Elkerülik a nagy üzletláncok Csíkszeredát
Erdély az ötödik legelőnyösebb régió, Csíkszereda pedig a tizenhetedik legelőnyösebb megyeszékhely az üzletek és vendéglők hozzáférhetősége szempontjából a Storia.ro ingatlanközvetítő portál legújabb felmérése szerint.
A Storia.ro ingatlanközvetítő portál, illetve a D&D Research piackutató cég legújabb felmérésében az üzletek és vendéglők hozzáférhetősége szempontjából hasonlította össze Románia régióit, megyeszékhelyeit (beleértve a fővárost is), illetve lakónegyedeit. A felmérést egyfajta közvélemény-kutatásnak is tekinthetjük, ugyanis az eredményeket az adott területek lakóinak értékeléseiből állították össze.
{K1}
Az önbevallásos értékelések szerint a regionális leosztás első helyén Bukarest és Ilfov szerepel, második lett a Bánság, harmadik pedig Olténia. Erdély az ötödik helyen szerepel, a lista két utolsó helyét pedig Dobrudzsa és Moldva foglalja el. Az ingatlanközvetítő portál lakónegyedek szerinti összeállítást is közölt:
a csíkszeredaiak az ultraközponti részt ítélték a legelőnyösebbnek az üzletek és vendéglők hozzáférhetősége szempontjából, ezt követi a központ, a Jégpálya lakótelep, az ún. Malom lakótelep, Taploca, a Kalász lakótelep, a Hősök utcai lakóövezet, a városszéli területek, Csíksomlyó, a Natúr lakópark, a Szeredai-fürdő, utolsó helyen pedig Zsögöd szerepel.
Noha a tanulmányban nem határozzák meg, mit értenek pontosan központi és ultraközponti rész alatt, meglátásunk szerint utóbbi a Szabadság térre és közvetlen környékére, a központ megnevezés pedig a Kossuth Lajos utca, a Petőfi Sándor utca és a Nicolae Bălcescu utca által körbezárt városrészre vonatkozik.
Méretéhez viszonyítva jó helyezést ért el a megyeszékhely Szabó Csilla, a Tulipán áruház igazgatója szerint. „A hasonló felméréseket mindig visszafogottan kezelem, ugyanis nem egy objektív pontrendszer, hanem az emberek benyomásai alapján születnek meg. Ez azonban ránk nézve nagyon jó, hiszen a csíkszeredaiak véleményét tükrözi, és ez szinte a legfontosabb. Ahhoz képest, hogy megyeszékhelyként nagyságban az utolsók között szerepel Csíkszereda, a tizenhetedik helyezés nagyon jó eredmény, hiszen ott van a rangsor első felében.
A mi esetünkben nem csak a megyeszékhelyről beszélünk, hiszen az áruház vonzáskörzetéhez tartozik az egész Csíki-medence. Még így is viszonylag kicsinek számít a vásárlóerő, de az utóbbi években fokozatosan javult a helyzet. Ahhoz képest azonban, hogy mekkora városok, elvárások és lehetőségek vannak máshol, még mindig nagyon kicsinek számít Csíkszereda.
A Tulipán áruház egyedüli problémája az, hogy túl kicsi, és sokszor több kérés meg igény van, mint amennyinek fizikailag helyet tudunk biztosítani. Amikor megjelenik egy olyan üzlet, mint nemrég a Pepco, vagy annak idején a DM, amelyek esetében egyértelmű, hogy fontosak, nagy forgalmat generálnak, és sokan szeretik, olyankor szükséges egy nagyobb átszervezést eszközölni, és bizonyos üzletekről kénytelenek vagyunk lemondani” – mutatott rá az igazgató.
Szabó Csilla ugyanakkor a székely, illetve a román vásárlói szokások közötti eltérésekről is beszélt, elmondása szerint előbbiek a németországi vásárlótípushoz hasonlítanak, utóbbiak pedig a mediterrán, olaszos-franciás vonalat képviselik.
A jutányos árakra való odafigyelés mellett a székely mentalitásban mindig is benne volt, hogy ha valamit megvesznek, annak legyen középkategóriás minősége, és ne az legyen, hogy megvették olcsón, de két hónap múlva ki kell dobni. Itt mindenki nagyon figyel az utolsó banira is, és ez egy több évszázada kialakult hozzáállás, ami nagyon egészséges dolog. Ezt tudják biztosítani a lengyel és német cégek, amelyektől viszonylag jó minőségű termékeket lehet venni hozzáférhető áron. Gondolok itt például a Deichmann cipőáruházra, a Takko és a C&A ruházati cégre, vagy éppen a Kaufland és Lidl nagyáruházakra. A hasonló cégek tipikusan arra vannak ráállva, hogy egy egészséges középkategóriát diszkont árban hozzanak be, és erre nagyon nagy igény van itt. A csíkszeredai vállalkozók egyébként nagyon ügyesek, hiszen sokszor elhozzák a nagy áruházláncok termékeit. Nem muszáj egy nemzetközi üzlethálózat itt legyen, amikor egy helyi üzlet is ugyanazokat a termékeket el tudja hozni sokkal jobb árban” – emelte ki Szabó Csilla.
A Storia.ro 2016 novemberében indította el átfogó kutatását, amelyben 2017 végéig Románia régióit, városait és lakónegyedeit hasonlítják össze különböző szempontok szerint a lakosság véleményének függvényében. Eddig hét felmérés eredményeit hozták nyilvánosságra, a kérdőíveket mostanáig országszerte 244 496 személy töltötte ki. Az első összehasonlítás eredménye idén januárban jelent meg, ennek eredménye szerint Erdély a legbiztonságosabb régió Romániában, Csíkszereda pedig a hetedik legbiztonságosabb megyeszékhely. Februárban az életminőséget vizsgáló kutatás eredményeit hozták nyilvánosságra, az önbevallásos értékelések szerint a régiók szerinti leosztásban Erdély ismét első helyen végzett, Csíkszereda azonban csupán a 24. helyet szerezte meg. Az egészségügyi létesítményekre vonatkozó felmérés eredményeit márciusban mutatták be, ebben a kategóriában a régiók szerint Erdély a negyedik lett, a megyeszékhelyek közül pedig Csíkszereda a 18. helyet szerezte meg. Az ezt követő felmérésében a levegő minőségét vizsgálták, az értékelések szerint a régiók szerinti leosztásban Erdélyben a legtisztább a levegő, a megyeszékhelyek közül pedig Csíkszeredát csupán Brassó előzte meg. Az ötödik felmérés szerint Erdély a legtisztább régió, a negyvenegy megyeszékhely közül pedig Csíkszereda a hatodik legtisztább. A hatodik felmérésében a szabadidős létesítményeket hasonlították össze, e szerint Erdély a második legelőnyösebb régió, Csíkszereda pedig a harmadik legelőnyösebb megyeszékhely zöldövezetek, illetve sport- és kulturális létesítmények szempontjából. A hetedik, nemrég bemutatott felmérésben az üzletek és vendéglők elérhetőségét vizsgálták. Az ingatlanközvetítő portál összesítő rangsort is vezet az összes témakör eredményeinek figyelembevételével, így a biztonság, az életminőség, az egészségügyi létesítmények, a levegő minősége, a tisztaság, a szabadidős létesítmények, illetve az üzletek és vendéglők hozzáférhetősége szempontjából Brassó áll az élen, Nagyvárad a második, Kolozsvár a harmadik, Csíkszereda pedig a negyedik.