A jövő a minőségi szakoktatásé

Nő az érdeklődés a szakiskolai oktatás iránt, azonban csak a jó intézményekre van igény. Ezt mutatja két példa: a Kolozsvári Református Kollégium sikertöténetté vált szakiskolája és a sepsiszentgyörgyi Kós Károly Szakközépiskola esete. 

Erdély-szerte egyre nagyobb az igény a minőségi szakiskolai oktatás iránt. Sok szülő ébred rá arra, hogy a sekélyes tudást jelentő, mesterség nélküli érettségi diploma nem hasznosítható a munkaerőpiacon. A szakoktatást igénylő szülők és diákok azonban még mindig kevés olyan magyar nyelvű szakiskola és szaklíceum között választhatnak, ahol minőségi oktatás folyik. Sok szakiskola nem tud szabadulni rossz hírnevétől, a régi tanári gárdával és a hiányos gyakorlati oktatással nem tehetők versenyképessé. Ezzel magyarázható, hogy a szakiskolák egy része kong az ürességtől: sem a diákok, sem a szülők nem kedvelik. A maguknak hírnevet szerző oktatási intézményekben – például a Kolozsvári Református Kollégium immár hat mesterséget kínáló szakiskolájában – viszont túljelentkezés van. A jövő a minőségi szakoktatásé – mondják a munkaerőt kereső cégek képviselői és az oktatási szakemberek.

Fodrászok, szakácsok, villanyszerelők...

A Kolozsvári Református Kollégium szakiskolai osztályai az erdélyi magyar nyelvű szakmunkásképzés élvonalába tartoznak. 2014-ben a kolozsvári képzés indításakor dr. Székely Árpád kollégiumi igazgató és az akkori iskolalelkész, majd szakiskolai vezető, Kovács Tibor számára az egyik legfontosabb motivációt a munkaerőhiány jelentette. A szakmunkásképző osztályok az egyház által visszakapott egyik ingatlanban kaptak helyet, az épületet magyar állami támogatással újították fel. A Szász Domokos egykori református püspök nevét viselő szakiskola épülete tízéves jogvita után került vissza az egyház tulajdonába. A két világháború között az épületben egészségügyi asszisztenseket képeztek diakóniai munkára, akik az utca túloldalán működő református kórházban helyezkedhettek el, ezt az épületet azonban nem kapta vissza az egyház.

Az iskolában egy fárasztó hét után, pénteken is mosolyogva fogadnak, és végigvezetnek az immár három éve zsibongó folyósokon: korszerűen felszerelt műhelyekbe és osztálytermekbe léphetek be. Az elektronikai műszerektől a szakszerű fodrászszalonig több mesterség elsajátítására rendeztek be műhelyeket, mindenhol szorgos kezek ügyeskednek. Bár a konyha ott jártunkkor éppen üres volt, kiderül, hogy a szakácsnak tanulók rendszerint nemcsak diáktársaiknak főznek, hanem a tanári kart is meghívják ebédre, ha valami különlegességet készítenek. A folyosókon kényelmes karfás székekben pihennek a tornaóráról érkezők. A szakiskola jelenlegi vezetője, Nagy Tibor Sándor lelkész büszkén meséli, hogy idén végez az első évfolyam. Induláskor két osztállyal számoltak, de már az első évben összegyűlt három osztályra való érdeklődő.

Vállalatokkal közös tanítás

„Eredetileg szakács-, fodrász, vízgázszerelői- és elektronikai szakmunkásképzést biztosító osztályok indultak, de az eredeti tervet már a következő évben asztalos- és villanyszerelő-képző osztályokkal bővíthettük” – magyarázza a lelkész. A három osztályban hat szakon tanulnak a diákok, így mindenik szakmára legalább tizennégy tanuló jut. A hároméves képzés végén – érettségi helyett – szakvizsgát tesznek a diákok. Az Oktatásügyi Minisztérium besorolása szerint ez a hármas szintű szakoktatásnak felel meg, míg a négyes szintet az érettségit is nyújtó szakközépiskola jelenti.

„A munkaerőpiacon nem hiányos szaktudású, érettségivel rendelkező fiatalokra van szükség, hanem alaposan felkészült szakmunkásokra. Az iskolával partnerségben álló cégek képviselőivel tartott gyűléseken a vállalatvezetők azt hangoztatják, hogy a négyéves szakközépiskolai képzést kevesebb elméleti és több gyakorlati oktatással kellene átalakítani hatékonyabbra” – mondja az iskola vezetője. A református kollégium szakiskolája mintegy nyolcvan gazdasági partnerrel működik együtt: a kilencedikeseket egy hétig évközben és négy hétig tanév végén várják fodrászszalonokba, éttermekbe, elektronikai cégekhez, a tizedikesek már hetente kétszer járnak gyakorlatra, de a kilenchetes tömbösített praktika már ennél is több gyakorlati oktatás jelent, hiszen naponta váltva dolgoznak-tanulnak hat órát. A végzősök hetente háromszor, év végén pedig tíz hetet gyakorlatoznak. A cégek a rátermettebbeknek hétvégenként diákmunkát is ajánlanak.

Tavaly már túljelentkezés volt a legnépszerűbb osztályokba: a fodrász- és szakácsképző mellett az elektronikai osztály a legkeresettebb, mivel a német Bosch cég kolozsvári leányvállalata járul hozzá jelentős támogatással leendő munkásainak képzéséhez. A cég a német szakiskolai tanítás mintájára igyekszik duális oktatást bevezetni, és a romániai szakiskolákkal partnerségben neveli ki fiatal alkalmazottjait. Nagy Tibor Sándor szerint a református iskola eddig kísérleti terep volt a romániai szakoktatásban mostanság népszerűvé váló duális rendszer felépítésében: az elektronikaszakon már hivatalosan is cégpartnerséggel kiegészülve oktatják a diákokat. A duális rendszer azt is lehetővé teszi, hogy a tanterv harminc százalékát az együttműködő vállalattal közösen alakítsa ki a tanintézmény arra törekedve, hogy az iskolai évek elvégzése után ott helyezkedhessenek el a fiatal szakemberek, ahol korábban gyakorlatoztak. Az iskola vezetője elmondta: már vannak diákjaik, akiket munkaszerződéssel alkalmaztak éttermekbe.

Becsülete van a szakembernek

„A Bosch már a 2015-ös tanév indulásakor egyfajta előfelvételit tartott nálunk: a cég szakmai követelményeinek megfelelően kiválogatta az elektronikai képzésre legalkalmasabb gyerekeket. A szakosztály tanulói rendszeresen hozzájuk járnak gyakorlatra: nemcsak a szállításukat, hanem étkeztetésüket is a cég biztosítja, de kipótolja az állami ösztöndíjukat is” – tudtuk meg a szakiskolát irányító lelkésztől. A diákok lelkesen járnak praktizálni, hiszen több órás, komoly odafigyelést és már diákként saját szekrényt, speciális ruházatot és szerszámosládát kapnak. Ugyanakkor az iskolával együttműködő vállalatok az intézmény felszerelésének korszerűsítésében is szerepet vállalnak.

„A vállalatok képviselői folyamatosan bekopognak hozzánk, és lehetőségeik függvényében vagy gyakorlatozó diákot vagy végzett szakembert keresnek. Minden vállalatvezető azt mondja, nagy szükségük van a jól képzett munkaerőre” – magyarázza Nagy Tibor. A romániai elképzelések szerint a nyugati modellt kellene nálunk is meghonosítani: Nyugat-Európában a diákok hatvan százaléka tanul szakoktatásban és negyven százaléka elméleti osztályokban, a munkaerőpiac pedig sokkal stabilabb, mint nálunk.

Az igazgató szerint a jó szakembernek becsülete van és becsülete lesz. „Hollandiában járva tapasztaltam meg, hogy ott természetes lépésnek számít, ha valaki szakiskolában folytatja tanulmányait, a szülők nem akarnak mindenkiből egyetemistát faragni, csak az elméleti tantárgyak felé erősen hajló gyerekekből” – meséli tapasztalatait.

Református munkamorál

A közeljövőben a villanyszerelőnek tanulók is duális rendszerben folytatják tanulmányaikat. Ha az Oktatásügyi Minisztérium ígéretei beválnak, később ingyen szállást kaphatnak az iskola bentlakó diákjai. Az intézmény jelenleg hatvanhárom helyet biztosít fiúk számára bentlakásban, a lányokat a Bethlen Kata Diakóniai Központban szállásolják el. „Számításaink szerint ősszel 75–80 helyre kell kibővítenünk a szakiskola bentlakását, hiszen az érdeklődés folyamatosan nő a minőségi szakoktatás iránt. Egyelőre az a gondunk, hogy nehéz a tanítani szerető és hajlandó szakembereket katedrához csalogatni. Szaktudásával egy jól felkészült mérnök sokkal többet keres egy cégnél vagy saját vállalkozásában, mint amennyit mi tudunk állami tanügyi fizetésként ajánlani.” A lelkész-tanár azt is hangsúlyozza, hogy a szakoktatás minőségét elsősorban az elmélyült tudású tanerő növeli.

Szakiskolai nyílt nap március 21-én
A szakiskola néhány diákjával is elbeszélgettünk. Mindegyikük úgy fogalmazott: választásuk azért esett erre a képzésre, hogy az iskola elvégzése után kézzelfogható tudással és azonnal hasznosítható szakmai oklevéllel vághassanak bele a munkába. Olyan tanuló is akadt, aki már kiskora óta határozottan az elektromosság iránt érdeklődik. A Kolozsvári Református Kollégium szakiskolája március 21-re szervez nyílt napot: minden érdeklődő szülő és diák körbejárhatja a felszerelt műhelyeket, osztálytermeket és megismerkedhet a szakoktatókkal.

A református szakiskola diákjainak felkészültségét bizonyítja a magyarországi Szakma Sztár Fesztiválon és versenyen való részvételi lehetőség. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ettől az évtől a határon túli diákok számára is lehetővé tette, hogy megméressék tudásukat: idén tavasszal Erdélyből hat diák jutott ki a magyarországi szakmai versenyre, akik közül egy szakács- és két fodrásztanuló a kolozsvári iskola diákja. Bár a tavaly még versenyen kívül mutathatták be tudásukat, a népszerű magyar mesterfodrász, Hajas László zsűritag a református kollégium fodrászszakos diáklányának munkáját a legjobb férfinyírás dicsérettel illette.

„A megfelelő szakképzés biztosítása mellett mind lelkészkollégámnak, a szakiskola első vezetőjeként munkálkodó Kovács Tibornak, mind nekem az a célunk, hogy a református munkamorált a középiskola miliőéhez hasonlóan itt is megteremtsük. Meggyőződésem, hogy a tisztességnek, a becsületnek, a tenni akarásnak a szakoktatás részének kell lennie, csak ebből születhet tartós eredmény” – fogalmaz a lelkipásztor. Az iskola május-júniusra állásbörzét szervezne, ahova meghívnak több érdeklődő céget, hogy bemutassák diákjaikat.

Szakiskolákat vonnak össze az új tanévtől


Sepsiszentgyörgy helyi tanácsa idén januárban két szakiskola összevonásáról döntött: a 2017/2018-as tanévtől kezdődően a Kós Károly Szakközépiskola osztályai betagolódnak a Puskás Tivadar Szakközépiskolába, ami önállóságának megszűnését eredményezi. Az intézkedés nemcsak a szülőket érte váratlanul, hanem az intézmény vezetőségét és tantestületét is.
A sepsiszentgyörgyi szakoktatás gazdag hagyománnyal rendelkezik, hiszen a múlt század 70-es éveiben – az erőteljes iparosítással párhuzamosan – létrejöttek azok a szakoktatási intézmények, amelyek a helyi munkaerő képzésében töltöttek be igen fontos szerepet. A rendszerváltást követően, a nagy ipari vállalatok megszűnésével egy időben azonban beindult a szakoktatás elsorvadásának folyamata is. Az Olt Textilipari Líceumot és a Perspektíva nevű szakiskolát 2001-ben egyesítették, létrehozva ezzel a Kós Károly Szakközépiskolát. Később a helyiek által traktoristaiskolaként emlegetett mezőgazdasági iskola is bezárta kapuit, és a még működő osztályokat a Puskás Tivadar iskola vette át.
Idén újabb ötlettel állt elő a városi tanács: a Kós Károly Szakközépiskola épületében egy belvárosi elemi iskolát kíván létrehozni, a szakiskolát pedig összevonja a Puskás Tivadar nevét viselő intézménnyel. Az összevonást a városvezetés – az elemi iskola létrehozásának igényén túl – azzal magyarázta, hogy az elmúlt öt évben ebben a szakiskolában csökkent legnagyobb mértékben a diáklétszám. A helyi önkormányzati képviselők szerint az iskola épületében sok a kihasználatlan felület, ezért azt ésszerűbben kell hasznosítani. „A Kós Károly iskolát úgy integráljuk a sepsiszentgyörgyi oktatási rendszerbe, hogy az mindenkinek jó legyen, a tanulóknak, a tanároknak, a kisegítő személyzetnek és a szülőknek egyaránt. Nem áll szándékunkban magyar iskolát megszüntetni, ellenkezőleg, a továbbiakban új magyar iskolát, egy elemit szeretnénk létrehozni” – áll a városháza által kiadott közleményben.
Az iskolaösszevonás mellett érvelt Kiss Imre tanfelügyelő is, aki tizennyolc éven keresztül töltötte be a Kós Károly Szakközépiskola igazgatói tisztségét. A főtanfelügyelő szerint míg 2001-ben mintegy ezres diáklétszámmal rendelkeztek, az évek során ez fokozatosan csökkent, és a jelenleg 350 tanulóval rendelkező iskola infrastruktúráját már nem lehet fenntartani.
Teljesen más véleményen van viszont Komán László, az oktatási intézmény jelenlegi igazgatója. Megkeresésünkre elmondta, először a sajtóból értesültek a városi tanács döntéséről, emiatt is érte derült égből villámcsapásként őket a hír, hogy a következő tanévtől a Kós Károly iskola jogilag megszűnik. Az igazgató nem tartja indokoltnak az összevonást már csak azért sem, mert a tanügyi törvény lehetővé teszi a háromszáz fölötti diáklétszámmal rendelkező oktatási intézmények önálló működését. Ugyanakkor elmondta: aggódik amiatt, hogy alárendelt szerepet fognak betölteni, és a jelenleg működő textilipari, építészeti, fafeldolgozói, vízgázszerelői osztályaik a következő évek beiskolázási tervei során elsorvadnak. Példaként említette a mezőgazdasági iskola esetét, amelyből az összevonást követően mára egyetlen mezőgépészeti osztály maradt. Komán László szerint a két szakiskola összevonása rövid távon nem érinti hátrányosan a tantestületet, hiszen az osztályok megmaradnak, viszont félő, hogy az irodai, illetve a kisegítő személyzet nagy részét el kell majd bocsátani.
A városi tanács határozatát követően hiába tárgyalt több alkalommal is a városvezetéssel és tiltakozott minden eszközzel – utcára vonulva is – a Kós Károly Szakközépiskola vezetősége és szülői közössége, próbálkozásaik hiábavalónak bizonyult. A szeptemberben kezdődő új tanévet immár visszavonhatatlanul az új formában kezdik el, ami egy eddig önállóan működő iskola megszűnését jelenti. Ezzel pedig egy szakoktatási intézménnyel válik szegényebbé a város.

Sánta Imre