Forradalmi hangulat az udvarhelyi múzeumban
Előveszik a fegyvereket március 15-én, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepén a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. Az Erdélyi panoráma történelmi festmény látványa mellett a látogatók korabeli fegyvereket, puskát, pisztolyt, szablyát is megtekinthetnek.
A százhúsz éves, kalandos sorsú Erdélyi panoráma részleteit mutatják be az elkövetkező három hónapban a Haáz Rezső Múzeum termeiben, az elfeledett panorámakörképből összeállított tárlatot célirányosan március 15-ére, a szabadságharc ünnepére készítették elő, ezért szerda délután öt órakor nyitják meg – mondta el hétfői sajtótájékoztatóján Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója.
Az alkotást Jan Styka lengyel festőművésztől rendelte meg a magyar kormány 1896-ban, a forradalom leverésének ötvenedik évfordulójára. Berze Imre képzőművész, a tárlat kurátora elmondta, hogy az alkotó hosszú előkészületek és vázlatozások után 1897 tavaszán festette meg az akkor népszerű műfajban, panorámában az 1849. március 11-én vívott nagyszebeni csatát, ahol a Bem József tábornok által vezetett magyar honvédsereg bravúros hadművelettel győzelmet aratott a várost védő osztrák–orosz haderő felett.
Az eredeti alkotás 120 méter hosszú és 15 méter magas volt, több magyar festőművész is segített az elkészítésében, akik a Feszty-körképen is dolgoztak. A művész a romantikus, naturalista művet utoljára 1907-ben állította ki Varsóban, ám
mivel nem kapta meg a kialkudott honoráriumát, ezt követően felszabdalta, hogy részleteit egyenként eladva szerezze vissza a festménybe fektetett pénzét.
Miklós Zoltán elmondta, mára mindössze harminchat részlet maradt meg az eredeti alkotásból, a feldarabolt festmény java részét Bem József szülővárosában, a Tarnówi Regionális Múzeumban őrzik. A lengyelországi intézmény adott kölcsön tizennyolc részletet és két olajnyomatot a székelyudvarhelyi múzeumnak.
A tárlat udvarhelyi kurátora elmondta azt is, hogy a csata történései alapján helyezték el az óriási méretű darabokat a Haberstumpf-villa termeiben, ahol a háttértörténetet bemutató részleteket is megtekinthetik az érdeklődők, a tárlat negyedik termében pedig egy halott katonát és egy elpusztult lovat ábrázoló panorámarészletet állítottak ki. Berze szerint a tárlat erénye a monumentalitás. Megjegyezte, hogy a panoráma egy-egy részét érthetetlen módon szabdalták fel, és néhol utólag belefestett a darabokba a lengyel festő.
A képzőművészeti kiállítást egyébként 1848-as tematikájú tárgyak is kiegészítik egy külön teremben. Szász Hunor, a múzeum történésze elmondta, hogy a darabok többségét a szegedi Móra Ferenc Múzeumtól kérték kölcsön. Az udvarhelyi intézménynek két éve már volt egy szabadságharc tematikájú kiállítása, de most az udvarhelyi gyűjtemény tíz fegyvere mellett a nézők láthatnak tiszti öveket, korabeli zászlót, fegyverré alakított kaszát, a legkülönlegesebb darab pedig Görgey Artúr hadügyminiszter segédtisztjének eredeti altiszti egyenruhája lesz.
Az Erdélyi panoráma – Egy elfeledett körkép című kiállítást szerdán délután öt órakor nyitják meg, a vendégeket Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere köszönti, ünnepi beszédet mond Marcin Wilczek, Lengyelország bukaresti nagykövete és Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke. A kiállítást megnyitja Andrzej Szpunar, a Tarnówi Regionális Múzeum igazgatója, valamint a rendezvény házigazdája, Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója.