Erre jutott a biológus, miután megvizsgálta a Nagy-Küküllő halállományát
Egész Erdélyre kiterjedő tanulmány készül a településeken tapasztalható káros hatásokról, amelyek a halfaunát érintik. Ennek részeként az elmúlt napokban a Nagy-Küküllő székelyudvarhelyi szakaszát is megvizsgálta a Babeș–Bolyai Tudományegyetem biológusa.
A kis, közepes és nagy települések halfaunára gyakorolt hatásáról készít tanulmányt a Babeș–Bolyai Tudományegyetem, ennek érdekében több folyóból is mintát vesznek – közölte lapunkkal Nagy András Attila biológus, aki
a Nagy-Küküllő Székelyudvarhely környéki szakaszain vizsgálódott.
A halakat egy speciális, elektromos árammal működő készülékkel sokkolták, hálóval kifogták, megszámlálták, majd miután magukhoz tértek, visszaengedték őket a folyóba. A szakember a művelet közben hangsúlyozta,
téves az a sokak által emlegetett elmélet, miszerint az áram okozta sokkhatás miatt sterillé vállnak a halak.
Először a Küküllő városi strandhoz közeli szakaszán történt meg a felmérés, ahol közel tizenöt éve tilos a horgászat. Nagy András Attila elmondta, érződik is a tiltás hatása, hiszen sok hal van ezen a részen, de lehetne több is, ha működőképes hallépcsők volnának a sétatéri gátnál. Ez azért is fontos lenne, mert jelenleg csak a kevésbé megfelelő környezetben tud szaporodni az állomány, az egyes fajok nem képesek felúszni a sokkal természetesebb, kavicsos folyórészekig. A gát alatt a víz folyamatosan elviszi a hordalékot, ennek pedig nincs utánpótlása, így csak a nagyobb kövek maradnak ott. „Például a paducnak és a pérnek a kavicsos környezet lenne az ideális a szaporodáshoz, de erre itt nincs lehetőség” – fogalmazott. Az is
fontos, hogy megfelelő legyen a megépítendő hallépcső, a gát alatt legyen a bejárata, hiszen ott próbálnak az árral szemben felúszni a halak, majd onnan elkanyarodva vezessen a felsőbb szintre.
Emellett a víz sodrását is mérsékelni kell, hogy az minden faj számára megfelelő legyen.
A Székelyudvarhely és Felsőboldogfalva között elvégzett vizsgálatokból az látszik, hogy ott is sok a hal, ám az egyedek többsége kicsi, ami az engedélyköteles horgászatnak tudható be. Ami még feltűnő volt a szakember számára, hogy arányaiban lényegesen nagyobb a fenékjáró küllők száma, mint más helyszíneken. Nagy szerint azért, mert ez a faj jobban bírja a szennyezettebb környezetet, így megfelelő számára a Küküllő város végi szakasza is, ahol már a folyóban van a szennyvíz. Ennek hatása abból is látszik, hogy
tömegével nőnek a vízinövények, ami egy magasan fekvő dombvidéki folyó esetében nem megszokott.
A Küküllő Udvarhely és Fenyéd közötti szakaszán már kevésbé volt sikeres a felmérés, mivel magas volt a víz szintje – ráadásul zavaros is volt –, és nem tudtak ideális körülmények között vizsgálódni. A folyó ugyanakkor tisztább volt, ami a kifogott pisztrángok, pérek számában is megmutatkozott.
Meglehetősen káros hatással van a halak életére az, hogy a zeteváraljai gátnál történő áramfejlesztés miatt napjában többször megváltozik a folyó vízszintje – véli Nagy András Attila. Rámutatott, a több tíz centis vízszintingadozásnak az a veszélye, hogy a csökkenéskor partra kerülhetnek a halak vagy éppen lerakott ikráik, így csökken a természetes szaporulat. Kedden például azt tapasztalták Gothárd Ferenc Alpárral, a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület halőrével, hogy a megszokotthoz képest kétszer annyi vizet – másodpercenként hat köbméternyit – engednek ki a törpe vízerőmű gátjának zsilipjein. Erről a helyszínen is megbizonyosodtak.
A jelenség miatt a pisztrángok vannak a legnagyobb veszélyben,
hiszen a fajnak most van az ívási időszaka. Egy másik gond, hogy a gát alsó részéről engedik ki a vizet, ami jóval hűvösebb, mint a folyó vize, ez sem tesz jót a halaknak – mondta a biológus.
{P12}
Gothárd rámutatott, egyáltalán nem helyes, amit az áramfejlesztő vállalat tesz a nagyobb profit reményében. Ezt már többször is sérelmezték a hatóságoknál, ahogyan az UTCA civil szervezet is. Most egy újabb dokumentáció benyújtásával készülnek panaszt tenni az illetékes intézményeknél, amelyben az okozott kár értékét is feltüntetik. Gothárd információi szerint az erőművet működtető cég jövő év közepéig köteles egy olyan csatornát kiépíteni, amely lehetővé teszi, hogy termelésüktől függetlenül állandó legyen a Nagy-Küküllőbe kifolyó víz mennyisége.
Gothárd Ferenc Alpár úgy véli, egyelőre nem érte nagy kár a Küküllő halállományát, és
kellemes meglepetés volt számára, hogy rózsás márnákat is fogtak az alsóbb szakaszokon, hiszen a szennyezések miatt ez a faj évekig el volt tűnve a folyóból.
{P20}
Nagy András Attila kijelentette, összességében korai általános következtetéseket levonni, amíg nem hasonlították össze a többi településen feljegyzett adatokat, de az már látszik, hogy
a halállomány szempontjából a Nagy-Küküllő a legjobb vizek közé tartozik.
Szerinte ez részben a Nagy-Küküllő Vadász- és Sporthorgász Egyesület munkájának is köszönhető.