Egyre többen szülnek császármetszéssel
Egyre több nő kéri a császármetszéses beavatkozást a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban: tavaly a szülések 33 százalékánál alkalmazták ezt a sebészeti eljárást.
A statisztikai adatok szerint a császármetszések aránya az elmúlt évtizedben folyamatosan emelkedett világszinten, ez a trend pedig Csíkszeredában is megfigyelhető. Hompoth György, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülész-nőgyógyász szakorvosa úgy látja,
a császármetszések egyre nagyobb fokú elterjedésének összetett okai vannak.
Az egyik fő ok, hogy
manapság sok nő 35-40 éves kora között szül először, amely megnöveli a természetes szülés esetén fellépő komplikációk esélyét.
Ők leggyakrabban a karrierre hivatkozva késleltetik a szülést, 35 év fölött pedig már a császármetszés a javasolt eljárás. Természetesen – tette hozzá a szakorvos –, azoknál a családoknál, ahol a szociális helyzet rosszabb az átlagnál már egészen fiatal korban eljöhet a szülés ideje.
Egy másik ok, hogy ugyan a törvény tiltja az orvosi indok nélküli, kizárólag az anya kérésére végzett császármetszést, azonban ha az állami kórházak nem tesznek eleget e kérésnek, a magánkórházaknál ez nem jelent különösebb problémát.
– számolt be Hompoth György. Mint mondta, ez egy nagyon kényes kérdés, hiszen egyre több nő kéri a beavatkozást, viszont ha nem tesznek eleget ennek a kérésnek az állami kórházakban, akkor az anyák máshol, legtöbbször a magánklinikán szülik meg gyerekeiket. „A komfort szempontjából az állami kórházak nem tudnak versenyezni a magánkézben lévőkkel. Viszont míg az előbbiben teljesen ingyenes a szülés, utóbbiban 4 ezer lejtől kezdődik, s akár 12 ezer lejbe is belekerülhet a szülés” – magyarázta a szakember.
A császármetszések egyre gyakoribbá válásának egy másik oka, hogy mára sokat változott a beavatkozás, amely
már nem ijesztő, akár életet is követelő sebészeti eljárás, mint néhány évtizeddel ezelőtt volt.
Persze – mondta a szülész-nőgyógyász – a beavatkozásnak lehetnek, sőt vannak manapság is szövődményei, azonban a megyei sürgősségi kórházban még nem találkoztak súlyosabb szövődményekkel a beavatkozást követően.
– mondta Hompoth. Hozzátette, az egészségügyi világszervezet (WHO) korábbi adatai szerint a 15 százalék az ideális arány, de mivel korábbi adatokról van szó, ez manapság 25-30 százalékra tehető.
Kiss Gyöngyitől, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályának főnővérévétől is érdeklődtünk a témával kapcsolatosan. Elmondta, a Csíki Anyák Egyesülete és a kórház együttműködése révén minden hónapban a várandósságuk harmadik trimeszterében járó kismamáknak és kísérőiknek nyílt napot tartanak, ahol sokszor felmerül a császármetszés kérdése.
– mutatott rá a főnővér. Alátámasztásként elmondta, hogy a sürgősségi kórházban a tavalyi több mint ezer szülésnél, az érintettek 33 százalékánál alkalmazták a császármetszéses beavatkozást.
Egy csíkszeredai édesanya elmondta, véleménye szerint a szülés előtt álló nők több okból kifolyólag választják a császármetszést, annak ellenére, hogy orvosilag nem lenne indokolt:
egyrészt sokan félnek a szülés okozta fájdalmaktól, másrészt mert így befolyásolhatják a születés dátumát, harmadrészt pedig sokan féltik a testüket a szüléssel járó elváltozásoktól.
Az édesanya szerint a tájékozatlanság, tudatlanság is közrejátszik a császármetszés választásában, de olyan esetről is tud, hogy az orvos győzte meg az anyát a sebészeti beavatkozásról.
Császármetszésnek nevezik azt a hasi műtétet, amelynek során a szülész a méh megnyitásával segíti világra a születendő babát: általánosságban elmondható, hogy bármely olyan anyai vagy magzati állapot esetén el lehet végezni az operációt, amely a hüvelyi szülést megnehezíti, illetve az anya vagy a magzat egészség károsodásának fokozott kockázatával jár. Az eljárás előnyei közé tartozik, hogy jól időzíthető vele a szülés, emellett az anya és az orvos számára is kényelmes módszer: egy császár megvan félóra alatt, míg egy normál szülés akár hat-nyolc óráig is eltarthat. Nem biztos azonban, hogy az anya és a magzat számára valóban ez a legjobb választás a szüléshez, amelynek legfőbb oka, hogy ritka, de igen komoly terhességi szövődmények léphetnek fel. A műtét során előfordulhat melléksérülés – például a méh falán ejtett metszés továbbreped a méhet ellátó fő verőér irányába – ami jelentősebb vérzéssel járhat, ezt olykor nehéz uralni. A metszés helyén keletkező heg sohasem lesz olyan erős, mint az érintetlen izomszövet, így a következő terhességek esetében ez hegszétválást eredményezhet, amely egyaránt veszélyeztetheti a szülő nő és a magzat életét. A vágás okozta seb ezenkívül el is fertőződhet, majd begyulladhat, így a kórházi tartózkodás ideje is elhúzódhat – írja a gendiagnosztika.hu honlap idevonatkozó cikkében.