Elavult törvény alapján bírságoltak meg egy robogóst
Négy éve megváltozott törvény alapján bírságoltak meg egy székelyudvarhelyi robogóst, aki ezt követően az ügyben indított pert is elveszítette. Noha a büntetés alapjául szolgáló jogszabály már nem érvényes a robogósokra, a hatóság kitartott a bírságoló rendőr mellett.
Robogójával haladt a székelyudvarhelyi Kossuth Lajos utcában tavaly augusztus végén a helyi Gergely Csaba, amikor megállította a közlekedésrendészet egysége. A robogós szabályosan, az úttest jobb oldalán vezette járművét. Mint megjegyezte, olvasta egy korábban megjelent cikkünket, amelyben
a városgazdálkodási osztály vezetője, Ülkei Zoltán azt közölte, hogy a robogósoknak az utat kell használniuk, nem a kerékpársávot.
Ő pontosan ezt tette, ám a rendőrség mégis megállította. Gergely Csaba leállította a robogóját, így a jármű fényszórója is kikapcsolt. Ezután a rendőrök azért bírságolták meg – amit a jegyzőkönyvben is rögzítettek –, mert robogójával úgy közlekedett a Kossuth Lajos utcában, hogy nem használta a tompított fényszórót és nem a biciklisávot használta.
A robogós nem írta alá a jegyzőkönyvet, amit végül az udvarhelyi bíróságon fellebbezett meg, ám a per kezdete után egy műtét miatt kórházba került.
– mondta a panaszos, aki a remélt megoldás helyett azt a választ kapta a megyei rendőrség jogi osztályától, hogy a rendőr jogszerűen járt el, hiszen tapasztalt közlekedésrendész. A panaszos viszont egy ismerőse segítségével utánanézett, és megbizonyosodott róla, hogy
a törvényt, amely alapján megbírságolták, több mint négy éve módosították:
2013. január 19-én publikálták a közúti forgalomról szóló 2002/195-ös jogszabályt módosító 2012/203-as törvényt, amely a robogósokat már nem kötelezi arra, hogy a kerékpársávokon közlekedjenek. Gergely a Székelyudvarhelyi Helyi Rendőrségen is érdeklődött, hogy végül hol közlekedhet robogójával, és ott is megerősítették, hogy az úttestet kell használnia.
A férfi megfellebbezte a bírósági döntést is, ám azt a megyei törvényszéken végleg elutasították, mert a kórházi beutalás miatt visszavonta az előző fellebbezést. A végleges ítéletet a közelmúltban kapta kézhez, így kénytelen kifizetni a tavaly kapott 500 lejes pénzbírságot.
– magyarázta Fazakas László jogász kollégánk, aki szerint a panaszosnak lehetősége lett volna a visszalépés helyett halasztani, vagy kérni az ügy tárgyalását a jelenléte nélkül, és így nélküle is lezajlott volna a per alapfokon. Az újratárgyaláskor viszont már csak jogi kérdések kerülhetnek napirendre, például az, hogy az alapfokú döntés jogszerű volt-e. Ebben az esetben az volt, hiszen a panaszos önként állt el a pertől.
Noha a konkrét esetet nem ismeri Gheoghe Filip, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője, a témával kapcsolatban elmondta, hogy a kiállított jegyzőkönyvet a hatóság már nem tudja visszavonni, ezt csak a bíróság érvénytelenítheti, éppen ezért adott a fellebbezés lehetősége. „Attól függetlenül, hogy mi észrevesszük, hogy igaza van a fellebbezőnek, nem vonhatjuk vissza, nem érvényteleníthetjük a jegyzőkönyvet, még akkor sem, ha belátjuk a tévedést. Csak a bíróság teheti meg ezt” – fogalmazott a szóvivő.
A 2004/554-es törvény 7. paragrafusa lehetőséget biztosít a hatóságnak az adminisztratív eljárás visszavonására. A bírságolások is ennek minősülnek. Az eljárás ugyan nem kötelező érvényű, ám ez nem jelenti azt, hogy a hatóság nem vonhatja vissza a bírságot. Egy másik lehetősége is lett volna a rendőrségnek arra, hogy orvosolja a hibát: a polgári eljárási törvénykönyv 436. cikkelye lehetőséget ad arra, hogy az egyik fél beleegyezzen a másik fél kérésébe. Így gyakorlatilag arra is lett volna lehetősége a rendőrségnek, hogy elismerje hibáját és önként orvosolja azt, de ezzel nem élt – magyarázta Fazakas László.