„Ha valaki jól csinálja, meg lehet élni a művészetből”

Péter Beáta 2017. március 29., 15:15

A mindennapokból inspirálódtak Kilyén Eszter Orsolya alkotásai, akinek Rémálom a konyhában címmel nyílik képzőművészeti kiállítása április 3-án 17 órától a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban.

Kilyén Eszter: az alkotásokat meg kell mutatni Fotó: Gecse Noémi

Kilyén Eszter Marosvásárhelyen született, a művészeti középiskola elvégzése után a kolozsvári Képzőművészeti és Formatervezői Egyetem diákja volt.

„Mindig is rajzoltam, nem tudom behatárolni, hogy mikor is kezdődött a képzőművészet iránti érdeklődésem, vagy hogy mikor fogtam a kezembe először ecsetet, mert a rajz, festés mindig ott volt az életemben. Festészetre szakosodtam, de minden érdekel. A festészetet is spontán választottam, szeretek több dolgot kipróbálni, mert kicsit unalmas csak egyvalamit csinálni. A kiállításon is többféle munka lesz látható, maszkok, rajzok, festmények. Ruhákat is varrok például.

A művészet nem csak arról szól, hogy egy galériába bezárjuk a képeket, hanem része kell legyen a mindennapjainknak”

– fogalmazott a 23 éves képzőművész. Úgy véli, a művészet mindenkinek és mindenkihez szól, csak észre kell venni.

A fiatal lánynak már volt az egyetemi évek alatt egy kiállítása Kolozsváron, akkor a szörnyek volt a téma, a diplomamunkája pedig a Hétköznapok címet kapta. A csíkszeredai kiállításra ennek a kettőnek az ötvözetét hozza el. A munkák a hétköznapi jelenségekre reflektálnak, mint mondta, kizökkenti az unalmasságukból ezeket.

„Vannak emberek, akik azt mondják, hogy ők nem értenek a művészethez. Ez nem igaz, talán egyszerűen nem tetszik az, amit látnak, de a művészet mindenkihez szól. Ezért is választottam hétköznapi témát, és olyan képeket festek, ahol egy kagyló, konyha, fürdőszoba jelenik meg, olyan tárgyak, helyek, amelyeket mindenki ismer. Persze nem realisztikusan festem meg ezeket. Ugyanakkor nagyon színesek. A hétköznapokra inkább a szürkeség jellemző, illetve az, hogy megunjuk ezeket a tárgyakat, vagy elmegyünk mellettük. Ha nem lennének ott, másnap biztos, észrevennénk, de amúgy nem tulajdonítunk nagy jelentőséget nekik. Viszont, ha kiállítva látjuk, akkor felhívjuk rájuk a figyelmet. És így talán kicsit jobban értékeljük az unalmasnak hitt dolgokat.

Ezek a munkák kollázsok, különböző csillogó anyagokat, festősprayt is használok, és próbálok minél több technikát bevonni. Ahogy fejlődik a technológia és a divat, ugyanúgy ez is bele kell kerüljön. A divatban most a párducminták, a csillogó dolgok mennek, és ezek is ugyanúgy fellelhetők a festményeimen.

Bármi lehet alkotás, ha picit megspékeljük vagy felhívjuk a figyelmet rá.”

Mint mondta, szeretne minél több technikát kipróbálni és többféle anyagot felhasználni az alkotásaihoz.

Kilyén Eszter úgy gondolja, ha valaki jól csinálja, meg lehet élni a művészetből, hisz nagy igény van rá a befogadók részéről is. Rámutatott, ma már bárki lehet művész, akinek jók a gondolatai, az elképzelései és meg is tudja ezeket valósítani, mert megvan a kellő magabiztossága hozzá.

„Nagyon fontos a kapcsolati háló, olyan értelemben, hogy azokat az embereket kell keresni, akikkel hasonlóan gondolkodunk, és együtt hozzunk létre valamit. Sokan nyavalyognak, hogy rajzolgatott, de nem volt értelme. Ha nem ad értelmet neki, akkor nem is lesz. Biztatok mindenkit, hogy csinálni kell. Az alkotásokat meg kell mutatni.

Egy fiatal alkotónak is vannak kitörési lehetőségei, mert vannak olyan felületek, ahol meg tud mutatkozni. Az internet világa most egy ilyen tárt kapu mindenki számára. Ha valaki nem olyan típusú ember, hogy kiálljon a közönség elé egy kiállítás alkalmával, akkor lefényképezheti a munkáit és felteheti különböző internetes galériákba. A művészet mindenki számára nyitott ajtó, csak észre kell venni.”