Betegeknek és időseknek nyújtott ingyenes szolgáltatások fognak eltűnni

Hajnal Csilla (R) 2017. április 25., 15:31

Míg a közszféra alkalmazottainak fizetését megemelték, addig a szociális háló oroszlánrészét biztosító civil szervezetek szolgáltatásainak támogatásától elállt a szakminisztérium és a Maros megyei önkormányzat.

Az állam nem sokat ad az idősgondozásra. A Caritas 12 alkalmazottjától kénytelen megválni. Illusztráció Fotó: Gyulafehérvári Caritas

A szociális támogatásokat biztosító civil szervezetektől, alapítványoktól idéntől szinte teljesen megvonták a szakminisztériumi támogatást. A megyei önkormányzat Maros Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóságán keresztül történő finanszírozási listán pedig nincsenek rajta olyan évtizedek óta szociális szolgáltatásokat biztosító szervezetek programjai, mint a sérült gyerekek fejlesztésével foglalkozó Alpha Transilvana Alapítvány, a Gyulafehérvári Caritas vagy a Diakónia Egyesület idősgondozó ellátása, a Talentum Alapítvány szociálisan hátrányos, de tehetséges gyerekeket támogató szolgáltatása, továbbá a Rheum-Care Alapítvány kezelési és rehabilitációs központ, a fogyatékkal élőket felkaroló Hifa Románia Egyesület vagy a Pál atya által befogadott árva gyerekeknek otthont adó Szent Erzsébet Egyesület.

Betelt a pohár

A szolgáltatásokat nyújtó szervezetek az év elejétől egészen mostanáig saját pénzügyi forrásokat keresve oldották meg azt, hogy továbbra is ingyenes ellátásban részesüljenek a rászoruló idősek vagy beteg gyerekek.

Áprilisban „telt be a pohár”, amikor már nem jutott több pénz erre, és közölniük kellett a családokkal, hogy ezután már nem biztosíthatják számukra ingyen a szolgáltatásokat. Az Alpha Transilvana Alapítvány nyolc szakemberétől kénytelen megválni, a Gyulafehérvári Caritasnak pedig tizenkét alkalmazottjától kell elbúcsúznia fizetésképtelenség miatt.

A súlyosan sérült gyerekek fejlesztésével foglalkozó Alpha Transilvana Kitartás központjának programjai negyven Maros megyei család életét érinti. Olyan gyerekekről van szó, akik minden egyes foglalkozás után egy kis lépéssel közelebb kerültek ahhoz, hogy önállóbb életet éljenek, és képesek legyenek egyedül járni, enni vagy minimális szinten kommunikálni. Andreia Moraru, a sérült személyeknek nyújtott szolgáltatásokat tömörítő Dizabnet elnöke a Vásárhelyi Hírlapnak kifejtette,

a legnagyobb gond az, hogy az illetékes hatóságok csak informális úton kommunikálnak velük, és a támogatások megvonásának hatására eltűnnek az ingyenes szolgáltatások a piacról, amely több ezer rászorulót érint.

Így is megpróbálják

Csatlos Tünde kisfiával, Marcival több mint egy éve jár hetente három alkalommal fejlesztési foglalkozásokra az Alpha Transilvana Alapítványhoz. Legutóbb velük is közölték, hogy ezután fizetniük kell a szolgáltatásokért. Ez a családnak jóval nagyobb anyagi terhet jelentene, ezért úgy döntöttek,

csak úgy tudják megengedni maguknak a gyógytornászt és a gyógypedagógust, ha csökkentik a foglalkozások számát, így havonta 350 lejbe kerül ezentúl a kétéves sérült kisfiuk fejlesztése az alapítványnál.

Ami szintén gondot okoz, hogy a gyógytornász, akit megszoktak, a kilátásba helyezett leépítések miatt átkerült a nappali foglalkoztató központba, így csak délután ér rá a kisfiával foglalkozni, ami nagyon rossz időpont egy sérült kisgyerek számára, de így is megpróbálják – tette hozzá. „Leadtam egy kérvényt a gyerekjogvédelmi igazgatóságon, amelyben megoldást kértem a kialakult helyzetre, hiszen a törvény értelmében a beteg gyerekemnek joga van ingyenes ellátáshoz, fejlesztéshez” – mondta az édesanya.

Fotó: Gyulafehérvári Caritas

Joga van, ha van pénz rá

A Gyulafehérvári Caritas szociális ellátására szánt összeg kevesebb mint felét a helyi önkormányzatok biztosítják, mintegy harminc-negyven százalékát a megyei tanács költségvetéséből finanszírozták eddig, egy kis részét a munkaügyi minisztérium és tíz százalékát a gondozottak fizetik – sorolta fel Péter György, a Gyulafehérvári Caritas beteggondozásért felelős igazgatója.

Idén januártól azonban kiesett a megyei önkormányzat támogatása, és a szervezet saját pénzügyi források bevonásával áprilisig tudta úgy fenntartani otthoni gondozásra épülő ellátását, ahogyan eddig is tette.

Főként vidéken élő idős, krónikus betegekről gondoskodnak.

Ezután is eljutunk mindenkihez, akikhez eddig, csak ritkábban, mert a megyei tanács kihátrálása miatt a negyvenhárom beteggondozó munkatársunk közül tizenkettőtől kell megválnunk. A többiek pedig minimálbérért dolgoznak, a kérdés csupán az, hogy meddig

– mutatott rá Péter György.

A Caritas és a többi szociális szervezet olyan ellátásokat biztosít, amelyek a megyei önkormányzatok vagy az állam feladata lenne – legalábbis a nyugati fejlettebb társadalmakban így történik. Joga tehát mindenkinek van a szociális ellátásokhoz, de csak akkor, ha pénz is van rá. Péter György elmondta,

az önkormányzatok is megszervezhetnék ezeket a szolgáltatásokat, de kevesebbe kerül számukra egy civil szervezetet megbízni, hiszen az alapítvány vagy egyesület máshonnan is szerezhet pénzt.

„Maros megye azért is van hátrányosabb helyzetben a többi megyéhez képest, mert az egészségbiztosító pénztár is csak havi százezer lejjel támogatja az otthoni beteggondozási szolgáltatásokat, míg például Hargita megyében négyszázezer lejt, vagy Iași megyében kétmillió lejt fordít az egészségügyi pénztár erre a célra” – mondta el a szervezet igazgatója.