Étel, fűtés, pelenka – ezt még fedezik, de a többi kiadás törlesztése elmarad
Ha nem kapnának élelmiszer-adományokat, már az sem lenne, amiből enni adjanak a székelykeresztúri súlyosan fogyatékos gyermekek elhelyezőközpontjában élő fiataloknak. A kritikus helyzet általános a Hargita megyei szociális és gyermekvédelmi rendszerben.
„A gyerekek nem éheznek, annak köszönhetően, hogy vannak adományozóink, de elég súlyos anyagi gondjaink vannak, hiszen itt egyéb szükségletek is vannak. Az ingatlant fenn kell tartani, fizetni a rezsiköltségeket, a gyerekeknek tisztálkodószereket, higiéniai eszközöket, pelenkákat kell biztosítani. Ezek megvásárlása gondot jelent, ugyanis
két-három hónapja már fogytán van a pénzünk, de ebben a hónapban teljesen elfogy”
– sorolta a gondokat Feleki Ildikó, a székelykeresztúri súlyosan fogyatékos gyermekek elhelyezőközpontjának vezetője. Az áldatlan helyzet miatt prioritási sorrendbe szedték a költségeket:
a legfontosabb az étel, továbbá hogy melegben legyenek a gyerekek, és hogy legyen pelenkájuk, a többi kiadás törlesztése elmarad.
Így viszont elmaradásokat halmoztak fel a beszállítóik felé, akik már többször jelezték, hogy nem tudják tovább tolni az adósságokat. Ez megyeszerte általános, mindössze az elmaradások értékében különbözik az elhelyezőközpontok helyezte – mondta Feleki Ildikó. Ők még viszonylag szerencsések – folytatta –, ugyanis időben segítséget kaptak rendszeres adományozóiktól. „Nekünk elég sok adományozónk volt az elmúlt hetekben, így nem mondhatom azt, hogy éheznek a gyerekek. Ha abból a pénzből kellene étkeztetni őket, amit idénre kaptunk, biztosan nem volna, mit enni adnunk nekik” – fogalmazott.
A központ természetes személyektől, vállalkozóktól kap adományokat, de külföldi, főként holland alapítványok is vannak támogatóik között. Ezektől többnyire tartós élelmiszereket kapnak, erre is van leginkább szükségük, illetve pelenkákra, tisztálkodószerekre. Amennyiben viszont nem kapják meg a működéshez szükséges állami pénzeket, nem fognak fizetést kapni a központ alkalmazottai, és a fenntartási költségeket sem tudják majd törleszteni. A keresztúri elhelyezőközpontban, illetve a hozzá tartozó alsóboldogfalvi védett otthonban
összesen negyven, állandó gondozást és felügyeletet igénylő, súlyosan fogyatékos gyerek, illetve fiatal él.
A központ vezetője szerint ilyen rossz helyzetben még sosem voltak, és bár bízik benne, hogy rendeződnek a problémák, jelenleg erre még ígéret sincs.
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság nemrég 2,7 millió lejt kapott költségei fedezésére központi költségvetés-kiegészítésként, ezt 700 ezer lejjel egészítette ki a megyei önkormányzat, ám még ez is csak az alkalmazottak nettó béreire volt elég, illetve most próbálják törleszteni a legsürgősebb számlákat – közölte megkeresésünkre Elekes Zoltán, az intézmény igazgatója. Hozzáfűzte azonban, hogy ez közel sem jelenti azt, hogy anyagilag egyenesbe kerül a rendszer, ugyanis a többi kiadásra már nincs fedezetük, és legkésőbb e hónap 25-éig a fizetések utáni járulékokat is törleszteniük kell, de arra sincs már pénzük. Legutóbbi számításaik szerint 11,5 millió lejre volna még szükségük ahhoz, hogy év végéig működtetni tudják a megyei szociális és gyermekvédelmi rendszert. Noha ez ügyben több alkalommal is megkeresték az illetékes kormányzati intézményeket,
még ígéretet sem kaptak a helyzet rendezésére
– panaszolta el az igazgató. Ennek ellenére ő továbbra is bizakodó, abba ugyanis még bele sem mer gondolni, mi lesz akkor, ha nem kapnak költségkiegészítést.
Hargita megyében mintegy 900 állami gondozás alá tartozó gyereket és 200 súlyos fogyatékossággal élő felnőttet, továbbá az igazgatóság 800 alkalmazottját – köztük az elhelyezőközpontok dolgozóit, a hivatásos nevelőszülőket és az adminisztratív személyzetet – érinti a kialakult helyzet. Közvetve azonban még legalább 12 ezer ember válhat érintetté, ugyanis a megyében ennyi fogyatékos él, akiknek illetményeit az igazgatóság munkatársai állapítják meg és folyósítják, ha pedig nem lesz, aki elvégezze ezeket a munkákat, még kiterjedtebbé válhat a probléma – magyarázta az igazgató.
Az intézmény éves pénzkerete augusztus végén fogyott el, az alkalmazottak nemrég japánsztrájkba léptek, hogy a fehér karszalagok viselésével felhívják a figyelmet az áldatlan helyzetre, ám mint Elekes Zoltán sajnálkozva elmondta, a tiltakozásnak mostanáig nem sok hatása volt.