Van egy könnyebb és gyorsabb megoldás a pereskedésnél
A kevés érdeklődés miatt a Hargita megyében nyilvántartott 38 mediátor alig harmada aktív. Kevesen ismerik ugyanis azt a lehetőséget, hogy az elhúzódó bírósági pereskedések helyett választhatnák a mediációt, amelynek során a konfliktusban lévő felek közös megegyezésre juthatnak.
2013-ban tették kötelezővé, hogy a bírósági perek előtt tájékoztassák a feleket a mediáció lehetőségéről. Ezzel az volt a cél, hogy arra ösztönözzék az embereket, hogy
a hosszas pereskedés helyett válasszák inkább a mediációt.
Mára azonban már nem kötelező a tanácsadáson való részvétel, így nagyon kevesen ismerik ezt a lehetőséget.
A mediációról, illetve annak előnyeiről a bírósági, törvényszéki eljárásokkal szemben Péter Mária Magdolnával, a jogász végzettségű csicsói mediátorral beszélgettünk. Mint mesélte, néhány éve kötelező volt részt venni a mediációs tanácsadáson, de végül csak „papírmunka” lett belőle,
sokaknak csak az igazolás kellett, hogy részt vettek rajta, és továbbra is inkább a bíróságon keresték az igazukat.
Ma már eltörölték ezt a kötelezettséget, a mediátor ugyanakkor úgy vélte, jobb, ha az ügyfelek maguktól keresik meg őket, mert akkor eredményesebb lehet a mediáció. „Sajnos azonban, hogy sokan nem ismerik ezt a lehetőséget” – jegyezte meg.
Ha felkeresi valaki valamilyen ügyben, akkor a mediátor a következő lépésként meghívja egy egyeztetésre a másik felet is. Amennyiben az is nyitott a mediációra, akkor a mediátor elkéri az érintettektől az összes ügyhöz kapcsolódó dokumentációt, és felkészül. „Miután mindkét féllel beszéltem, letisztul, hogy melyek lehetnek a közös érdekek” – magyarázta Péter Mária Magdolna. Ezután elkezdődnek az egyeztetések, akár külön-külön vagy közösen, az ügyfelek pedig részt vehetnek az beszélgetéseken az ügyvédjükkel és tanúkkal is.
A mediátor feladata, hogy a kész megoldások felkínálása helyett rávezesse ügyfeleit arra, hogy megegyezzenek, és annak eredményét magukénak, a saját döntésüknek érezzék.
Ha sikerül közös nevezőre jutniuk, akkor a mediáció során született döntés végrehajtandó, azaz jogerős. Ha nem, akkor bíróságon folytathatják jogvitájukat a felek.
A bírósági perekhez képest a mediációnak több előnye is van: egyrészt olcsóbb eljárás, másrészt rövidebb idő alatt lehet egy ügyre megoldást találni. A szakember szerint az is lényeges különbség, hogy nem egy rideg tárgyalóteremben, hanem kellemesebb környezetben, akár egy kávé mellett beszélgethetnek egymással, kötetlenebbül, mint célirányos bírói kérdésekre válaszolgatva.
– fogalmazott a szakember. Hozzátette, még van egy nagy előnye a mediációnak, ugyanis a kisebb büntetőjogi ügyekben (lopás, verekedés) az eljárást lezárhatják közös megegyezéssel. Példaként elmesélte, hogy egyik esete kocsmai késelésről szólt: az egyik fél ugyanis hirtelen felindulásból ittas állapotban megszúrta bicskájával a kocsma egy másik vendégét, válaszul annak provokációjára. A mediácó során kibékítették a feleket, igaz a támadónak egy jelentős összegű kártérítést kellett fizetnie az áldozatnak, de miután lezárták az ügyet, az erkölcsi bizonyítványa is „tiszta” maradt.
„Olyan ügyem is volt, hogy két szomszéd öt évig nem beszélt egymással a telkeiket elhatároló kerítés helyzete miatt, végül mediáció révén jutottak közös megegyezésre” – ezt már Adreana Teslovan, a Hargita Megyei Mediátorok Egyesületének elnöke osztotta meg, miután őt is felkerestük és arra kértük, beszéljen a szakmáról, illetve arról, hogy hányan tevékenykednek mediátorként a megyében. Mint megtudtuk, többségük másodállásként végzi a mediációt, végzettségüket tekintve nagyobb hányadban jogászok, de akadnak köztük közgazdászok és tanárok is.
Hargita megyében 38 mediátort tartanak nyilván,
névsoruk és elérhetőségük a Mediátorok Tanácsának (Consiliul de Mediere) honlapján, a cmediere.ro oldalon érhető el. Azt viszont tudni kell, hogy ez a lista nem naprakész, mint Adreana Teslovan elmondta, a 38 nyilvántartott mediátorból kevesen aktívak, ugyanis akadnak, akik időközben visszaléptek. Csíkszeredában a 14 engedélyezett mediátorból mindössze három aktív, Gyergyószentmiklóson a tízből négy, Székelyudvarhelyen a hétből négy, illetve Maroshévízen a négyből csak három mediátor végzi hivatásszerűen a tevékenységet. Abban ő is egyetértett Péter Máriával, hogy kevesen igénylik ezt a szolgáltatást, részben azért, mert fenntartásaik vannak, és nem ismerik, hogy hogyan működik. Ugyanakkor az is hátrány, hogy sem az ügyvédek, sem az ügyészség, sem a rendőrség nem ajánlja ezt a lehetőséget, nem tájékoztatják az érintetteket, hogy joguk van mediációra. Holott mindössze egy mediációs ülés után akár már eredményre is juthatnak a felek, ezzel ellentétben egy bíróság per akár több évig is elhúzódhat. Szeretnék elérni, hogy a jelenleg parlamenti döntésre váró jogszabálytervezet úgy módosítsa a vonatkozó törvényt, hogy addig ne fogadják el a kereseteket a bíróságokon, amíg a felek nem próbálták megoldani konfliktusukat a mediáció révén.
A 2006-ból származó 192-es törvény szabályozza a mediációt, amely lehetővé teszi, hogy a konfliktusban lévő felek bírósági eljárás nélkül is megegyezhessenek egymással. A per megkezdése előtt, de akár közben is lehet mediációt igényelni, ebben az esetben felfüggesztik annak idejére a bíróság elé terjesztett jogvitát.
Mediátorokhoz lehet fordulni például szerződésekből fakadó viták, örökségi viták, földügyek, tulajdoni jogok sérelméből fakadó konfliktusok, kártérítések, gazdasági és kereskedelmi ügyletek, cégek közötti konfliktusok, értékperek, adósságok rendezésére, de akár cégvezetésen belüli személyes ellentétek, munkáltató és alkalmazott közötti viták kezelésére, valamint felszámolás, cégmegszüntetés és tartozások miatt is. Ugyanakkor
segíthetnek megegyezni párkapcsolati és családjogi vitákban, vagy a gyermekelhelyezéssel, vagyonmegosztással kapcsolatos ügyekben.
Foglalkoznak még többek között banki viták, malpraxisból származó anyagi követelések, illetve bármely más jellegű konfliktus rendezésével. Büntetőjogi eljárásokban is hasznos lehet a mediáció, de csak azokban az esetekben, amelyekben a felek megegyezése eltávolítja a büntetőjogi felelősséget. A mediátornak titoktartási kötelezettsége van, ugyanakkor semleges félként vezetheti rá a feleket, hogy meg tudjanak egyezni. Amennyiben megegyeznek, a határozat jogerős, amennyiben nem tudnak megegyezni, akkor bíróságon kereshetik tovább az igazukat.