Milyen az okos város?
Elkészült az intelligens megyék térképe, amelyre Maros megye csak azért került fel, mert Dicsőszentmártonban költséghatékony és környezetbarát közvilágítást működtetnek. Mit fed a smart city kifejezés, miért jó, ha ilyen településen élünk? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ.
Az intelligens városban átgondoltan és innovatívan alkalmazzák a környezetkímélő és költséghatékony technológiákat annak érdekében, hogy kihasználva a település adottságait, csökkentsék a kiadásokat, élénkítsék a helyi gazdaságot, javítsák a lakók életminőségét.
Romániában másfél éve jött létre az Országos Smart City és Mobilitás Egyesület, amelynek az egyik fő célja tanácsokkal, képzésekkel, munkamegbeszélésekkel segíteni azokat a településeket, amelyek intelligenssé akarnak válni. Az egyesület alelnöke, Besenyei Sarolta szerint ennek kialakításához szükség van arra, hogy a város, a helyi cégek és az egyetemek vezetősége hajlandók legyenek együttműködni, segítsék egymást a legújabb technológiák alkalmazásában. Oda kell figyelniük a közös városfejlesztés során az innovatív módszerekre, a környezetvédelme, a fenntarthatóságra, az intelligens közlekedési rendszerek kiépítésére.
Az okos városban egyszerűbb az emberek élete, átláthatóbb és hozzáférhetőbb a közigazgatás, zöldebb az egész város.
„Ahhoz, hogy egy település smart city legyen nem elég az önkormányzatnak ezen dolgozni, nem lehet mindezt kizárólag saját vagy csak uniós pénzalapokból megvalósítani. Szükség van arra, hogy a hosszú távú fejlesztési stratégiába erre odafigyeljenek, bevonják a város fejlesztési terveibe a cégeket, az innovációval foglalkozó egyesületeket, egyetemeket, mindenkit, aki segíteni tud ebben az átváltozásban. A gazdasági tényezők bevonása nélkül nem lehet ezt megvalósítani” – mondta a szakértő. Az intelligens város többek között azt jelenti, hogy
interaktív térképek vannak a köztereken, amelyek percrekész adatokkal szolgálnak a parkolással és a buszok menetrendjével kapcsolatban,
a térképen rá lehet keresni egy-egy utcára, s a program azt is megmutatja, hogy hol vannak útlezárások. Az okos városban nemcsak az adókat és illetékeket lehet az internet segítségével befizetni, hanem az óvodai szolgáltatások ellenértékét is. Vannak ingyenes wifi- és hotspotlehetőségek, mobil és e-mailes riasztások (légszennyezettség, UV, vihar), és szerveznek ingyenes számítógép-kezelői tanfolyamokat, hogy mindenki hozzáférhessen az információáradathoz.
Romániában jelenleg a „legokosabb” város Gyulafehérvár, ahol az elkészült térkép szerint 60 olyan tervet ültettek életbe, amely megfelel a smart city elvárásoknak. Messze lemaradva következik Nagyszeben nyolc, Kolozsvár hét, Brassó négy projekttel. Maros megye csak Dicsőszentmártonnak köszönhetően került fel a térképre. Ott ugyanis, mint Besenyei Sarolta elmondta, a városvezetés Romániában elsőként teljes mértékben intelligens közvilágítást alakított ki. Ezt azt jelenti, hogy
a közvilágítást egy intelligens irányító rendszer vezérli, s ez sokkal költséghatékonyabb és környezetkímélőbb, mint a hagyományos.
„Dicsőszentmárton nemcsak ezért került fel az intelligens települések jegyzékére, hanem azért is, mert szintén az országban elsőként ők kérték, hogy az egyesület szakemberei nézzék át a városfejlesztési stratégiájukat, mondjanak véleményt arról, hogy az mennyire segíti a várost, hogy intelligens településsé alakuljon, és ahol hiányosságok vannak, ajánlásaikkal segítsék azokat kiegészíteni.” Maros megye más településeiről Besenyei Sarolta nem kívánt beszélni.
Az Országos Smart City és Mobilitás Egyesület az ország 12 településén szervez tájékoztató munkamegbeszéléseket az önkormányzatok és cégek képviselőivel. A legutóbbit Brassóban tartották, ahol többek között felszólalt Borbély László is, aki jelenleg a román miniszterelnöki kabinetiroda államtanácsosa, a kormány főtitkársága keretében létrehozott Fenntartható Fejlődési Célokat Összehangoló Főosztály koordinátora. A marosvásárhelyi politikus azt hangsúlyozta, hogy az általa képviselt főosztálynak szüksége van olyan városvezetőkre, akik képesek az újítások alkalmazására, megértik és életbe ültetik a fenntartható fejlesztési terveket. Borbély kitért arra, hogy
2020-ban már csak kimondottan energiatakarékos épületek építhetők,
ami azt jelenti, hogy fogyasztáscsökkentő megoldásokat kell alkalmazni, míg az erőforrásokat és az üzemanyagokat úgy kell felhasználni, hogy ezek ne legyenek károsak a környezetre nézve. A Smart City elképzelések és a fenntartható fejlesztési tervek kéz a kézben haladhatnak – vélekedett a politikus.
Borbély Lászlótól megkérdeztük, szerinte mire kellene jobban odafigyelni Marosvásárhelyen, hogy felsorakozhasson az okos városok sorába. „Én úgy tudom, hogy – bár volt néhány kezdeményezés – most tárgyalják, például a város területfejlesztési tervét. Ennek keretében is napirendre kellene kerüljön a közlekedés megtervezése, hiszen tudjuk, hogy e téren Marosvásárhelyen – bár nem egy nagyváros – még van tennivaló. Egyrészt az, hogy melyek azok a részek a városban, amelyeket le lehetne zárni a közlekedés elől, hogy adjunk lehetőséget az embereknek, hogy naponta ne abban a zsúfoltságban közlekedjenek. Ezenkívül a környezetvédők évek óta kérik a biciklisávok megjelölését az egész városban. Ebben a koncepcióban ezt is meg kell tárgyalni. Tehát, azt jelenti, hogy az utakat szélesíteni kell és nemcsak meghúzni egy vonalat,
lehetőséget kell adni, hogy a biciklisek biztonságos körülmények között tudjanak közlekedni, ami sajnos, most nem lehetséges Marosvásárhelyen.
A város világítása, illetve online téren is van tennivaló, hogy több olyan kifizetési lehetőséget teremtsünk, amelyet az állampolgárok igénybe vehetnek, és megkönnyíti helyzetüket. Az biztos, hogy ebben a hat évben az Európai Unió Regionális Operatív Programja olyan integrált terveket kér a városoktól, amelyek nemcsak azt jelentik, hogy – és erre volt már példa Marosvásárhelyen is – 20–25 utcát leaszfaltoznak, és egy kicsit néhány helyen kiszélesítik az utat, hiszen ennél több kell. Persze ehhez koncepciók, projektek kellenek, és én remélem, hogy Marosvásárhelyen lesz elképzelés erről, de a helyi vezetőséget kell megkérdezni” – mondta el Borbély László.
A marosvásárhelyi városháza sajtószóvivője, Cosmin Blaga nem értette, hogy miért hiányzik a megyeszékhely az intelligens városok térképéről. Mint elmondta, az évek során több olyan fejlesztést eszközöltek, amely megfelel az okos város elvárásainak. Az országban elsőként lehetett Marosvásárhelyen online is adót és illetéket fizetni, a parkolást sms-ben is ki lehetett fizetni, részben átalakították a városi közvilágítást.
Hamarosan életbe ültetik azt a programot, amellyel online lehet reklamálni, panaszt tenni
a városházához tartozó igazgatóságok által végzett munkákra, esetleg a személyzetre. Cosmin Blaga felemlegette, hogy a városvezetőnek volt egy nagylélegzetű elképzelése: egy szuperszámítógép megvásárlása és egy innovációs informatikai és orvosi központ létrehozása. Ez a terv azonban nem valósult meg. A szóvivő azt is elmondta, hogy a most kidolgozott városfejlesztési tervben is sok olyan elképzelés van, amely okosabbá, környezetbarátabbá alakítja, élhetőbbé teszi Marosvásárhelyt.