Érvelés, vitakészség, véleménykifejtés – a gyermekjogok ismerete mellett főképp e készségeket fejleszti az idei tanévtől bevezetett, 5–8. osztályosoknak szóló kerettanterv új tantárgya, a kritikus gondolkozás és gyermekjogvédelem. De hogyan vélekednek a pedagógusok erről?
„Ez egy rendkívül kommunikációközpontú tantárgy. A tanterv szerint az első félév során inkább az érvelésről, a kérdésfelvetésről, a véleménykifejtésről vagy épp az előítéletek kezeléséről tanulhatnak a gyerekek, a tényleges gyermekjogok ismertetése pedig a második félévre tevődik” – közölte érdeklődésünkre Bota Szilamér, a csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola tanára, aki az új tantárgyat is oktatja.
„E leckék leadása során a pedagógus sokat bele tud vinni a személyes felvetéseiből is, mivel sok minden értelmezés kérdése ez esetben. Persze ez múlik az illető tanár felkészültségén vagy motivációján is, de az sem mindegy, hogy milyen osztályban, milyen gyerekeknek próbálja meg e készségeket kialakítani” – fogalmazott Bota. Kérdésünkre, hogy hasznosnak találja-e e tantárgyat, elmondta, úgy látja, hogy mindenképpen hasznosítható tudást szerezhetnek a gyerekek az órákon.
A sok tantárgyon kívül, amelyek elsősorban a memorizálásra és a tanulásra fókuszálnak, ez inkább az egymás közötti kommunikációra fekteti a hangsúlyt
– húzta alá.
Az órai tevékenység nem annyira kötött, a cél, hogy a gyerekek vita- és érvelési készsége fejlődjön. Ezt ugyebár nem lehet keretek közé szorítani – mutatott rá Péter Kinga, a csíkszeredai Petőfi Sándor Általános Iskola pedagógusa. Elmondta, véleménye szerint
bizonyos mértékben hasznos a tantárgy, viszont ha azt nézzük, hogy emiatt a gyerekek több órát ülnek az iskolapadban, mint korábban, akkor már nem annyira.
Antal Teréz, a csíkmindszenti Nagy István Általános Iskola oktatója szerint a tantárgy lényege a kommunikációs készség fejlesztése, ami elengedhetetlen manapság. Épp ezért célszerűnek tartja a tantárgy bevezetését. Mint fogalmazott,
nemcsak a jogaikat, a kötelességeiket is meg kell tanulják a diákok.