A Csomafali Nagy Gyúródás utolsó három napján a szórakozásé volt a főszerep, de szombaton a helyi értékek felmutatására is alkalom adódott. A piactéren a tesvértelepülések és a vendégfogadó község helyi gasztronómiai különlegességeiből nyújtott ízelítőt.
Erdőbénye, Ráckeve, Heves, Dány és Csomafalva főzött a piactéren. Így az ünneplők belekóstolhattak a testvértelepülések jellegzetes étkeibe. Az erdőbényeiek csorbát főztek Béla módra, a ráckeveiek borsós gulyást, a dányiak lecsós-kolbászos gölődint.
A gölődin krumlpis tésztába csomagolt kolbászt jelent,
ezt az étket a hagyomány szerint huszárgombócnak is nevezik a recept kitalálói. Részben hozták az alapanyagokat, a többit a rendelés szerint a vendégfogadó önkormányzat biztosította. A hevesiek hevesi babgulyást készítettek, mindent hoztak, ami jár bele.
– hangzott el az asztaluknál. A szeretetet fogadó csomafalviak részéről a Fenyőalja Turisztikai Egyesület rókagombás pityókástokányt készített, a csomafalvi gazdák szabad tűzön üvecset sütöttek az Ízes testvérek eseményen.
Nagyon sokan „belekóstoltak” abba az élménybe is, amit Korpos Andrea képzőművész alkotásai jelentenek. A Borsos Miklós Emlékház kicsinek bizonyult, sokan a folyosón, sőt még a nyitott ablakon kívül is hallgatták Balázs József alfalvi festőművész méltató szavait. Korpos Andreát szeretik tanítványai, ezt bizonyítja az a tény, hogy a résztvevők háromnegyede diák, fiatal volt.
Balázs József elmondta,
Korpos Andrea az erdélyi képzőművészet kiemelkedő mestereitől tanult.
Művészete elsősorban dekoratív művészet. Kevés színnel dolgozik, de úgy, hogy színesek a képei. A méltatónak a népdalok jutnak eszébe Andrea alkotásait nézve.
– tette hozzá meghatódva az alkotó.