Élő táncházmozgalom van Kászonaltízen

Péter Beáta 2017. szeptember 25., 12:32

Büszkeség a szülőknek, a gyerekeknek, az oktatóknak, az egész közösségnek, hogy sok-sok éve nagy az érdeklődés a néptánc iránt – derült ki, amikor Kászonaltízbe látogattunk, hogy az ott működő csoportokról beszélgessünk Tima Mária Magdolna tanítónővel.

A néptánc életforma. A Bóbiska tizenöt éves fennállására szervezett ünnepség Fotó: Bóbiska néptánccsoport

Népviseletbe öltözött gyerekek, fiatalok láthatók több pannón is a kászonaltízi Dr. Lukács Mihály Általános Iskola egyik folyosóján.

Ezek a Bóbiska csoport tagjai, ez a Zergeboglár, itt az Eszterlánc, a másik kettőn pedig a Sirülő és a Virgonc csoport tagjai láthatók

− magyarázza Tima Mária Magdolna, amint nézegetjük a képeket. Ő a csoportok vezetője, mint meséli, 1979-ben végzett a székelyudvarhelyi tanítóképzőben – a tanítás és a tánc az élete.

Hogyan kezdődött?

Egy testvértelepülési kapcsolatnak köszönhetően merült fel a gondolat, hogy Kászonaltízen néptánccsoportot hozzanak létre 1999-ben.

A magyarországi Abasárra hívtak ki egy nemzetközi katonadal fesztiválra Kászonaltízből egy énekkart. Abasárra – Kászonaltíz testvértelepülésére – járt tanítani egy gyöngyösi táncpedagógus, Tomory Gábor, neki volt egy Sáricifra nevű tánccsoportja. Megkérdezte az akkori polgármesterünket, Bartha Gábort, hogy Kászonban vannak-e táncos gyerekek, és van-e olyan személy, aki felvállalná egy csoport vezetését. A polgármester megkeresett, hogy volna-e kedvem, és nekem volt

− elevenítette fel a kezdeteket a tanítónő. Még abban az évben Kászonba látogatott az abasári tánccsoport, a kászonaltíziek is összeverbuváltak második, harmadik, negyedik osztályos gyerekekből egy csoportot, és Tima Mária Magdolna, Fülöp Ildikó és Becze Franciska vezetésével összeállítottak egy műsort. Mivel a környéken található legmagasabb hegycsúcsot Bóbiskának hívják, ezért is kapta a csoport ezt a nevet. „Ugyanakkor azért is neveztük el így, mert volt egy igazgatónk, Miklós Márton, és ő mindig mondogatta, milyen szép volna, ha itt lenne egy Bóbiska nevű tánccsoport. Így a Marci bácsi emléke is kötelezett, hogy ezt a nevet adjuk.

Tomory Márton felvetette, hogy ő szívesen foglalkozna az itteni gyerekekkel, mert úgy látja, itt csiszolatlan gyémántok vannak. Ő elkezdte velük a munkát, hetente próbát tartottunk, nyáron pedig tábort.
Divat lett néptáncolni

A Bóbiska megalakulása után alig telt el egy év, a csoport tagjainak kistestvérei is szerettek volna táncolni, így 2001-ben megalakult a Zergeboglár ötven gyerekkel. „Gábor jött, oktatott, szerveztük a nyári táborokat. Időközben Ildikó kolléganőm gyereknevelési szabadságra ment, egy másik kolléganőmmel, Antal Terézzel vezettük a csoportokat. 2006-ban újabb csoport alakult, ez az Eszterlánc. Aztán a mostani ötödik osztályosoknak, amikor első osztályosok voltak, én kellett tartsam a tornaórát, és gondoltam, hogy táncoljunk. Az osztályban kezdtük, de ott nem volt elég hely, bekérezkedtünk a kultúrotthonba, ott tartottuk a próbákat. De jöttek volna oda még kisebb gyerekek is, így aztán a nagyobbak lettek a Sirülő tánccsoport tagjai, a kisebbek a Virgonc tagjai” − sorolta a csoportok létrejöttét a vezetőjük.

Az Eszterlánc tízéves jubileuma 2016-ban. Közösséggé váltak Fotó: Eszterlánc néptánccsoport

Táncosok a „világ végén”

2009-ben a kászoni néptáncmozgalom lelke, Tomory Gábor elhunyt, de a gyerekei, Kinga és Gergely, szerették volna tovább vinni apjuk örökségét, és ezentúl ők jártak Kászonba oktatni. Közben Magdolna kollégái is cserélődtek, volt aki elment, de érkeztek újabb segítők: Nagy Imre, Pinti Katika, Bartha Kinga, Nagy Beáta.

A csoportokba Jakabfalváról, Kászonaltízből és Kászonfeltízből járnak gyerekek táncolni, az évek során számos bemutatót tartottak otthon, több alkalommal részt vettek az Ezer Székely Leány Napján, a csíkszeredai Csűrdöngölő fesztiválon, a Kosz Szilveszter néptánccsoport emlékműsorain.

De rendszeres fellépői a gyöngyösi rendezvényeknek, jártak Szatmárcsekén, Lepsényben, sőt három alkalommal Brüsszelben is, műsorral.

„Itt vagyunk a világ végén, és egy kászoni gyereknek – főleg régebb – nincs sok lehetősége innen elmenni, kimozdulni. A Zergeboglárban volt olyan gyerek, hogy amikor mentünk táborozni, akkor járt ki először a faluból, és látott vonatot. Vagy a magyarországi utak, a kiutazások, a táborok mindig nagy élmény a gyerekeknek és nekünk is, akik velük dolgozunk” − fogalmazott a csoportok vezetője.

Felkarolja a közösség

2002-ben megalapították a Kazun egyesületet, így a pályázati lehetőségeket jobban ki tudják használni. De, amint Magdi tanító néni fogalmazott, ha nyernek, ha nem a pályázatokon, ők táncolnak. A szülők havonta pénzt gyűjtenek a csoport kiadásaira, de az altízi, feltízi, impéri közbirtokosságok és a helyi önkormányzat is sokat segít.

Tavaly két új oktató érkezett a kászoni táncosokhoz: a székelyudvarhelyi Udvarhely Néptáncműhely két tagja, Boros Béla és felesége, Hilda tanítják a táncokat. Karácsonyra egy nagyobb előadást terveznek, a nyári táborban már elkezdték az előkészületeket.

Mint megtudtuk, jól bejáratott rendszerük van, minden évben egy táncstílust tanulnak, a nyári táborban pedig készül egy koreográfia. Nem az a lényeg, hogy nagyon sok táncot megtanítsanak a gyerekeknek, hanem inkább arra törekednek, hogy érezzenek rá a fiatalok az adott tájegység ízére, sajátosságaira.

A néptánc egy életforma. A próbák nem maradhatnak el. Jelenlétet vezetünk, komoly szabályokat állítottunk fel. Megszokták a rendet, a rendszerességet és a pontosságot. Itt megtanulnak olyan dolgokat is, amire az életben szükségük lesz: figyelni a másikra, a pontosságra, hogy legyenek önmagukkal igényesek. Beléjük oltom, hogy amikor az adott viseletet felveszik, akkor az egész megjelenés megfelelő legyen. Mindenképp közösségkovácsoló jellege van ennek a mozgalomnak – mind a szülőknek, mind a gyermekeknek

− véli Tima Mária Magdolna.

Tima Mária Magdolna Fotó: Sándor Csilla

Sirülő néptánccsoport: Aczél Andrea, Aczél Beáta, András Alpár, András Apollónia, András László, András Zsuzsanna, Balázs Angéla, Balázs Ákos, Balázs Magdolna, Balázs Tamás, Balázs Teréz, Balázs Zsolt, Balázs Teréz, Barta Hunor, Becze Adél, Becze Kata, Becze Helga, Bodó Alpár, Bodó Bernadett, Bodó Boglárka, Bodó Emőke, Bodó Tamás, Boldizsár Lénárd, Fülöp Zsuzsanna, Gál Bíborka, Gál Gellért, Gál Katalin, György Tamás, Koszti Bernadett, Kotró Róbert, Máté Izabella, Sánta Rita, Székely Szabolcs, Tankó Magdolna, Tulit Zsolt, Váncsa Mária, Vízi Erzsébet.
Virgonc Néptánccsoport: Aczél Renáta, Ambrus István, Antal Nikoletta, András István, Balázs Bernadett, Balázs Csaba, Balázs Dalma, Balázs Edit, Balázs Kinga, Balázs Levente, Balázs Márta, Bardócz Krisztina, Barta Kamilla, Bilibók Imelda, Bodó Judit, Bodó Sarolta, Csiszer Brigitta, Fülöp Arnold, Lakatos Bianka, Máté Zsófia, Máté Zsolt, Márton József, Mihaila Norbert, Mihály Márta, Moraru Krisztián, Moraru Gabriella, Nagy Benedek, Nagy Eduárd, Nagy Kinga, Nagy Krisztina, Péter Márk, Rózsa Ibolya, Sára Antónia, Silló Szabolcs, Szabó Bernadett, Tamás Andrea Váncsa Gabriella.