Egy ötlet, hogy ezentúl időben elkészüljenek a tankönyvek

Az oktatási minisztérium olyan törvénytervezetet terjesztett elő, amelynek értelmében a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadó teljes egészében átvenné a tankönyvek kiadását jövőtől. A tankönyv-előállítás államosításának tervét a tanügyminiszter is megerősítette. Vélemények következnek.

Az elhúzódó tankönyvkiadásra és a sokszor késve megjelenő kiadványokra hivatkozva monopolizálná az állam a hazai tankönyv-előállítást, amely azt jelentené, hogy jövőtől nem közbeszerzési eljárás formájában kapnának lehetőséget a kiadók a nyomtatásra, hanem a tanügyminisztérium választaná ki, melyik kiadó állíthatná elő azokat. A tanügyminiszter bejelentése szerint

a tankönyvszerzők személyét illetően írnának ki versenyt, de a kiadás és a nyomtatás állami kézben lenne.

„A sürgősségi kormányrendelet megjelenése után megszervezzük a szerzők versenyét, nem pedig a kiadókét, éspedig két vonalon: egyik az új programban lévő 6–8. osztályosok kiadványaira, illetve a még nem licitált 1–4. osztályosok tankönyveire vonatkozóan” – idézi a Zi de Zi napilap Liviu Pop tanügyminiszert, aki ezt azon a videokonfekrencián jelentette be, amelyen a Maros Megyei Tanfelügyelőség vezetősége és a sajtó képviselői is jelen voltak. Azt is pontosította a szaktárca vezetője, hogy a kiadást átadnák a Didaktikai és Pedagógiai Könyvkiadónak, a nyomtatást pedig a Hivatalos Közlöny vagy az Országos Nyomda végezné, amelyek állami intézmények.

Sokszor előfordult tanévkezdések előtt, hogy nem jelentek meg idejében a tankönyvek, ám ez legtöbbször nem azért volt, mert a kiadók nem dolgoztak, hanem mert óvásokba ütköztek ezek előkészítése során. Varga Károly, a Corvin Kiadó igazgatója lapunk megkeresésére kifejtette, úgy véli,

ezzel az intézkedéssel nagyon mélyre fog süllyedni az oktatás színvonala,

hiszen a versenyhelyzetben voltak összehasonlítási alapok, volt választék, ezután pedig az fogja megkapni a kiadás lehetőségét, akit a minisztérium megfelelőnek talál. A dévai Corvin Kiadó több mint húsz éve foglalkozik tankönyvek és pedagógiai segédanyagok kiadásával.

„Ez idő alatt lehet óvni is, ha kell, azaz idejében el lehet készíteni a kiadványokat. Ez egy közbeszerzési eljárás, tehát ha valaki úgy érzi, hogy kizárták a versenyből valamiért, akkor óvhat, erre kellene számítania a minisztériumnak is, és legalább egy évvel korábban kellene kiírnia a pályázatot, hogy idejében le lehessen zárni a folyamatot” – fogalmazott Varga Károly. Mint mondta, a piacgazdaságra nem jellemző, hogy egyik napról a másikra megváltozzanak a szabályok, hiszen hosszú távon kell gondolkodni, a szerződéseket is hosszú távra kötik a szerzőkkel.

A tankönyvnyomtatás államosítása egyébként jelentős piaci kiesést vonna maga után a kiadók számára is, hiszen sokat költöttek fejlesztésre, munkatársak képzésére, felszereltségre, azért, hogy a minisztérium folyton változó és magas elvárásainak megfeleljenek, ilyen volt például a tankönyvek digitalizálása is – magyarázta az igazgató.

Magyari Tivadar, az RMDSZ ügyvezető elnökségének oktatásügyi felelőse valamivel derűlátóbb a témában, úgy véli, szükség lesz egy jó szakmai háttérrel rendelkező magyar szerkesztői csapatra ahhoz, hogy színvonalas magyar tankönyvek szülessenek a jövőben is.

„Mivel a mostani rendszer bonyolultsága nem kedvezett a magyar nyelvű tankönyvek ügyének, az új rendszertől jobbat várunk, de ennek az a feltétele, hogy az eddigieknél jobban figyeljenek oda a kisebbségi nyelveken írt tankönyvekre.

Eleve a régi rendszer sem lett volna rossz, de sajnos az állami és a piaci kör viszonyát nem tudták kellőképpen megszervezni” – nyilatkozta lapunknak Magyari Tivadar.