Milyen lesz a jövő mezőgazdasága ilyen időjárás mellett?
A csapadék tárolása és a hatékony vízgazdálkodás lesz a legnagyobb kihívás a Hargita megyei gazdák számára az elkövetkező évtizedekben. A klímaváltozás miatt egyre gyorsabban alakul át a mezőgazdaság.
Vagy túl sok lesz a víz, vagy túl kevés – nagyjából így foglalható össze a Hargita megyei mezőgazdaság legfőbb jövőbeni problémája, ami meghatározza majd az elkövetkező évtizedeket. A klímaváltozás miatt egyre jobban besűrűsödnek a különböző időjárási ciklusok, ezért gyakrabban tapasztalják az időjárási szélsőségeket a gazdák. Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője már a '60-as, '70-es évek óta végez megfigyeléseket, és azt tapasztalta, hogy miközben régen 3–4 évig tartott egy-egy csapadékos, száraz, illetve normális ciklus, addig az utóbbi tíz évben ez már esztendőnként változik, sőt az utóbbi időben már egy éven belül az árvizek és az aszály hatásaival is meg kell küzdeni. Éppen ezért a szakember szerint
az árvízvédelem és a hatékony vízgazdálkodás ötvözésével kellene felkészülniük a gazdáknak a klímaváltozás okozta kihívásokra.
A gyakorlatban ez víztározókat jelent, amelyekben fel lehetne fogni a hóolvadásból származó vizet és a tavaszi csapadékot, amelyet nyáron, az aszályos időszakokban öntözésre lehetne használni. Erre ugyanis általánosan szükség lesz a Hargita megyei mezőgazdaságban. Az ok, hogy egyre forróbbak a nyarak, de a '60-as, '70-es években árvízvédelmi céllal elvégzett folyóegyenesítések és lecsapolások következménye is. Az akkori beavatkozások miatt lecsökkent a talajvíz szintje is, és gyorsabb folyásúvá váltak a folyók, ami akkor megoldotta az árvízgondokat, ám most nagyban hozzájárul a földek kiszáradásához.
Török Jenő példaként említette, hogy a folyókanyarulatok kiiktatása miatt az Olt Csíkszentdomokos és Tusnád közti szakasza fele olyan hosszú, mint hetven évvel ezelőtt, de hasonló a helyzet a Nagy-Küküllő vagy a Nyárád esetében is. A nyaranta bekövetkező szárazság még a krumplitermesztést is egyre komolyabb kihívások elé állítja: át kell térni a korai fajták használatára – amelyek kifejlődnek a nagy nyári forróság beállta előtt –, vagy öntözni kell, különben a szárazság tönkreteszi a termést. Mivel
a víz egyre drágább lesz, ahol lehet, ajánlott áttérni a csepegtető öntözésre.
A talajművelés esetében hangsúlyos szemponttá válik a nedvesség megtartása, például tavasz helyett ősszel kell szántani, és minél kevesebbet kell forgatni a földet, hogy az ne veszítse el víztartalmát – tanácsolta Török Jenő.
Az általános felmelegedés eredménye az, hogy új gyomnövények telepedtek meg a térségben, és megjelentek új kártevők, ráadásul az enyhe tél miatt egyre több rovar éli túl a hideg időszakot, ezért
egyre több vegyszert kell használni a mezőgazdaságban.
Vannak azonban pozitív hatásai is az átlaghőmérséklet emelkedésének, például az, hogy jócskán kitolódott a termelési időszak. Régen hagyományosan május elsején ültették a pityókát, az utóbbi években viszont már március végén nekifognak a gazdák – említett egy újabb példát Török Jenő, hozzáfűzve, hogy ősszel általában 20–25 nappal később jönnek az első fagyok, tavasszal pedig majdnem két hónappal korábban kezdődik el az aktív időszak a mezőgazdaságban. Pozitív következmény az is, hogy
megteremnek a melegkedvelő növények. Csíkszéken például a paradicsom, sőt még a paprika is,
ami régen elképzelhetetlen volt, Udvarhelyszéken pedig a barack, és már a nemesebb szőlőfajták is.
Egyre eredményesebben lehet termeszteni a fagyérzékenyebb gyümölcsfajtákat Udvarhelyszéken, ezt tapasztalja Székely Csaba nyikómalomfalvi gyümölcstermesztő is. Elmondta, ő már régen is próbálkozott az őszibarackkal, de annyira hiábavaló volt, hogy végül kivágta a fákat. Néhány éve ismét belefogott, és az elmúlt két évben olyan bőséges termés lett, hogy ki kellett támasztania a fák ágait. Hasonló tapasztalatai vannak nemesebb szőlőfajtákkal is. A klímaváltozásnak azonban negatív hozadékai is vannak. Igaz ugyan, hogy tavasszal sokkal korábban nő meg a talaj hőmérséklete és sokkal korábban kezdenek el bomlani a rügyek, ám éppen emiatt óriási károkat tud okozni egy áprilisi, május eleji fagy – magyarázta a szakember.
Udvarhelyszéken a szőlővel és a barackkal bezárul a melegkedvelő gyümölcsfajták elterjedése, de az ország déli megyéiben már egzotikusabb gyümölcsök is megteremnek, Tulcea megyében ő járt már egy hat hektáros kiviültetvényen – mondta el érdekességként.
Régen elképzelhetetlen lett volna, de ma már kereskedelmi mennyiségben termesztenek paradicsomot is Udvarhelyszéken. Sófalvi Ottó, ugyancsak nyikómalomfalvi gazda egy országos támogatási programban pályázva kezdett bele a paradicsomtermesztésbe: ezer négyzetméteren ültetett el összesen háromezer tövet. Igaz ugyan, hogy a felmelegedés miatt már szabadföldben is egyre eredményesebben lehet melegkedvelő zöldségeket termeszteni, de a nappali és éjszakai hőingadozás miatt ő fóliasátrat használ – magyarázta a gazda, aki úgy véli, hogy a szélsőséges időjárási jelenségek miatt egyelőre túl kockázatos a szabadföldi kísérletezés. A hobbikertészek tőle is vesznek tavasszal paradicsompalántákat, aztán ősszel rendszeresen visszatérnek paradicsomért – érvelt egy vicces példával a gazda.
Régen a bőtermő fajtákat keresték a gazdák, de a klímaváltozás miatt ma már egyre fontosabb szemponttá válik, hogy szárazságtűrő legyen a növény, főként a kukorica vagy a cukorrépa – vont párhuzamot az évtizedekkel korábbi időszak és a jelen között Varga László székelykeresztúri agrármérnök, gazdálkodó. A hetvenes évek derekán még olyan csapadékos évek voltak, hogy alig tudták elvégezni a betakarítást,
lánctalpas kombájnokat kellett hozatniuk, hogy az árpát le tudják aratni.
Most viszont, ha nem használnak szárazságtűrő hibridfajtákat, egy aszályos nyáron odalesz a kukoricatermés 25–40 százaléka. A szakember szerint az időjárási tényezők és a nagy költségek miatt vetőmagokból hagyományos fajtákat legfeljebb nosztalgiából használnak a gazdák, legtöbben a hibrideket részesítik előnyben.
„A szakmában körvonalazódó, szinte már egyöntetű vélemény az, hogy néhány évtizeden belül itt, a mi vidékünkön is az úgynevezett mediterrán éghajlati jellemzők fognak eluralkodni, amelyek jelenleg a Földközi-tenger környékét jellemzik. Tehát hosszú meleg, száraz nyarak lesznek, és enyhe, csapadékosabb telek, az átmeneti évszakok pedig nagyon le fognak rövidülni” – ismertette a hosszú távú prognózist Makkai Gergely. A Marosvásárhelyi Területi Meteorológiai Központ igazgatója szerint ennek következtében a növényzet is megváltozik, a hagyományos növénytermesztésbe új fajok kerülnek be, ami még a gasztronómiai szokásokra is ki fog hatni. A szakember szerint a mezőgazdasági növénykultúrák megmaradása, illetve megújulása szempontjából
a jövőben jelentősen megnő az agrometeorológusok szerepe, hiszen a mezőgazdaság számára jelenleg az éghajlatváltozás következményei jelentik az egyik legnagyobb kihívást.
A természetes növényfajok esetében viszont még drámaibb a helyzet. A klímaváltozás – az éghajlati övezetek eltolódása – jellegzetessége az, hogy ez egy nagyon-nagyon gyors folyamat, ám a növényzet nem tud ilyen gyorsan alkalmazkodni a megváltozott időjárási körülményekhez.
– vázolta a baljós kilátásokat Makkai Gergely. Régen egy fél fokos évi átlaghőmérséklet-emelkedés 100–150 év alatt történt meg, az elmúlt száz évben viszont már majdnem egy fokot nőtt ez az érték, ami a szakember szerint nagyon erős változás. Ha ez a gyorsulási ütem megmarad, akkor a mai ember – főként az idősebb generáció – eléggé szokatlan és radikális változást fog megtapasztalni az időjárás és annak hatási szempontjából – mondta a meteorológiai központ vezetője.