között is van olyan, aki néhányat beadatna, ami azt mutatja, hogy tulajdonképpen nem az oltás ellen van, hanem az egészségügyi rendszerben nem bízik.

Ez az, amiben törvényhozóként beavatkozhatunk, hogy bevezessünk olyan előírásokat, amelyek például azt teszik kötelezővé, hogy az illetékesek minden komplikációt jelentsenek a megyei igazgatóságoknak és az oltásbizottságoknak. Az Egészségügyi Világszervezet egy populációban 95 százalékos átoltottsági arányt javasol, Romániában az oltásellenes szülők aránya hét százalék körül van. Én azt gondolom, hogy

közérthető, megfelelő szintű tájékoztató stratégiával a hiányzó két százalék még meggyőzhető ahhoz, hogy a törvénykezdeményezés kapcsán a társadalmi béke kialakítható legyen

– jelentette ki Vass. Hozzátette, minden egyes orvosi beavatkozás, egy egyszerű injekció is kockázattal jár, amivel az orvostudománynak számolnia kell.

Fotó: Barabás Ákos

Feltételek mindenkinek

Az oltások kötelezővé tétele nem egyedülálló Európában, a vonatkozó nemzetközi törvény megengedi ezt.

Az oltástörvénynek kötelezettséget és kondicionálást kell tartalmaznia annak érdekében, hogy az átoltottsági arány megfelelő legyen, hiszen jelenleg van olyan megye az országban, ahol ez csupán három százalék, nagyrészt a hanyagság, nem pedig az oltásellenesség miatt

– ismertette Vass Levente. A jelenlegi törvénytervezet szankciókat tartalmaz: ha a szülő nem megy el a felkészítőkre, figyelmeztetésben részesül, ha utána nem oltatja be gyerekét, akár 10 ezer lejes összegig bírságolhatják. Jónak tartja, hogy

ezúttal a miniszter és a minisztérium felelőssége is bekerült az oltóanyagok biztosításával kapcsolatosan, ugyanakkor büntetik a szolgáltatót is, ha nem küldi ki az értesítőt, illetve nem tartja meg a képzéseket.

Bár a tervezet nem az RMDSZ kezdeményezése, azon dolgoznak, hogy az módosításokkal a legjobb formában kerüljön elfogadásra – fűzte hozzá.

Fotó: Barabás Ákos

Egyelőre román nyelvű szórólap készült a törvény népszerűsítésére, statisztikai adatokkal, oltásnaptárral. A tájékoztatás nyelvéről még nem voltak tárgyalások, azonban Benedek Zakariás képviselő úgy véli, ahol a népesség aránya eléri a húsz százalékot, ott törvény szerint a kisebbség nyelvén is történik tájékoztatás.

Oltásnaptár
Születéskor a B típusú hepatitisz ellenes oltást már a kórházban megkapja a kicsi, majd az első héten következik a BCG beadása, két hónaposan a hexavalens oltás, négy és tizenegy hónaposan ennek az emlékeztető oltása, tizenegy hónaposan bekapja a ROR-t, míg ötévesen az ismétlő oltást erre, amit hatévesen követ a tetravalens oltás, tizennégy évesen ennek a felnőttekre alakított változata.