Közfelháborodást keltett a szikla ellopása
Kiásták Csíklázárfalva Dinoszauruszkőnek nevezett természeti látványosságát, az andezit sziklát mintha a föld nyelte volna el. A csíkkozmási önkormányzat képviselői arra kérik a környékbelieket, hogy aki bármilyen információval rendelkezik az esetről, jelentkezzen.
Több minősíthetetlen cselekmény is történt az elmúlt két hétben Csíklázárfalván – keresett meg panaszával Bálint-Bálint Lóránt, helyi önkormányzati képviselő. Mint tőle megtudtuk,
ismeretlen tettesek elszállították azt a Sárkánykőnek, Dinoszauruszkőnek nevezett szikladarabot, amely Lázárfalva határában egy eddig ismeretlen nyomot tartalmazott.
Emellett pedig szintén ismeretlenek megrongálták a nyáron kalákában felújított Fűrészborvíz-forrást. A történtekről és a további lépésekről az önkormányzati képviselő és a helyi polgármester, Szántó László számolt be.
A polgármester elmondta, a Sárkánykő Lázárfalva határában található Kisharam vulkáni kúp dél-keleti hegylábánál helyezkedett el, a falu kultúrtörténetéhez tartozó érték volt, amelyhez hiedelmek, mondák, legendák fűződtek.
A szikla nevét a helyiektől kapta a benne található azonosítatlan nyomról, amelyet dinoszaurusz lábnyomnak vélnek.
Bálint-Bálint Lóránt megjegyezte, keletkezését illetően véleményeltérések voltak a geológusok, vulkanológusok és geomorfológusok között. De hogy hogyan keletkezett a sziklában levő nyom, azt a helyszínen kellett volna keresni, amelyben segített volna a természeti környezet, a mellette található kőzetek típusa, tengerszint feletti magasság, a nyom égtájak szerinti irányultsága, a növényzet sűrűsége és típusa. Amennyiben pedig nem prehisztorikus lénytől származó nyom volt, akkor az eróziós folyamatok és ezek intenzitása szolgáltathatott volna válaszokat – tisztázta, hozzátéve, sajnálja, hogy múlt időben kell beszélnie minderről.
– osztotta meg az önkormányzati képviselő. Azt is elmondta, a szikla eltűnéséről több mint egy hete szerzett tudomást. Szántó János, a helyi közbirtokosság alelnöke, illetve Dósa Levente, a Pro Szent Anna Egyesület ügyvezetője értesítette a hírről. Az elmúlt időszakban a polgármesterrel együtt mindenfelé érdeklődtek, a helyiek mellett a szomszédos település lakóit és a határban legeltető pásztorokat is megkérdezték, látták-e, ki ásta ki a sziklát. Segíteni egyelőre senki nem tudott, de
a helyiek körében felháborodást keltett az ügy.
Természetesen megkeresték azt a gazdát is, akinek a kaszálóján volt az andezit szikla, az illető nem tudott a kő eltűnéséről, de utána sem tett hivatalos lépéseket – ismertették.
Mivel a szikla jelentős része a földben volt, így a helyszínén lévő gödör méretéből következtetnek csak annak teljes méretére. Meglátásuk szerint, egy 2-3 köbméteres szikladarabot szállíthattak el, amelynek összsúlya meghaladhatta a 8 tonnát, hiszen az andezit köbmétere 2800 kilogramm. Az időigényes és nehéz akciót az – eddigi információk szerint – mégsem észlelte senki. A polgármester és az önkormányzati képviselő abban bízik, hogy valaki, valakik mégis látták a helyszínen tevékenykedőket, őket arra kérik, hogy jelentkezzenek, mondják el amit tudnak, ezáltal segítsenek visszaszerezni a helyi geológiai értéket, amennyiben az még megmenthető.
Aki segíteni tud, jelentkezhet a csíkkozmási polgármesteri hivatalban, vagy akár üzenetet is írhat a Lázárfalva elnevezésű Facebook-csoportnak. Ha valaki csak az anyagiak miatt segítene, akár fizetni is hajlandó Bálint-Bálint Lóránt a konkrét nyomravezetőnek – szögezte le.
Szántó László belátta, utólag jöttek rá, hogy mivel a Sárkánykő a helyiek által büszkén mutogatott természeti érték volt, valamilyen formában be kellett volna venni az önkormányzat természeti kincseinek leltárába. Ez nem történt meg, így nem közvagyon, emiatt eljárást elsősorban a területtulajdonos indíthatna. Ebből tanulva a térség polgármestereinek figyelmét is fel szeretné hívni, hogy ahol hasonló természeti kincs van magántulajdonban, azt próbálják meg közvagyonná tenni, hogy ne kerüljenek ilyen helyzetbe.
A községvezető indítványozta, a település bejárataihoz térfigyelő kamerákat szereljenek fel,
hogy hasonló esetben vissza lehessen nézni, kik járták a településen. Tisztázta azt is, nem azért van szükség a kamerákra, hogy követhessék, ki, merre, mikor mozog, hanem szükség esetén legyen egy kiindulási pont. Erre akár kistérségi szinten is érdemes lenne hangsúlyt fektetni.
Nem föltétlen gondolják, hogy összefüggésben van a két eset, de szintén elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy ismeretlenek ellopták a Fűrészborvíz kőré felállított kerítést, és megrongálták az ott földbe helyezett, Györfi Imre által készített „küpüt”, azaz csorgót – részletezték. Kifejtették azt is, hogy augusztusban, kalákában újították fel a Fűrészborvizet és Sósborvizet: az előbbinél szükség volt egy új küpüre és egy védő kerítés felállítására, az utóbbinál csak egy kerítést építettek. Ezzel a munkával próbálták megmenteni forrásaikat az elmocsarasodástól, ugyanakkor értéket teremteni a helyi közösség számára. Habár ehhez a rongálók nem így viszonyultak, a forrásmegőrző kezdeményezésüket jövőben is folytatják.
