A szülőföldön való boldogulás lehetőségein munkálkodnak

Pethő Melánia 2017. október 09., 14:26

A szülőföldön maradás lehetőségeit keresve, évente szervez oktatási konferenciát a Kárpát-medence négy régiójának egy-egy magyarlakta települése. A magyarországi Biatorbágyról induló kezdeményezés ez évi helyszíne Gyergyóremete.

A hazai gazdasági, politikai helyzetet Laczkó-Albert Elemér remetei polgármester ismertette a résztvevőkkel Fotó: Pethő Melánia

Szülőföldön magyarul elnevezéssel indult útjára tavaly egy oktatási vándorkonferencia. A kezdeményező Biatorbágy három Kárpát-medencei testvértelepülését vonta be a projektbe azzal a céllal, hogy az egyes települések oktatási, nevelési szakemberei megismerjék egymást, lehetőségük adódjon a tapasztalat- és véleménycserére.

„Az önkormányzati képviselők, polgármesterek sokat találkoznak egymással, de arra gondoltunk, hogy jó lenne elmélyíteni a testérkapcsolatot az emberek, az intézmények, a szakmák között is. Erre találtunk ki egy vándorkonferenciát, ami elsősorban az oktatásüggyel, közneveléssel foglalkozik” – tájékoztatta lapunkat Ihászné Pálfi Katalin, Biatorbágy önkormányzatának köznevelési referense. Mint ismertette,

a kezdeményezés fő irányvonala a szülőföldön való megmaradás segítése, lévén, hogy az elvándorlás ma kivétel nélkül érinti a Kárpát-medence minden régióját.

„A magunk egyszerű szintjén próbálkozunk összefogni, és nem is szándékozunk ezen túlnőni. Testvértelepülésekül szeretnénk megszőni a hálót” – fogalmazott a referens. Rámutatott, noha a projektbe bevont helységek csak Biatorbágynak testvértelepülései, az anyaországtól elszakított régiók között

szoros kapocs a sorsközösség.

Az oktatási és nevelési szakembereknek hangsúlyos szerepük van abban, hogy a fiatalok megtalálják boldogulásukat szülőföldjükön, munkájukban, törekvéseikben segítségükre lehetnek más régiókban élő szakmatársaik tapasztalatai, módszerei. A vándorkonferenciát éppen erre alapozva indították útjára – magyarázta az oktatásügyi szakember. Kifejtette, a programok által a résztvevők ismereteket szereznek az adott ország oktatási rendszeréről, illetve arról, hogy az oktatásban megvalósítható programok hogyan segítik a fiatalokat abban, hogy szülőföldjükön szakmát tanuljanak, diplomát szerezzenek és munkahelyet találjanak, vagy hogy vállalkozói képességeiket kibontakoztassák. Tulajdonképpen vélemény- és tapasztalatcsere zajlik – mutatott rá a szakember. Hangsúlyozta, a konferencia önmagában nem célravezető, ám az esemény programjain látottaknak, hallottaknak szemléletformáló hatása lehet, amit saját közösségeikben bontakoztathatnak ki a résztvevők.

Nem egy konferencián fogjuk megváltani a világot, hanem a mindennapokban

– fogalmazott Ihászné Pálfi Katalin. Hozzátette, a konferencia résztvevőinek körébe azért is vonták be a települések önkormányzatait, hogy a szerzett információk birtokában készek legyenek támogatni adott esetben egy-egy oktatási, nevelési programot.

Több mint szakmázás

A szervező biatorbányi önkormányzat köznevelési referense úgy értékeli, nagyon tanulságos mindaz, ami a szakmai előadások, szekcióülések szintjén elhangzik a konferencián, de ennél nagyobb hozadéka a programnak az, amit a résztvevők egyénenként kapnak egy-egy találkozástól. „Plusz hozadéka a rendezvénysornak, hogy ezáltal egymásra találnak a három határon túlra került település képviselői. Az első konferencián, Nagydobronyban sírva borultak egymás nyakába, amikor megélték a sorsközösségüket, amikor rádöbbentek, hogy hasonlók a problémáik, a mindennapi gondjaik. Emberi értékek törnek elő, amik sokszor többet érnek a szakmázásnál” – fogalmazott Ihászé Pálfi Katalin.