A magyar gyerekeknek szóló új román tankönyv szerzőjével beszélgettünk

Megjelent Bartolf Hedvig Hargita megyei tanfelügyelő ötödik osztályos gyereknek szóló román nyelv és irodalom tankönyve. A kiadvány úttörő, hiszen a magyar anyanyelvű gyereknek szól.

A 2017–2018-as tanévben ötödik osztályt kezdő tanulók a haszonélvezői az új tantervnek, amely előírja, hogy a magyar anyanyelvű 5–8. osztályos diákok a román nyelvet speciális tankönyvből, az eddig megszokottól eltérően, nem anyanyelvi szinten tanulhatják. Az új tantervnek megfelelő tankönyv megírására márciusban hirdetett pályázatot az oktatási minisztérium, múlt héten pedig értékelték a beérkezett munkákat. Két kiadványt hagyott jóvá az oktatási tárca, amelyből az egyiket Bartolf Hedvig Hargita megyei tanfelügyelő írta és szerkesztette. Az iskolák e két tankönyv közül rendelhetnek tanévkezdésig.

A tankönyvről a szerzőtől érdeklődtünk. „Több könyvet is írtam eddig, leginkább német nyelvűeket. De tíz évvel ezelőtt egy negyedikeseknek szóló román tankönyvet is szerkesztettem, amelyre sok pozitív visszajelzés érkezett a tanítóktól, sőt tanároktól is. A tanítok szerint a negyedikesek rendkívül jól tudták használni a kiadványt, a tanárok pedig úgy látták,

azok a gyerekek, akik abból tanultak, könnyebben zárkóztak fel az ötödik osztályban.

Ez bátorított arra, hogy folytassam a megkezdett munkát” – elevenítette fel a szakember.

„A mostani kiadványom hasonlít az idegen nyelv tankönyvekhez. Ez nem azt jelenti, hogy a románt idegen nyelvként kell tanítani általa, hanem azt, hogy az eddigiekhez képest könnyedebb a felépítése.

Úgy szerkesztettem meg, hogy a gyerekek anélkül tanulják a nyelvet, hogy azt tulajdonképpen észrevennék”

– fejtette ki. Mint fogalmazott, ez nem jelenti azt, hogy „nem elég komoly a tankönyv”, inkább csak nem annyira nehézkes, de ugyanakkor teljes mértékben követi az előírt tantervet. „Vannak benne irodalmi szövegek, de nem hosszabbak, mint amit a tanterv előír. Szükségtelennek tartottam, hogy túlterheljem a tanulókat. Így a hosszabb terjedelmű irodalmi műveket lerövidítettem, átalakítottam anélkül, hogy megváltoztattam volna a tartalmukat” – magyarázta.

A szakember elmondta, a könyvbe burkoltan építette be a nyelvtant. „Nincs külön fejezet a főnévnek vagy az igéknek. Minden nyelvtani rész be van építve a feladatokba úgy, hogy a gyerekek a megoldás közben jöjjenek rá, hogy abban a részben például a többes számról volt szó. Továbbá

nagyon sok hétköznapi jellegű feladat van,

amelyek érdekelhetik a gyerekeket. Amikor a szövegeket és a hozzájuk tartozó feladatokat kiválasztottam, igyekeztem, hogy azok megfeleljenek az ötödikesek korának és érdeklődési körének” – vázolta Bartolf Hedvig. Ezt követően néhány példával támasztotta alá kijelentését. „Az irodalmi szövegeken kívüli irományok a hétköznapi életből valók. Az állatkerttől a Retyezát-hegységen át, egészen Csíkkarcfalva bemutatásáig. Minden olyant próbáltam beépíteni, amelyről feltételeztem, hogy fejlődik a gyerek.” Mint azt kifejtette, nagyon sok erdélyi vonatkozású szöveg került be a kiadványba, de sok szó esik a román lakta vidékekről is.