Piros tojás, fekete korong
Húsvétkor még a jégkorongozók is a sarokba állítják a hokiütőiket, és a korongkergetés helyett piros tojás gyűjtésébe kezdenek. A Csíkszeredai Sportklub jégkorongozói lapunk kérésére betekintést engedtek a húsvéti szokásaikba.
A csapatkapitány, Moldován Ervin családjában a locsolás már a fiáról szól, közösen mennek a közeli ismerősökhöz és a fia csoporttársaihoz. Az ünnep természetesen családi körben zajlik. „Reggel együtt megyünk a húsvéti misére, ahol megszenteltetjük az aznapi ételt, természetesen bárány is szokott lenni a kosárban. Onnan hazatérve a megszentelt ételből együtt reggelizik a nagy család.”
A hátvédekre jellemző határozottsággal, igazi családfőként segít a készülődésben feleségének Papp Szabolcs, hogy aztán meghitt családi körben ünnepelhessenek. A húsvéthétfői locsolás már megszokott rutinnal indul.
„A locsolási program otthon kezdődik. Reggel átismételjük a kisfiammal a verset, meglocsoljuk az édesanyját, aztán reggeli után a nagyszülőket, közeli ismerősöket, szomszédokat” – mesélte a hátvéd, aki azt is megosztotta velünk, hogy
a húsvéti pihenést csak az zavarhatja meg, ha a gyerek épp játékosabb kedvében van.
A csapat testvérpárosa, Molnár Zsombor és Molnár Zoltán a szeretteikkel töltik az ünnepet. „A családunk minden évben az ételszentelő mise után tart egy közös családi reggelit” – osztotta meg lapunkkal a kisebbik testvér, Zoltán. A testvérek locsolkodási szokása is hasonló. „Locsolni csak a rokonokhoz és a barátnőmhöz szoktam menni” – tette hozzá a báty.
Ha épp ideje engedi, a csíkszentkirályi hagyományokhoz híven, székely ruhába öltözve a falu fiataljaival csoportosan jár locsolni Gecse Hugó, de akkor sem marad el a locsolás, ha időszűkében van. „Ha esetleg nincs időm a többiekkel menni, akkor egyedül szoktam a rokonokat és a közelebbi ismerősöket meglocsolni.”
Csíkszentimrén, kedvese családjánál tölti a húsvétot Farkas Tamás, aki az ünnepet megelőző készülődésből is kiveszi a részét. Bár a locsolás nála csak néhány személyt érint, bőven van dolga azon a napon is. „Hétfőn meglocsolom a barátnőmet, a testvérét, az édesanyját és a nagymamáját, ezután várjuk a locsolókat, mert ott az a szokás, hogy kisebb csoportokban jönnek a fiatalok, székely ruhába öltözve, zenével. Ilyenkor én szoktam lenni a fotós.”
A hajnali ételszentelő mise és a családi reggeli után szülőfalujukban, a gyergyócsomafalvi hagyományos határkerülésen vesz részt Rokaly Norbert, valamint Orbán Szilárd.
„A határkerülésre lóháton és szekereken megyünk, ahol megáldják a csomafalvi határt.
Húsvéthétfőn meglocsoljuk a lányokat, hölgyeket kölnivel, hogy el ne hervadjanak, piros tojásért cserébe” – mesélte Rokaly. Orbán a vasárnap délutánt pihenéssel tölti, a hétfő pedig szintén kevésbé mozgalmas. „Vasárnap délután pihenünk, este átmegyünk a szomszédokhoz. Másnap ugye locsolás, de én nem szoktam locsolkodni.”
A hagyományos ételszentelés mellett egy érdekes szokást is tartanak Bors Arnold szülőfalujában, Csíkverebesen. „A mi falunkban szokás, hogy húsvét vasárnapján a falu fiataljai összegyűlnek és fociznak. Hétfőn pedig együtt megyünk locsolni.”
Az ünnep előtti készülődésből is kiveszi a részét a Sportklub egyik hálóőre, Onodi Ottó, aki az ünnepi szentmise és családi étkezés után pihenéssel tölti a vasárnapot. Persze a locsolás sem marad el nála. „A rokonsághoz és a család közeli barátaihoz járunk locsolni. Így telik minden évben a hétfői nap.”
A székely hagyományoktól kissé eltérően ünneplik a húsvéthétfőt a csehországi Havirovban, Radim Valchar szülővárosában. „Nálunk húsvéthétfőn a fiúk elmennek kántálni és szimbolikusan megpaskolják a lányok fenekét friss fűzfa ággal, mert úgy tartják, hogy ez egészséget és fiatalságot hoz a lányoknak” – magyarázta a számunkra különleges cseh szokást a csatár, aki azzal folytatta, hogy e tradícióhoz híven minden húsvéthétfő reggelén az édesapjával meglátogatják a rokonokat, barátokat, szomszédokat. „A látogatások alkalmával tojást, nyulat és egyéb ételeket szoktunk fogyasztani, és pálinkával kínálnak. Ilyenkor mindig eltöltünk egy kis időt a családdal, barátokkal. Persze mindenkinél nem iszunk pálinkát, de szokás szerint mindenhol maradunk 10–20 percet legalább.”
A csokoládé kapja az egyik főszerepet a kanadai Nathan Campbell családjában húsvétkor. „Otthon, Kanadában a húsvétot családi vacsorával és rengeteg csokoládéevéssel ünnepeljük. Gyerekkoromban húsvéti vadászatot tartottunk az unokatestvéreimnél, amely során kis csokitojásokat kerestünk a ház körül. Mostanság általában csak rengeteg csokoládét eszem, semmi különleges program nincs a családban.”
A családjaikkal ünnepelnek és a baráti társasággal járnak locsolni a Csíkszeredai Sportklub fiatal csatárai, Antal Norbert és Egyed Róbert is. „Ahogy mindenki más, elmegyünk reggel ételt szenteltetni a családdal, utána együtt reggelizünk. Ami a locsolást illeti, a családomnál kezdem. Aztán vannak barátok, akik csatlakoznak hozzánk, és együtt meglocsoljuk a régi osztálytársakat, barátokat és ismerősöket” – mesélte Antal Norbert. Az ételszenteltetés mindig Egyed Róbert feladata, a locsolási szokásai azonban változók. „Általában először meglocsolom a nagyszülőket, rokonokat. Ezután a barátaimmal közösen megyünk az ismerősökhöz. Mindig készülünk valami vicces verssel, és általában szifonokkal locsoljuk meg a hervadó lányokat.”
Az édesapjának segít a húsvéti bárányok előkészítésében a csapat 29-es számú kapusa, Ruczuj Gellért, aki a tennivalók között igyekszik részt venni a templomi szertartásokon is. „Vasárnap reggel családi körben reggelizünk, utána közösen elmegyünk a húsvéti szentmisére. Húsvéthétfőn pedig jöhet a locsolkodás, de csak családi környezetben, mivel nem igazán kedvelem ezt a hagyományt.”
Akadnak olyan csapattagok, akik csak gyerekkorukban locsolkodtak, ma már nem tartják a szokást.
„Húsvétkor elmegyünk a családdal a szentmisére, utána együtt töltjük az ünnepet. Különösebb locsolási szokásaim nincsenek, nemigazán járok locsolni, azt inkább a kisebbekre bízom” – fogalmazott János Imre, a csapat egyik hazai hátvédje.
Noha locsolni nem szokott, a húsvét fontos ünnep Bíró Tamás számára. „Keresztény katolikus vallásom iránti tisztelettel készülök a húsvétra. Locsolni nem szoktam, gyermekkoromban is csak édesanyámat és nagymamáimat locsoltam meg.”
A locsolás Péter Róbertnél pár éve maradt ki a programból, de az ünnep így is mozgalmasan telik számára. „A húsvétot a családdal töltöm. Nagyszombaton elkészítjük az ételeket húsvét napjára. Az ételszentelésre a feleségemmel szoktam menni, azután együtt reggelizünk, a nap többi részét pihenéssel és családlátogatással töltjük. Húsvéthétfőn a barátokkal találkozunk.”
Míg néhányuknál kimarad a locsolás, addig mások a szűk családi, illetve baráti kör hölgy tagjait látogatják meg húsvét hétfőjén. „Mindig elmegyek az ételszentelő misére a Szent Ágoston-templomba. Mise után elfogyasztjuk a megszentelt ételt a családdal, majd pihenünk. A locsolás sajnos az utóbbi időben egyre inkább kimaradt, csak a közeli ismerősöket sikerült meglocsolnom” – emlékezett vissza Antal Zsombor, a Sportklub egyik hazai támadója.
A csapat 55-ös mezében jégre lépő hátvédje, Salló Alpár szerint ma már a locsolás nem olyan, mint régen. „A családdal ünnepelem a húsvétot. Csak a közelieket szoktam meglocsolni, akik fontosak számomra.”
Azon szokáshoz ragaszkodva locsolja meg a család női tagjait és közeli lányismerőseit Sándor Zoltán, hogy
akit nem locsolnak meg, az elhervad.
A csapat fiatal csatára a teljes ünnepet a tradíciókhoz híven tartja. „A húsvétot a családommal töltöm a hagyományok szerint. Húsvétvasárnap elmegyünk a korai szentmisére, ahol ételeinket szenteltetjük meg, mint például báránysültet, tojást, sajtot, sonkát, kalácsot, házi kenyeret, vizet és bort. A nap többi részét pihenéssel töltöm.”