A székely falvak településformájáról, a tizesek kialakulásáról tartott előadást Ambrus Tünde, a Székelyföldi Regionális Tudományi Társaság tagja a III. Székelyföldi Konferencia vidék és agrárium témaköröket tömörítő szekciójában a csíkszeredai Sapientia egyetemen.
Elsősorban a székely falvak településformájáról, a tizesek kialakulásáról beszélt, amelyeket a határvédelemből kiindulva a legkisebb hadi egységre vezetett vissza.
– fogalmazott. Mint magyarázta, régen a székelyek törvényeiket saját maguk hozták meg, maguk tartották be és saját maguk is ellenőrizték annak betartását. A székely települések tizesei, kialakulás formái tükrözik a határvédelmi küldetésüket. A tizeseket nevezték és ma is nevezik szegnek, szernek is.
Manapság csak falurészként említik, bár társadalmi, gazdasági, kulturális és közösségszerveződési alapegységek is voltak. Ilyenek voltak például a jószágitató, vízvezető, kenderáztató tavakhoz kapcsolódó közösségek, esztenatársaságok, közbirtokosságok, illetve a rózsafüzér-társulások.
Az előadó elmondta: a székely falvak össztársadalmi szervezettsége mögött a határ védelme, és a mögötte meghúzódó jelenség állt. A természet diktálta a rendet, de kellett hozzá a bölcs rendező.
A határ védelme a helyére tette az embert, mivel saját maguktól észre kellett vegyék a közösségi erő hatékonyságát.
Ha addig nem volt rend, a védelem szolgálatát vállalva rendet kellett teremteni. A közösségben való gondolkodás ugyanakkor elemi követelmény volt – fejtette ki.
„Ma, ha visszanyúlunk ezekhez a közösségszerveződésekhez, nem fog visszahátrálást eredményezni, mivel ezeket a közösségszerveződéseket egy komplex, szerves modellként tarthatjuk számon – mondta el Ambrus Tünde, hozzátéve, hogy minden felelősen gondolkodónak tudnia kell, hogy
semmiféle közösség nem adódik magától, ahhoz egy kemény, következetes és hosszú utat kell bejárni.