Fontosak a szóbeli érettségin kapott minősítések?
Mi a szerepük az érettségi szóbeli, úgynevezett kompetenciavizsgáin kapott minősítéseknek, illetve a későbbiekben hol veszik figyelembe ezeket? – e kérdéskört jártuk körbe tanügyi illetékesek bevonásával.
A szakemberek szerint a kompetenciavizsgáknak vajmi kevés tétje van, ezért a diákok nem is viszonyulnak azokhoz kellő komolysággal. Ez azonban nem volt mindig így.
2011 előtt a szóbeli vizsgákon nem minősítéseket, hanem tényleges jegyeket kaptak a végzősök, amelyek beleszámítottak az érettségi jegy végső átlagába.
Aztán az oktatási minisztérium átdolgozta az érettségi szesszió módszertanát, amely többek között azzal is járt, hogy
a szóbelin kapott jegyeket felváltották a gyakorlott, haladó és közepes minősítések.
Az írásbeli vizsgákkal szemben ezeket már nem veszik figyelembe az érettségi jegy átlagának kiszámításánál, így
tulajdonképpen meg se lehet bukni rajtuk. Egyedül akkor befolyásolhatják a végső eredményt, ha a diák nem jelenik egy kompetenciavizsgán, mivel az a szesszióról való kizárással jár.
Az érettségizők román nyelv és irodalomból, anyanyelvből (térségünkben legtöbb esetben ez a magyar nyelv és irodalom), digitális kompetenciákból, azaz számítógépes ismeretekből, illetve idegen nyelvekből „szóbelizhetnek”. Utóbbi lehet az angol, német vagy a francia is.
Míg a román és a magyar nyelvi kompetenciavizsgákon a szövegértést és a szövegértelmezést pontozzák, addig a digitális kompetenciák esetében az operációs rendszerek ismeretét, a szövegszerkesztést, stb.
Az idegennyelv-vizsga esetében ismét másként történik az értékelés. Két próba van, egy szóbeli: szövegértés hallás után – melynek során a közlési készségeket, párbeszédben való részvételt ellenőrzik –, és egy írásbeli, amikor a rendelkezésre álló 120 perc alatt az írott szöveg megértését és egy esszé írását pontozzák. Ez esetben már a nem a fentebb felsorolt minősítéseket kapják a diákok, hanem bizonyos szintek közé sorolják be őket.
A megszerzett minősítésekről külön okiratot kapnak a sikeresen érettségizők.
Miklós Csaba, a Hargita Megyei Tanfelügyelőség informatika szakos tanfelügyelője szerint lehet vitatni a szóbeli vizsgák szükségességét, azonban a későbbiekben az élet több területén is fel lehet használni az itt kapott minősítéseket. Például
ha egy diák jó eredményt ér el a digitális kompetenciák felmérése során, figyelembe vehetik azt az egyetemi felvételi vagy akár egy állás megpályázása során is.
Ugyanez a helyzet a román- vagy az idegennyelv-vizsgákkal. Dáné Szilárd magyar nyelv és irodalom szakos tanfelügyelő úgy véli, nincs nagy jelentősége e kompetenciák felmérésének.
– osztotta meg véleményét a tanfelügyelő. Hozzátette, azért tud esetekről, hogy számításba vették az elért minősítéseket bizonyos esetekben.
Hodgyai László matematika szakos tanfelügyelő véleménye, hogy
olyan nyelvvizsgákat kellene szervezni az érettségi keretében, amelyeket a világ minden részén elfogadnak.
„Így lenne súlya a vizsgáknak. Viszont jelenleg a tanulók többsége azonkívül, hogy megjelenik a kompetenciavizsgákon, mással nem törődik. Nagyon sokan nem fogják használni a megszerzett okleveleket, de van, hogy jól jöhetnek. Például konkrét esetről tudok, hogy egy diáknak figyelembe vették a román kompetenciavizsgán elért eredményét egy magyarországi egyetemre való felvételin” – zárta Hodgyai.
A tanügyi illetékesek azt is megemlítették, hogy a szóbeli vizsgáknak bizonyos bevezető szerepe is van, amely egy szint a nehezebb, írásbeli vizsgák előtt.