Székely Kongresszus: tudományos konferencia tágabb célokkal

Három városban zajlik egyszerre a hétvégén a III. Székely Kongresszus. Az előadásokból, kerekasztal-beszélgetésekből álló esemény tudományos konferencia, amely összegzi a tudományterületeken a Székelyfölddel kapcsolatos kutatási témákat.

Április 20–22. között zajlik a harmadik Székely Kongresszus, amelynek helyszínéül a Sapientia EMTE marosvásárhelyi és csíkszeredai kara, valamint az egyetem sepsiszentgyörgyi tagozata szolgál. A konferencia 20–24 szekciójára ezen a három helyszínen kerül sor. Csíkszeredában a regionalizmus, a régióépítés, a vállalkozások, valamint a vidék és agrárium szerepe kerül középpontba, Sepsiszentgyörgyön a történelem és az oktatás helyzetéről értekeznek, míg Marosvásárhelyen a társadalom állapota, valamint a nyelvi jogok kapják a főszerepet.

{K1}

A marosvásárhelyi szekció házigazdájaként Kelemen András, a marosvásárhelyi Sapientia dékánja elmondta, ezzel a rendezvénnyel is a felsőoktatási intézménynek az az üzenete, hogy a székelyföldi értelmiségi utánpótlás képzését tűzte ki célul, s ezzel együtt a nemzeti közösségünk Erdélyben való megmaradásának támogatását is.

– fogalmazott Kelemen András.

Bakk Miklós egyetemi docens, a rendezvény főszervezője elmondta, a III. Székely Kongresszus egy tudományos konferencia, az hogy székely kongresszusnak nevezik, tulajdonképpen a hagyományokhoz és valamiféle kontinuitáshoz való ragaszkodás.

„A III. Székely Kongresszus motivációja olyanszerű, mint volt az első tusnádi kongresszusnak, de jellegében a mai tudomány működéséhez igazodik. Tudományos konferencia, de tágabb célokkal. A tudományon belüli cél felleltározni egyes tudományterületeken belül azoknak a kutatásoknak az eredményeit, amelyek Székelyfölddel kapcsolatosak, valamint kijelölni a problémaköröket. Túl a tudományos célon, tudománypolitikai célja az, hogy megpróbálja serkenteni Székelyföldön azon intézményközi együttműködést, amely a tudomány fejlődését szolgálja. Ugyanakkor van egy közpolitikai célja is a rendezvénynek: a tudománynak és a szakmáknak számos olyan eredménye van, amelyet a politika nem hasznosított kellőképpen. Megpróbálunk javaslatokat megfogalmazni, példákat felmutatni, olyanokat, amelyeket felhasználhat a közpolitika” – fogalmazott Bakk Miklós.

Gagyi József egyetemi tanár elmondta, a székely kongresszusokra mindig olyan időkben volt szükség, amikor a világ kezdett megváltozni, s ebben Székelyföld kereste a helyét. 2007 óta tart ismét egy változásokat hozó folyamat, amit át kell tekinteni.

„Az egész társadalomtudományi kutatás néhány alapkérdésre keresi most a választ. Hogy hányan vagyunk, hogyan tagolódunk, és merre mozgunk. Ezalatt az elvándorlást értem most. Ezen belül lesz egy plusz téma itt Marosvásárhelyen, az pedig a romák helyzete a Székelyföldön. Megpróbáljuk körbejárni, hol vannak, miért vannak konfliktusok, s mi jelezhető előre demográfiailag” – fogalmazott a hétvégi tematikákról Gagyi József.