Irányvonalak, melyek mentén nagyra nőhet Marosvásárhely
Marosvásárhely volt már potenciálisan a sport és a szabadidős kikapcsolódás városa, felmerült, hogy az IT-szektor erősítésével amolyan erdélyi Szilícium-völgyként jelenítse meg magát, okos- és fenntartható város víziója is létezik, és egy lehetséges fejlesztési irány az egészségügy is.
Kétségtelen, hogy Marosvásárhelynek meg kell találnia az önképét és az önhangját, Kolozsvár, Nagyszeben és Brassó háromszöge által közrefogva valamerre mozdulni kell, mert a helyben toporgás a legrosszabb fejlődési stratégia. Minderre annál inkább szükség van, mert a közeljövőben eléri a várost az egyik autópálya, az ígéretek szerint pedig nemsokára elkezdik a másik autópálya építését is, továbbá úgy tűnik, hogy végre valahára elkészül a Nagyernye–Koronka útvonalon a terelőút is. Emellett nemrég átadták a felújított vasútállomást, és ha minden igaz, akkor év végére ismét fogadhat, illetve indíthat repülőgépeket a vidrátszegi légikikötő is. Egyszóval
az infrastrukturális megvalósítások felgyorsult ütemben zajlanak.
A Vásárhelyi Hírlap a mikéntre, a fejlesztési vízióra kíváncsi, azokra a konkrét tervekre, elképzelésekre, amelyek mentén a marosvásárhelyi közösség jövőjét tervezheti.
Dorin Florea polgármester álláspontját a városháza szóvivőjétől tudtuk meg. Cosmin Blaga kiemelte, a stratégia szempontjából elsősorban az orvoslásra helyezik a hangsúlyt, amelyet a város legfontosabb brandjének tartanak: egy regionális kórház létrehozását szorgalmazzák, amely több megyét szolgálna ki, és koordinálná a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen zajló tevékenységet is.
„A város multikulturalitását figyelembe véve az egyetemnek vegyes tannyelvűnek kell maradnia.
Továbbá a polgármester tervei szerint az összes marosvásárhelyi felsőoktatási intézményt egy konzorciumban kell összefogni, így közösen sokkal erősebbek lesznek, és életképes kínálatot állíthatnak ki, amellyel idevonzanák a fiatalokat az ország minden szegletéből” – ismertette a szóvivő.
Az egészségügy és felsőoktatás mellett további pillér a fejlesztési stratégiában a városi mobilitási terv: gyorsforgalmi utak építése, legfőképpen Marosvásárhely és Szászrégen között, amelyet a remélhetőleg decemberben ismét megnyíló repülőtérig lehetne meghosszabbítani.
„Nem mondtunk le az IT kutatási központ létesítéséről sem, amelyet a polgármester évekkel ezelőtt kezdeményezett, és a memorandumot többek között az IBM képviselői is aláírták. Ez a sportrepülőtér területén kellett volna megvalósuljon, de ez a bürokrácia és a jóváhagyások miatt meghiúsult. A sport és szabadidő terén a Víkend fejlesztése,
a Tudor-lakónegyedben a Víkend 2 megépítése.
A Somostetőn különböző nehézségi fokozatú kerékpárútvonalak kialakítása kezdőkik, amatőröknek és profiknak, a feljutást pedig drótkötélpályán mozgó függővasúttal oldanánk meg a Tudorból és a November 7-ből. Ezek azok a területek, amelyekre a városnak nagy hangsúlyt kell fektetnie a fenntartható fejlődés érdekében a következő 10–15 évben” – tájékoztatott Cosmin Blaga.
Arra a kérdésünkre, hogy a fenti elképzelések jelenleg milyen fázisban vannak, azt mondta, az összes esetében folyamatosan tesznek lépéseket: a regionális kórház esetében például átiratot küldtek az egészségügyi és az oktatási minisztériumba, a városi mobilitási terv esetében a szállításügyi tárcához, az egyetemi konzorcium ügyében több találkozót szerveztek a rektorokkal, az IT-központ terve pedig egyelőre leállt, mert nem tisztázott a sportrepülőtér jogi helyzete.
A városvezető szerint tehát a kiugrási, fejlődési lehetőséget az egészségügy, a felsőoktatás, az IT-szektor, a mobilitás és a szabadidős infrastruktúra bővítése jelenti. A vízióról megkérdeztük Dorin Florea személyes tanácsadóját, a Marosvásárhelyi Kulturális és Tudományegyetem vezetőjét, Csegzi Sándort is, aki 2000 és 2012 között Marosvásárhely alpolgármestere volt. Meglátása szerint hajlamosak vagyunk Marosvásárhelyt Kolozsvárhoz hasonlítgatni, viszont figyelembe kell venni a települések sajátosságait. Elmondta, egyrészt
Kolozsvár évszázadok óta Erdély fővárosaként jelenik meg.
Másrészt Romániában nem az Európában elterjedt módon foglalkoztak a városfejlesztés kérdéskörével, 1990 után központilag nem fektettek hangsúlyt arra, hogy a helyi sajátosságok erősítsék az országot. Románia-szinten mindenhol eltűnt az ipar, és a gazdaságot nem szakemberek építették újjá. A versengésből az látszik, hogy egyes régiók jobban érvényesítették a helyi gazdasági és politikai potenciált.
„Marosvásárhely profilján, megítélésén mély nyomot hagyott az 1990-es Fekete március. Következetesen a nemzetiségi konfliktus helyzetére épül a politikai érdekérvényesítés a négyévente megtartott kampányokban. Ebben a kontextusban
Marosvásárhely nem tudta megmutatni azt, amit valójában képvisel: erős egyetemi és erős kulturális központ.
A kreativitást nem tudta kellőképpen érvényesíteni, mert hiányzott az országos szintű politikai lobbi, mindig közel voltunk, de ezek a lehetőségek nem voltak kellőképpen kihasználva” – fogalmazott Csegzi Sándor, aki a fejlesztési stratégiák közül kiemelte az Általános Városrendezési Tervet, a település fenntartható fejlődését leíró Agenda 21 tervet, a nagyvárosi övezet kialakítását, valamint az alapvető infrastruktúra (úthálózat, ivóvízellátás, szennyvízrendszer, hulladékgazdálkodás, elektromos hálózat) újjáépítését.
„A város arculatát az orvosi tevékenység köré kell kialakítani. Ezért kezdeményeztük, hogy egy szuperkomputer köré hozzunk létre egy orvosi kutatóközpontot, de ez politikai okok miatt akadályokba ütközött, nem állt le, csak lelassult. Az egyetemek összefogását kezdeményeztük a digitális Marosvásárhely projektben, amellyel még nagyon sok a teendő. Úgy gondolom, továbbra is
az orvostudomány köré kell csoportosítani a fejlődést, de ezt a multikulturalitás jegyében kell tenni,
mert én továbbra is alapvető értéknek tartom a kultúrák találkozását. Az óriási lemorzsolódást, kivándorlást, akut munkaerőhiányt a marosvásárhelyiek kreativitásának, plusz értékteremtő képességének kiaknázásával kell pótolni. Nemrég létrehoztuk a Lifetech City klasztert, hogy összefogjuk és összehangoljuk a kreatív erőket, hogy Marosvásárhelyt visszahozzuk a világ értékteremtő környezetébe” – fogalmazott Csegzi, akinek meggyőződése, hogy Kolozsvárral szorosabb kapcsolatot kell kialakítania a városnak, főként Marosvásárhely óriási kulturális potenciálja tekintetében.
„Kolozsvárral nem versenyezni, hanem együttműködni kell.
Fel kell mérni, hogy milyen gazdasági és szellemi potenciál marad itt, és arra kell építeni, ez pedig mások számára is vonzó lehet” – mondta Csegzi Sándor.