Kávé köré épülő különleges előadással várják a kollokvium közönségét

2017. október 17., 19:51

A legjelentősebb erdélyi kisebbségi színházi fesztivál közepéhez érve kijelenthető, hogy a XII. Nemzetiségi Színházi Kollokvium bővelkedik legekben. A legtöbb koncertre is az idén kerülhet sor a fesztivál történetében.

Az előadás a kávé által megteremtett világot hivatott megmutatni Fotó: Csiky Gergely Állami Magyar Színház

És ha már a legeknél tartunk, a nagyérdemű szerda este tekintheti meg a Kollokvium legnépesebb előadást és a legelső Purcărete rendezést, ami a Figurába érkezik.

A Temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és a szintén Temesvári Állami Német Színház közös produkcióját, a Silviu Purcărete által rendezett Moliendo café-t este nyolctól nézhetik meg Figura nagytermében.

Két társulat, 36 színész, 44 szék, 12 asztal, 20 zsák kávé illata, két hónap intenzív rögtönzés, a játék és a kollektív alkotás öröme. A kávé íze, zamata, hangulata, története és kultúrája köré építkező mozaikszerű szerkesztés a varázslat és ábrándok világába visz. Mindenki számára érthető, önálló nyelven szól. Színház ez a javából, igaz élettel bélelt, organikus zenébe hangolt, tehetséges színészi játéktól fűtött, gazdag képi világba komponált rendezés. Egyszerre hat érzéseinkre, gondolatainkra, képzeletünkre és érzékszerveinkre.

Egy jól ismert '50-es évek béli zenei darab a Moliendo Café (Kávét darálva) adja címét Silviu Purcărete temesvári rendezésének.

Az előadás egy nonverbális kreáció, szinte 40 szereplővel, amely a kávé által megteremtett világot hivatott megmutatni – azé a nedűjét, amely a rendező szerint „semmit sem ér, de mégis mindannyian élünk vele.”

A Párizsban élő világhírű rendező alkotásai a színházi mestermű és a nemes értelemben vett egyszerűség különös ötvözetei. A próbafolyamatot egy workshoppal kezdték, az együttműködésben születő produkciót nem szolgálta sem forgatókönyv, sem irodalmi alkotás. Purcărete csupán témákat ajánlott számukra, a válaszul születő improvizatív játékokból pedig megszületett az előadás.

A teret Dragoş Buhagiar látványtervezővel együtt gondolták ki, egy egyszerű, de felettébb művészi színpadképet hozva létre, a díszlet mindent beborít, uralja a teret, mégis szinte láthatatlan, észrevehetetlen, látványával bevezetve a nézőt egy mágikus valóságba. A színpad egy átlátszó fallal van elválasztva. A túloldalon egy másvilági szereplőt látunk, zsákokkal, teli zsákokkal… Bennük temérdek sok kávé. Át akar jutni a másik oldalra, de a másik oldalon, az innenső világ húzódik. Az asztalok mellett pincérek sürögnek-forognak, különféle embereket szolgálnak ki. Van ott mindenféle ember, a értelmiségitől hajléktalanig. A ma kávézójában mindenki ott tartózkodhat. Egyesek politikai kávéért, mások erotikus kávéért, ki-ki a maga kávéjáért jött el ide.

A kávé, bármennyire is hasznavehetetlen, ürüggyel szolgál arra, hogy az emberek találkozhassanak egymással. A kávé egy remek alkalom: egy kedvelt személlyel eltöltött időre, meditációra, értelmetlen csevejre, családi perpatvarra, pletykára, panaszra, vallomásra, szerelemre, elhagyásra… Egy jó fekete mellett elüldögélve rendezhetjük kusza gondolatainkat, és világmegváltó ötleteket eszelhetünk ki.

Az előadás fontos részét képezi a zene, amit Vasile Şirli szerzett, dallamiban megidézve a kávéillattal és cigarettafüsttel telítődött századokat. A zeneszerzéshez ismernie kellett a népszerű kávéházakat: a bécsi, párizsi, moszkvai és latin-amerikai kávé történelmét.

Be kell vallanom, hogy amikor elkezdtem írni a zenét, nem kávé aromákat, hanem ritmusokat éreztem, egy bizonyos dinamikusságot. Az elképzelés az volt, hogy egy ilyen fajta előadáshoz használható zenét szerezzek, amelyet valódi eszközként és nem csak aláfestés gyanánt alkalmazhatott a rendező.

A zenei próbák kezdetén előre figyelmeztettem a színészeket, hogy mindnyájuknak meg kell tanulniuk mindazt, ami énekelhető, természetesen azt is ami hangszeres rész, az énekes részek azonban sokkal nehezebben tanulhatók” – idézte fel a munkafolyamatot Vasile Şirli.

Sokszor egy leütött akkord vagy szaxofonszóló indítja el a cselekvéseket, prímán együttműködik zene és mozgás, színész és muzsikus, jófajta dzsesszes hangulatot keltve. Az idilli kávézós hangulat azonban nem állandó az előadásban. Ugyanis, akár a Faustban, a Radu Stanca Színház előadásában, Purcărete radikális színháza itt is megmutatkozik.

Az ellentétek előadása ez, melyből a mesterség iránti őszinte szenvedély tükröződik.

A Moliendo Café egyszerre több és kevesebb is annál, mint amit egy hétköznapi értelemben vett színházi előadás alatt értünk, blaszfémia, rettenet, szépség, érzékiség, dominák, disznófejű emberek és kávé is megfér benne. Akárki nézi meg az előadást, biztosan talál még hozzáfűzhető legeket, és az is biztos, hogy a Moliendo Café az idei fesztivál legvitatottabb előadása lesz.

Fórum, filmvetítés, buli
A temesváriak előadása mellett a színházi fesztivál szerdai kínálatában kerekasztal-beszélgetés és filmvetítés szerepel. A fórumot a bukaresti Giuvlipen Színházi Társulat tagjai kezdeményezték. Mint közleményükben írják, bár a roma közösség Románia második etnikai kisebbségét alkotja, a kortárs roma kultúra még manapság is értéktelennek címkézve a háttérbe szorul. Ugyanis nem létezik egy állami roma színház, sem romáknak fenntartott szekciók a már meglévő színházakban. Nem létezik egyetlen olyan kulturális intézmény sem, amely összegyűjtheti és egyesítheti a roma színészeket, rendezőket, dramaturgokat, sőt mi több, nincs egyetlen olyan kezdeményezés sem a színházakban, amelyben a roma közösség valódi problémáinak hangot adhatna. Romániában nem létezik olyan nyilvános hely, ahol egy roma önreprezentációs színházi projekt létrejöhetne. A roma kultúra, ha meg is mutatkozik valamilyen formában, azt alkalmazkodásra képtelennek, csökönyösen hagyományosnak vagy túlromantizáltan festik le. Amit mi szeretnénk, az egy bizalmi közeg, egy támasz egy nemzeti projekt elindításához, melynek célja a Kortárs Roma Színház megalapítása, ahol nyíltan tárgyalhatunk az aktuális roma helyzetről, a kisebbséget érintő problémákról és roma kultúra szükségességéről – olvasható a társulat közleményében. A fórumot szerdán 12 órától tartják a YourLivingRoomban.
17 órától filmvetítésre várják a fesztiválozókat. Enyedi Ildikó Testről és lélekről című filmjét vetítik a stúdióteremben. Amint már megszokott, a napot buli zárja – 23 órától DJ Popular szolgáltatja a zenét a YourLivingRoom-ban.

Markó Orsolya