Megnyitották a kiállítást, de mi lesz a jövőben a múzeummal?

R. Kiss Edit 2017. október 09., 12:51

Nagy érdeklődés közepette nyitották meg szombaton délután a Csíki Székely Múzeumban az Indulj el egy úton... Kallós Zoltán címet viselő kiállítást.

Fotó: Sándor Csilla

András Mihály, a Hargita együttes igazgatója a táncosok fellépése után azt mondta, sok szállal kötődnek Kallós Zoltánhoz, igyekeznek az általa kitágított úton járni. Igyekeznek mindig úgy táncolni, hogy megérdemeljék azt, hogy ezt a kultúrát örökölték – fogalmazott.

„A gyűjtés sosem lehet öncélú”

A szombaton Csíkszeredában megnyitott tárlat a Szentendrei Szabadtéri Múzeum vándorkiállítása, a múzeumban január közepéig lehet megnézni a Kallós Zoltán gyűjtéséből származó tárgyakat, népviseleteket, használati eszközöket. A néprajzkutató gyűjtőútjait sok fotó dokumentálja, így adatközlői egy részét is megismerhetjük a kiállításon, „zenebuborékokban” pedig bele is hallgathatunk az általuk továbbadott dalokba, muzsikába. Videofelvételek és számos más tárgy révén is bepillantást nyerhetünk a munkába, amelyet Kallós Zoltán végzett. A néprajzkutató is egy videofelvételen „üzent” a jelenlévőknek, azt mondta,

fogadják a tárgyakat olyan szeretettel, amilyennel ő gyűjtötte össze őket.

A válaszúti szülőházában látható gyűjteményről szólva még megfogalmazta, a gyűjtés sosem lehet öncélú.

{P11}

Harmincezer látogató

Gyarmati Zsolt, a Csíki Székely Múzeum igazgatója az év utolsó tárlatmegnyitója alkalmával szombaton kissé összegezte az intézmény idei tevékenységét, felidézte kiállításaikat. A Művészek ágyúdörgésben című tárlatot például közel 15 ezren látták,

év végére pedig a múzeumi látogatók száma elérheti a harmincezret

– mutatott rá. Emellett számos kiadvány megjelentetésén dolgoztak, dolgoznak, sikeres volt a múzeumpedagógiai tevékenységük, filmes rendezvényeknek is otthont adtak és a múzeumi raktár is jelentősen megújult.

{P13}

Válaszúton az önkormányzat is

A válaszúti Kallós Zoltán életművét méltató kiállítás megnyitóján Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere arra mutatott rá, az önkormányzat is válaszúton van a helyi költségvetésből finanszírozott kulturális intézmények jövőjét illetően. A színház, a múzeum és az együttes alkalmazottainak bérét megemelő kormányrendelet lehetetlen helyzetbe hozta a várost, megoldást kell találni a költségek jelentős csökkentésére – fejtette ki. A polgármester szerint a csíkszeredai önkormányzat felkarolta és hosszú éveken át gyakran erőn felül finanszírozta a három kulturális intézményt, ez azonban most már nem folytatódhat így tovább.

Az intézmények vezetőinek a magas nézőszámok mellett azt is meg kell mutatniuk, hogy milyen saját bevételt értek el

– emelte ki Ráduly, aki szerint az önkormányzat áldozatvállalását jelzi, hogy a három intézménynél többen dolgoznak, mint a városházán. A polgármester főként az adminisztratív személyzet csökkentésében lát lehetőséget, és előrevetítette,

előfordulhat, hogy egy igazgatás alá kerül a Csíki Székely Múzeum, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a Csíki Játékszín.

Ugyanakkor úgy vélte, a helyi vállalkozók, a lakosság segítségére is szükség van. Ráduly hozzátette, az országban egyetlen megyeközpont Csíkszereda, amely a megyei önkormányzat támogatása nélkül, egyedül működtet három ekkora intézményt. Csíkszereda ezután is ezt fogja tenni, de valószínűleg más, integráltabb formában – ismertette a polgármester a kulturális intézmények jövőjére vonatkozó egyik tervet, hozzátéve, a döntés ez ügyben a következő hetekben születik meg. Szeretnénk, hogy ezek a műhelyek létezzenek tovább – szögezte le.

Fotó: Sándor Csilla

Korszakalkotó munkásság

Lukács Bence Ákos konzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának munkatársa a szombati rendezvényen nemcsak Kallós Zoltán munkásságát méltatta, hanem a néprajzkutató válaszúti múzeuma számára egy személyes vonatkozású dokumentumot is ajándékozott: átadta a gyűjtemény képviselőjének azt a jegyzéket, amelyet Válaszúton iskolaigazgatói tisztséget ellátó nagyapja a második világháború idején a menekülés során az iskola vagyonáról készíttetett.

Kallós Zolán életműve már alkotójának életében szimbólummá vált – értékelte a szombati tárlatmegnyitón Pozsony Ferenc néprajzkutató, egyetemi tanár, aki részletesen ismertette Kallós munkásságát, annak szakmai jelentőségét.

Kallós Zoltán a huszadik század egyik legszerencsésebb kezű és legtermékenyebb magyar folklórgyűjtője, aki szervesen folytatta Bartók és Kodály huszadik század eleji munkásságát. Bartók és Kodály mellett a huszadik század egyik legnagyobb folklórgyűjtőjét tisztelhetjük benne

– fogalmazott. A megnyitó után szombat este Bereczki Ibolya, a szentendrei skanzen főigazgató-helyettese kalauzolta végig az érdeklődőket a kiállításon.