Óráról órára fogy az erdő – azt is tudjuk, hogy hol a legjobban

Gáspár Botond 2017. június 12., 18:06

Átlagban napi huszonhat illegális fakivágási esetre bukkannak a hatóságok országszerte, egy kimutatás szerint pedig a legtöbb bűncselekményt tavaly Maros megyében azonosították. Mentségül szólhat, nem ott lopták a legtöbb fát, hanem ott fülelték le a legtöbb kísérletet.

Fotó: Gecse Noémi

Románia legfőbb természeti kincseinek egyike, az erdőfelületek napról napra drasztikusan csökkennek. És ezt szó szerint kell érteni, úgy is mondhatnánk, hogy óráról órára: a tavaly országos szinten azonosított 9444 illegális fakivágás – amelyből 5222 esetet minősítettek bűncselekménynek – átlagban napi 26 esetet jelent, azaz óránként több mint egyet.

Jelenleg az ország erdőalapja kevéssel több mint 6,9 millió hektárt fed le, amelynek fele áll állami ügykezelés alatt, a másik felét közösségek, tulajdonosi társulások, magánszemélyek birtokolják. A közhiedelemmel ellentétben, miszerint Románia erdőben gazdag állam, a számok azt mutatják, hogy az ország területének majdnem 29 százalékát borítja erdő, ezzel pedig a 32,4 százalékos európai uniós átlag alatt állunk. Ennek alapján az lenne elvárható, hogy Romániában nőjenek az erdőfelületek, a Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet 2016-ra vonatkozó, június 7-én közzétett jelentése szerint azonban országszerte még mindig létezik 415 ezer hektárnyi ügykezelő nélküli erdő, amelynek tulajdonosai száz hektárnál kisebb területekkel rendelkező kistulajdonosok, akik a leginkább kitettek az illegális behatolásoknak, falopásoknak.

A Greenpeace Románia úgy számolt, hogy Maros megye a romániai illegális fakivágások terén az első helyet foglalja el.

A kimutatás szerint tavaly országos szinten majdnem tízezer olyan esetre derült fény, amikor a fákat törvényes engedélyek nélkül vágták ki, a legtöbb bűncselekményre Maros (1057), Brassó (664), Olt (605), Dolj (540), Gorj (407), Máramaros (392), Neamţ (356), Argeş (335), Mehedinţi (315) és Bákó (303) megyékben bukkantak. A bűncselekmények tekintetében az első helyen Dâmboviţa (387) megye áll, megelőzve Gorj (371), Argeş (357), Vrancea (316), Hunyad (273), Maros (257), Vâlcea (234), Kovászna (189), Beszterce-Naszód (184) és Bihar (167) megyéket.

Fotó: Gecse Noémi

Ami a mennyiséget illeti, összesen mintegy 140 964 köbméternyi erdőt taroltak le törvénytelenül, ebben a tekintetben pedig Maros megye lecsúszott a dobogóról,

az élmezőnyt ugyanis Máramaros, Iaşi és Kolozs megye alkotja – a három megyéből lopták el az országos szinten törvénytelenül kivágott fák 52 százalékát.

Kilencmillió eurós kár

A szakemberek szerint nehéz megmondani, hogy hány köbméter fa van egy hektáron, de figyelembe véve, hogy az elmúlt 15 évben a statisztika szerint megközelítőleg 360 ezer hektár erdő tűnt el, megállapítható, hogy évente több ezer hektár kerül ki az erdőalapból, az elmúlt tizenöt év átlaga évi huszonötezer hektár. A hatóságok által becsült kár összértéke a 2015–2016-os időszakra vonatkozóan megközelítőleg 9 millió euró, a legnagyobb összeggel Máramaros megyében károsítottak, mintegy 18 millió lejjel (4 millió euró). A hatóságok által tavaly végrehajtott ellenőrzések során 1146 szállítási eszközt foglaltak le, és 2264 bírságot szabtak ki több mint 33 millió lej (azaz mintegy 7,3 millió euró) értékben, a legtöbbet Argeş (2106 büntetés), Vrancea (1969 büntetés) és Maros (1455 büntetés) megyékben.

Fotó: Barabás Ákos

Aktívabb a lakosság

Bármilyen furcsa, a 2016-os adatok jobbak a 2015-ösöknél, a tavalyi 5222 bűncselekmény ugyanis 47 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Érdekes adat, hogy – a jelentés készítői szerint – a tavalyi esetek 42 százalékát polgári bejelentés alapján kutatták fel, a legnagyobb mértékben, az összesítésből hét-hét százalékban az Argeş és a Dâmboviţa megyei lakosság avatkozott be a helyzetek megoldásába.

A számok azt mutatják, hogy a civil társadalom bevonásának fontos és példátlan szerepe volt az illegális tarolások jelentésében és azonosításában

– áll a jelentésben.

Hogyan lehet jelenteni?

A polgárok rendelkezésére áll az erdőradar, az erdőellenőr mobilapplikáció (Inspectorul Pădurii), az inspectorulpadurii.ro honlap, valamint a Greenpeace Románia által elindított online platform, a salvezpadurea.ro. A környezetvédők szerint az erdőellenőr mobilapplikációt több mint 60 ezer felhasználó töltötte le, a faanyag-szállítmányok leellenőrzésére a 112-es sürgősségi hívószámra beérkező hívások esetében pedig ötből egy vezetett bűncselekmény felderítéséhez.