A költségvetés és a lottónyeremény

Bálint Eszter 2017. március 19., 23:10

Nagyon úgy tűnik, hogy a kormányon és holdudvarán kívül senki sem hiszi el, hogy a béremelések és adócsökkentések nem fogják veszélybe sodorni Románia gazdasági növekedését.

Legújabban a Nemzetközi Valutaalap (IMF), azt megelőzően a Raiffeisen Románia Bank, még előbb pedig az Európai Bizottság kongatta meg a vészharangot, hogy a Grindeanu-kabinet által kidolgozott költségvetés mellett nem tartható a maastrichti egyezményben megszabott 3 százalékos deficitcél, a büdzsé hiánya az év végére meg fogja haladni ezt a szintet. Ami nemcsak amiatt gond, mert az ország potenciális szankciókra számíthat, inkább amiatt kell aggódnunk, miszerint a kormány majd abbéli igyekezetében, hogy mégis a léc alatt maradjon a hiány, a gazdaságra és ránk nézve káros intézkedéseket lesz kénytelen foganatosítani.

Persze lehet azt mondani, hogy ne Washington, Brüsszel vagy éppen a multik mondják meg Bukarestnek, hogy mi a jó Romániának, de nem kell közgazdasági Nobel-emlékdíj, hogy lássuk, a költségvetés bevételi oldala túl optimista a romániai valósághoz képest. Kicsit olyan, mintha a lottónyereményt is belekalkulálnánk a család éves költségvetésébe.

Na de félretéve a tréfát, a kormány azzal számol, hogy növelni tudja az adóbevételeket – ez eddig nemigen sikerült senkinek –, illetve hatékonyabbá tudja tenni az európai uniós források lehívását – ez sem igen jött be elődeiknek, és így, március közepén még nem is látunk erre utaló jelet. Eközben – mint tudjuk – nőttek a fizetések a közszférában, és nőni fognak a nyugdíjak. Megalapozott ugyanis a gyanúnk, hogy hiába kérte az IMF a júliusban tervezett újabb nyugdíjemelés elhalasztását. A megemelt nyugdíjakat, fizetéseket pedig akkor is folyósítani kell, ha nem jön be a lottónyeremény, ha másból nem, hát az infrastrukturális fejlesztésekre elkülönített pénzekből. Vagy adóemelésekből. Netalán hitelből?

Semmiképp sem nevezhető jó ómennek, hogy a kisebbik kormánypárt és a szenátus elnöke, Călin Popescu-Tăriceanu a tavaly decemberi választások előtt arról beszélt, hogy jó lenne, ha Brüsszel engedélyt adna a 3 százalékosnál nagyobb költségvetési hiányra.