Szakiskolakampány, de kinek?
Noha a meghirdetett helyek több mint fele idén is betelt az első beiratkozási szakasz során a Hargita megyei szakiskolákban, nem tapasztalható létszámbeli növekedés az elmúlt évek hasonló adataihoz képest. Pedig egy ideje szinte minden politikus és szakmai kör a szakoktatás fontosságát hangsúlyozta.
A meghirdetett szakiskolai helyek 65,35 százaléka telt be Hargita megyében az első beiratkozási szakaszban, azaz 834 helyre 545 diák jutott be – tudtuk meg a Hargita Megyei Tanfelügyelőség kimutatásából. Összehasonlításképpen: a 2015–2016-os tanév előtt a meghirdetett helyek 64,5 százalékára (756-ból 488 hely), a 2016–2017-es tanév előtt pedig 65,34 százalékára (877-ből 573 hely) jelentkeztek diákok a felvételi első szakaszában. E számadatok azért is érdekesek, mivel az elmúlt évek során a megye szinte minden politikusa a szakiskolai oktatás fontossága mellett lobbizott, azonban
úgy tűnik, a szakoktatást népszerűsítő kampányoknak egyelőre nem ért be a gyümölcse.
A még üresen maradt helyekre augusztusban és szeptemberben is lehet iratkozni, arra pedig valószínűleg betelik a 2017–2018-as tanévre meghirdetett szakiskolai osztályok többsége. Azonban lehetnek tagozatok, amelyeket nem sikerül majd elindítani a kevés jelentkező diák miatt – közölte érdeklődésünkre Görbe Péter főtanfelügyelő. Elmondta, a szakiskolai osztályok profiljait a térség vállalkozásainak igényei szerint állítják össze, az eddig iratkozott diákok alapján pedig vannak népszerű és kevésbé népszerű tagozatok.
Csíkszéken például keresett volt a csíkszeredai Kájoni János Szakközépiskola pincér- és élelmezési eladó szakosztálya, ott a meghirdetett 28 helyre 45-en iratkoztak. Továbbá a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola autószerelő osztályán is túljelentkezés volt, illetve a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola víz-, gázszerelő tagozatán is beteltek a helyek.
Az előbbiekkel ellentétben azonban vannak szakok, amelyekre nagyon kevesen jelentkeztek. Egyik ilyen a csíkdánfalvi Petőfi Sándor Iskolaközpont hegyvidéki gazda, illetve agroturisztikai dolgozó szakosztálya, ahová eddig mindössze haton iratkoztak. A csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola erdész-asztalos szakára is csak 11-en, a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola ács-asztalos-parkettázó osztályába is pedig mindössze 9 diák jelentkezett. Ha a következő két iratkozási szakasz során nem jelentkeznek még diákok ezekre a szakokra, valószínűleg nem indulnak el.
A főtanfelügyelőtől arról is érdeklődtünk az imént felsorolt számadatok tükrében, hogyan látja, sikerült-e a szakiskola népszerűségén javítani az elmúlt időszakban. Úgy vélte,
nehéz megváltoztatni az elmúlt évtizedekben meggyökeresedett mentalitást, amely szerint csak az érettségizett vagy egyetemet végzett emberek érvényesülhetnek az életben.
Szakmunkásra is szükség van, és egy jó szakembert mindig jól megfizetnek – hangsúlyozta. Emellett megjegyezte, a mentalitásváltás időigényes folyamat, viszont az utóbbi időszakban az önkormányzatok, illetve a vállalkozások is nagy erőkkel segítik a szakiskolákat és azok diákjait. A székelyföldi vállalatoknak manapság minden eddiginél nagyobb szüksége van a friss munkaerőre, hiszen a jó szakemberek egyre inkább kiöregednek – emelte ki Görbe Péter.
Györffy Ildikó, a csíkszeredai Székely Károly Szakközépiskola igazgatója úgy látja, a szakoktatásra mindig volt és van igény a térségünkben, ezt bizonyítja, hogy az iskolájukban már több évtizede működik a szakoktatás valamilyen formában. A következő tanévre meghirdetett szakiskolai tagozataikon csak öt hely maradt üresen, a karosszériafestő- és lakatos osztályban. Hozzátette, míg idén csak két szakosztályt tudtak indítani, ezelőtt három évvel hármat is sikerült, mivel akkor a csíki tanintézetekben kevesebb szakosztály volt. Végezetül elmondta,
rengeteg munkaajánlat érkezik hozzájuk a vállalatoktól,
viszont a végzőseik az alacsony bérezések miatt sokszor visszautasítják ezeket, inkább külföldön próbálnak szerencsét.
Márk Csucsi Róbert, a Csíki Vállalkozók Egyesületének elnökétől is érdeklődtünk a téma kapcsán. „Vállalkozóként nap mint nap kapcsolatban vagyunk a szakiskolákkal, akiktől számtalan gyakornok érkezik a cégekhez. Úgy látom, a majdani alkalmazásuk főképp attól függ, hogy valóban szeretnének-e szakmát tanulni, vagy csak külső kényszer miatt, időt tölteni mennek a vállalatokhoz. A tapasztalat alapján azt tudom mondani, hogy
nagy az elméleti és a gyakorlati tudáshiány a szakiskolásoknál,
akik egy része csak egyfajta kényszer miatt praktizál” – fejtette ki az egyesület elnöke. Zárásként elmondta, a térségben leginkább a fémmegmunkálás, automatizálás, villamosság jellegű vállalkozásoknál keresik legjobban a szakmunkásokat, de a fa- és bútoriparban is nagy hiánnyal küszködnek. Mindemellett a vendéglátóiparban is kevés az alkalmazható szakmunkás.
A kilencedik osztálytól kezdődő szakiskolai oktatásban összesen 30 osztályt terveznek Hargita megyében a következő tanévre: 27 magyar tannyelvűt és 3 románt. Ez hárommal kevesebb szakosztály, mint a 2016–2017-es tanévben volt. A csíki körzetben a 12 szakoktatásbeli osztály indulhat ősztől.