Európának magát kell megvédenie
Mit hozott Románia, Magyarország és a közép-kelet-európai régió számára az USA új elnökének megválasztása óta eltelt féléves időszak, illetve mi várható az elkövetkezőkben, ami a védelmi kiadásokat illeti? – ezt a témát járták körül csütörtökön Tusványoson.
Tehermegosztás: ez Donald Trump amerikai elnök fő célja, ami a NATO-tagállamok és az Európai Unió védelmére fordított anyagi, illetve emberi erőforrásokkal kapcsolatos – válaszolt a Szabó Dávid, a Századvég Alapítvány külügyi igazgatója, a panelbeszélgetés moderátora által feltett kérdésre Benkő Levente Csongor, Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériumának biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára.
A védelemre szánt „fokozottabb anyagi belépés” – a tagállamokkal szembeni elvárás, hogy több lépcsőben, a költségvetés „felborítása” nélkül a nemzeti össztermék két százalékát védelmi kiadásokra fordítsák – mellett ugyancsak prioritás a terrorizmus elleni harcban vállalt nagyobb szerep – hangzott el. Mivel az Amerikai Egyesült Államok új külpolitikai adminisztrációs csapata „egyre nyilvánvalóbban” Kínára és Oroszországra összpontosít,
az Európai Uniónak meg kell találnia a saját útját a védelme megfelelő biztosításához
– ráadásul olyan „hátráltató tényezők” mellett, mint az elkerülhetetlennek tűnő Brexit, a migrációs válság, valamint a közelgő németországi választások. De hogyan található meg ez az út?
Radu Carp, a romániai Nemzeti Liberális Párt (PNL) külügyi titkára szerint Trump „megváltoztatta a nemzetközi viszonyokat”, az pedig, hogy arra kérte az európai NATO-tagországokat, a nemzeti össztermékük két százalékát védelmi kiadásokra fordítsák, azt bizonyítja, hogy „Amerika Európát védelmi szempontból biztonságban akarja tudni”.
Benkő Levente úgy látja, katonai-védelmi tekintetben Európa minden téren óriási lemaradásban van az Egyesült Államokhoz képest, hatalmas a képességkülönbség is, de
A Szabó Dávid moderátor által „fekete öves diplomatának” nevezett Czukor József, a magyar Miniszterelnökség főtanácsadója meglátása szerint az államokbeli „váratlan Trump-győzelem” után most kezd körvonalazódni a tengerentúliak külpolitikája, amely annak jeleit mutatja, hogy nemcsak Kínával, hanem Oroszországgal is újra akarják értelmezni a kapcsolatokat. Ettől függetlenül az Egyesült Államok nem fordul el Európától, noha az itteni kapcsolat is újraértelmeződik. Ennek bizonyítéka Czukor szerint az is, hogy Donald Trump elődeitől eltérően első európai látogatásának helyszíneként nem Berlint, hanem Varsót választotta – ahol „igazi keresztény beszédet” tartott.
Európa megosztottságát a főtanácsadó szerint jól mutatja, hogy míg a keresztény értékekre épülő közép-európai Lengyelországban negyvenezren éljenezték az amerikai elnököt, addig Trump érkezésekor Hamburg lángokba borult, jelentős zavargások voltak – és ez az elnöknek szólt.
Magyarország NATO-kötelezettségvállalásaira térve elmondta, „alapdilemma, hogy az ország nem költ keveset védelemre, mégis képességeinkben gyengék vagyunk”. Szerinte azt, hogy Európának nincsenek repülőgép-hordozó anyahajói és nukleáris képességei, közös eszközfejlesztéssel kell ellensúlyozni. Hozzátette, nem a védelmi költségvetésre fordított pénz számít, hanem az, hogy azt az összeget mire költik, a járható út ugyanis a képességek fejlesztése, ettől lesz versenyképes egy védelmi rendszer.
Nem fog az Amerikai Egyesült Államok eltűnni a térségből, a NATO keleti szárnyán nincs miért aggódnunk – nyugtatta meg a hallgatóságot Ugrósdy Márton, a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese. Megjegyezte, Trump látogatásának, valamint Klaus Johannis román államfő washingtoni látogatásának az is katalizátora lehetett, hogy mind Lengyelország, mind pedig Románia „fegyverüzleteket hozott össze” Amerikával. Mint fogalmazott, „az európai védelmi rendszert komolyan kell venni”, az amerikaiakkal való együttműködésben pedig pénzről is beszélni kell, ám
a közép-kelet-európai országok saját malmukra hajthatják a vizet például azzal, hogy Lengyelországban gyártott amerikai helikoptereket vesznek.
„Azt a két százalékot, amit védelemre fordítunk, próbáljuk meg minél szűkebb körben elkölteni” – javasolta. Megjegyezte, az Amerikai Egyesült Államok egyértelmű célja, hogy „itt nyugalom legyen”.
A hallgatóság részéről egy kérdés is elhangzott: nem kellene javítani Románia és Oroszország viszonyát, elvégre „az oroszok itt vannak a szomszédban, az amerikaiak pedig elég messze”.
Radu Carp „illetékesként” válaszolva úgy fogalmazott, a Patriot-rakéták romániai telepítésével „csak helyreáll a geostratégiai egyensúly, hiszen az oroszok a Krím-félsziget elfoglalása után olyan fegyvereket vittek oda, amelyek korábban ezt az egyensúlyt felborították”. Hozzátette, ez a rakétatelepítés „nem az orosz–román viszony szándékos romlását célzó akció volt”.