Falura vinnék a szakképzést, csak a diákok szakmát tanuljanak

Vidéken kellene hároméves szakiskolai osztályt indítani, megszólítani azokat a fiatalokat, akik a nyolcadik osztály befejezése után abbahagyják a tanulmányaikat, nem járnak be a városi tanintézetekbe.

Az érintett intézményvezetők jó ötletnek tartják a falusi szakiskolai osztály létrehozását, ám meglátásuk szerint körültekintő elemzésre, felmérésekre van szükség, mielőtt valóban lépnek.

Kiss Imre Kovászna megyei főtanfelügyelő megkeresésünkre kifejtette, Kézdivásárhely, Barót, Kovászna és Bodzaforduló körzetében tíz kilométeres távolságból ingáznak a diákok, ezekben a falvakban nincs értelme szakiskolai osztályt létrehozni, viszont Előpatak, Bölön, Árapatak fiataljai talán megtöltenének egy-két osztályt a falusi iskolában. A kivitelezés nem egyszerű, hiszen a tanárokat utaztatni kell, meg kell oldani a gyakorlati képzést, ha a faluban nem működik szakcég, akkor a diákok mégiscsak be kell járjanak a városba – részletezte a nehézségeket a főtanfelügyelő, aki szerint ezeket az akadályokat le lehet küzdeni, ám a legnagyobb gond, hogy kiszámíthatatlan ezeknek a fiataloknak a kitartása. Aki eltökélt, hogy tanulni fog, bejár a városba, de még közülük is sokan egy év után kimaradnak – mondta Kiss Imre.

A főtanfelügyelő felidézte, voltak próbálkozások, hogy bentlakásban tartsák a vidéki roma fiatalokat, de onnan is kimaradtak, noha a szakiskolában a havi 200 lejes állami ösztöndíjat is kapják. Hargita megyében jól működik a korondi szakközépiskola, tehát van jó példa, ám Kovászna megye sokkal kisebb, ezért a helyi viszonyokra kell szabni az iskolahálózatot – szögezte le Kiss Imre.

A helyi igényekhez kell alakítani a szakoktatást, így vidéken olyan szakmákat kell tanítani, melyek valóban érdeklik a fiatalokat, és munkát is találnak, ha befejezik az iskolát – mondta Kelemen Tibor. A Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző Ügynökség igazgatója felidézte, a falusi szakiskolának van múltja Háromszéken, hiszen korábban Körőspatakon fafeldolgozást tanulhattak a fiatalok, míg Nagybaconban mezőgazdasági szakközépiskola működött.

Sikó Imre, Bölön polgármestere lapunknak elmondta, szerinte életképes lenne a vidéki szakképzés, hiszen az önkormányzat a szociális központban rendszeresen szervez különböző tanfolyamokat, és ezekre mindig túljelentkezés van. A képzéseken tanultakat, illetve az ott szerzett oklevelet a munkaerőpiacon is hasznosítani tudják a bölöni fiatalok – mondta az elöljáró. Sikó Imre hangsúlyozta, lehetőségeik szerint támogatnák a tanintézetet, akár termeket is biztosítanak.