Együtt alkotnak az úrihímzők

Balázs Katalin 2017. június 19., 21:19

A Gránátalma Egyesület égisze alatt hatvan új taggal bővül a gyergyószéki hímzőasszonyok csapata, a közös cél pedig, hogy a barokk templomokat úrihímzéses kézimunkák díszítsék. A hímzőasszonyok most táborban cserélnek tapasztalatot.

Lesz utánpótlás a Gránátalma Egyesületben Fotó: Balázs Katalin

Olyan népessé vált a hímzőasszonyok köre, hogy a 15. Gránátalma tábort két helyszínen, Udvarhelyszéken és Gyergyószentmiklóson tartják – jelentette be a vezető, Kisné Portik Irén néprajzkutató a hétfői, ünnepélyes tábornyitón.

A Gábor Áron utcai Benedek-kúria felújított épülete szolgál hajlékul a Gyergyószentmiklóson összegyűlteknek, a csapat másik felével hétvégén, Parajdon találkoznak és tartanak kiértékelőt.

Épp a tábornyitó ünnepséggel esett egybe az úrihímzéses tevékenységeket felpártoló és támogató Bethlen Gábor Alap igazgatójának érkezése, így

Csibi Krisztina a helyszínen is láthatta, hogyan készülnek azon kézimunkák, melyek a hungarikummá nyilvánítás küszöbén állnak.

Alapképzés után „hímzőfőiskola”

Kisné Portik Irén, aki egyébként a Hargita Megyei Művészeti Népiskola oktatója is, bejelentette, többnyire tanítványai köréből hatvan fővel gyarapszik a Gránátalma Egyesület hímzőasszonyainak csapata. A népiskolai képzésben egy tanév során 120-160 öltéstípust ismernek meg a növendékek, így az alaptudás birtokában kezdik a hímző tevékenységet.

Népes csapat a Benedek-kúria udvarán. Tű és cérna itt a két fő szerszám Fotó: Balázs Katalin

A tábor során az együttlét teremt alkalmat arra, hogy azokat a hímzéseket újra életre hívjuk, melyek hajdan valódi selyemmel, arany- és ezüstszállal készültek. Ma ez sajnos műszállal valósítható meg, de az öltéstechnika, a színek harmóniája és a hungarikumértékű kézimunkatudás révén ez az érték fenn tud maradni

– közölte a néprajzkutató. Hozzátette, a vendégek sajnos nem láthatnak teljesen kész munkákat, hiszen a Hagyományok Házában kiállítást képez a több mint nyolcvan darab kézimunka.

Életet adnak az úrihímzésnek

E tábortól tehát hatvan személlyel bővült és fiatalodott a hímzők köre. A táborvezető elmondta, jövőre az a kérése, hogy minden hímzőasszony hozzon magával egy alkotótársat. És ha mindenki csak egy kis kézimunkát is hagy az egyesületnek, elképzelhető, milyen és mennyi érték tud születni.

Ezen úrihímzések sok helyről kiszorultak, ám éppen a templomokban, a reneszánsz oltárok közelségében lelhetnének igazi helyükre, ellentétben a más megfogalmazású, erélyesebb vonalvezetésű népi szőttesekkel.

A népi szőttesek, hímzések ajándékként érkeznek, és a hívek munkájának megbecsüléseképpen kapnak helyet a templomban, ám nagyban rontják a környezetet. A kézimunkacserét tűzte ki célul az egyesületvezető, elmondva, az alfalvi templomban tavalytól már a gránátalmások által készített kézimunkák ékesítik az istenházát.

Az úrihímzés pompája a templomi környezetbe illő, ott őrizték meg mostanáig, és a továbbiakban is ott kell viszontlátnunk ezt az értéket

– hangzott el.

Fotó: Balázs Katalin

Túlélni önmagunkat

„Pár évvel ezelőtt, amikor Irénke nagy lelkesedéssel az úrihímzésről beszélt nekünk, akkor azt latolgattuk, vajon ez mit jelent, az urak, vagy az uraknak hímeznek? Hála Istennek, ma már tudjuk, mit fed ez a kifejezés, és

nem csak mi ismerjük az úrihímzéseket, hanem mások is felfigyeltek erre az értékteremtő tevékenységre, így van állandó kiállítása a Hagyományok Házában, és állhatunk annak küszöbén, hogy hungarikummá nyilvánítsák az úrihímzést

– fogalmazott Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere a tábornyitó ünnepségen. Büszke e munkára, vallotta be, és úgy érzi, a városvezetésnek ehhez kötelessége infrastruktúrát biztosítani, a legméltóbb pedig az 1840-ben épített, nemrég felújított Benedek-kúria. Érezzék otthon benne magukat – tette hozzá.

„Nem hiába mondják egyházi berkekben sem, hogy aki másnak jót cselekszik, az túléli saját magát, úgy gondolom, aki másnak, a nemzetnek, a közösségének alkot, az halhatatlanná válik, túléli saját korszakát. Ehhez kívánunk sok sikert, eredményes munkát!” – mondta az elöljáró.

A kézimunkázásra és a tervek megvalósításához pedig Sajgó Balázs lelkipásztor, a Caritas lelki igazgatója kérte Isten áldását. Elmondta, az a munka értékes és érvényes, amely Isten tervével megegyezik, fontos tehát a kapcsolat, az áldás.