Czirmay az Erdély-zászló-ügyről: nincs igaza a csendőrségnek

Kiss Előd-Gergely 2017. március 20., 19:08

A kolozsvári március 15-ei rendezvény szervezője, Czirmay Zoltán szerint a csendőrség nem mond igazat, amikor azt állítja, hogy a szervezők kérésére hivatkozva igazoltatták és szólították fel távozásra az Erdély-zászlót vivő személyeket.

Fotó: Gecse Noémi

Valótlanságot állít hétvégi közleményében a csendőrség, a március 15-ei kolozsvári rendezvényen nem a szervezők kérésére vegzálták az Erdély-zászlóval vonuló résztvevőket – jelentette ki a Krónikának Czirmay Zoltán, az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnöke. A megemlékezés szervezője kérdésünkre elmondta, a múlt szerdai rendezvényt megelőzően, március 13-án részt vett azon az egyeztető gyűlésen, amelyen a csendőrség képviselőivel megbeszélték a március 15-ei rendezvény részleteit. Ezen a gyűlésen a csendőrök arról tájékoztatták a szervezőt, hogy Erdély-zászlóval tilos vonulni, mert az 1918 előtti erdélyi zászló a jelenlegi többségi nemzetet nem képviseli.

„Azt is megkérdezték, van-e tudomásunk arról, hogy valaki fog-e érkezni ilyen zászlóval. Azt válaszoltuk, hogy nem tudunk ilyenről. Azt is tudomásunkra hozták, hogy ha valaki ilyen zászlóval érkezik a felvonulásra, nekünk szervezőkként kötelességünk figyelmeztetni őket arra, hogy csomagolják össze ezeket a lobogókat. Nem én, nem mi kértük azt, hogy emeljék ki a tömegből azokat, aki Erdély-zászlóval vonulnak” – mondta Czirmay Zoltán. Az RMDSZ kolozsvári szervezetének ügyvezető elnöke elmondta továbbá, a szervezők kizárólag a felvonulás helyszínére és időpontjára vonatkozóan küldtek tájékoztatást a csendőrségnek, sem zászlók felvonultatására, sem zászlók bevonására nem kértek engedélyt. Hozzáfűzte: Csoma Botond parlamenti képviselő, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke parlamenti interpellációban fogja megkérdezni a belügyminisztert, milyen jogszabály vagy jogszabályok alapján tiltott az Erdély-zászló használata. Ezt ugyanis hivatalosan tisztázni szeretnék.

A csendőrség egyébként a hétvégén a Facebook közösségi portálon fényképekkel illusztrált közleményében egyértelműen arra utalt: a szervezők kérésére emelték ki a tömegből az Erdély-zászlóval vonuló résztvevőket. A csendőrség szerint Czirmay kérte meg az érintett résztvevőket, hogy ne használják a zászlókat, vagy ellenkező esetben hagyják el a rendezvény helyszínét. Mivel a négy személy megtagadta, hogy eleget tegyen a szervező kérésének, Czirmay a csendőrök segítségét kérte. A szervező tájékoztatását követően a csendőrök azonosították a négy személyt, és – mint írják – összesen 1500 lej pénzbírságot róttak ki rájuk.

Amint arról beszámoltunk, az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) Kolozs megyei szervezeteinek vezetői közös panasszal fordultak a belügyminiszterhez az Erdély-zászló elleni csendőrségi fellépés miatt. A dokumentumban Soós Sándor EMNP-elnök és Csoma Botond RMDSZ-elnök tájékoztatta Carmen Dan belügyminisztert arról, hogy a csendőrség kolozsvári mobil egysége megbírságolta az RMDSZ által szervezett március 15-i felvonulás Erdély-zászlót vivő, az EMNP-hez kötődő résztvevőit. Megjegyezték, hogy a csendőrség a szervező kérésére hivatkozva igazoltatta és szólította fel távozásra az Erdély-zászlót vivő személyeket, noha a szervezők a helyszínen cáfolták, hogy ők kifogásolnák a zászló használatát.

A Kolozs megyei politikusok úgy vélték: a csendőrség több alkotmányos jogot is megsértett, amikor kiemelte a tömegből az Erdély-zászlót vivő személyeket, visszatartotta őket, és megakadályozta, hogy részt vegyenek a rendezvény további részén. Az aláírók azt is megemlítették, hogy a hatóság már 2016-ban is hasonlóan járt el. Akkor gyűlöletkeltő és diszkriminációra felbujtó szimbólumnak tekintette Erdély zászlaját. Arra is kitértek, hogy az Erdély-zászlón szereplő címer Románia címerének a része.