Dendrológiai park falopásokkal

Balázs Katalin 2017. február 09., 15:23

„Dendrológiai park” Gyergyószentmiklóson: a Csiky-kert szinte csak nevében őrzi titulusát. Az egykor Csiky Dénes által beültetett 185 féle fa sorsa kérdéses, ami most van, az széldöntés, falopás, őzre támadó kóbor kutyák jelenléte.

Az interneten keringő fényképsorozat terelte a figyelmet a 16 hektáros dendrológiai parkra. A fotókon kivágott fák, és egy illető, láthatóan munkára készen. Egy, a kertben sétáló személy osztotta meg az általa látottakat, de mint kiderült, nem unikumot kapott lencsevégre.

Visznek a „kényelmesből” – ahogy Dombay István, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Gyergyószentmiklósi Kihelyezett Tagozatának igazgatója nevezte az egyetem számára előkészített tűzifát. Ugyanakkor a kert fái sem élveznek védelmet, a felső részen a Vár utcából érkezők vesznek vámot, az alsóból az Alma utca és talán a Téglagyár lakói is. Könnyű préda, hiszen másfél éve a széldöntött fák jól kiszáradva a földön hevernek, éppen alkalmasak tüzelőnek.

A Csiky-kertben található másik intézmény, a Szent Benedek Tanulmányház igazgatója, Kastal László is erre tér ki. Igaz, sok más is van a panasz-listán.

A Csiky-kert, bár egykoron Csiky Dénesé volt, jelenleg állami tulajdon, Gyergyószentmiklós város ügykezelésében. A kertben lévő két intézmény hozta létre a Csiky-kert Egyesületet, és együttesen tartják rendbe a fő útvonal környékét, hozzávetőleg három hektárt. Kaszáltatják a füvet, évente kétszer takarítási akciót szerveznek a sétányok mentén. Szintén az egyesület által pályázott összegekből hoztak létre sétányokat, padokat raktak ki, a források környékét rendbe tették. Térfigyelő kamerarendszer is van, ezek egyike az őzetetőre irányítva. Kastal azt mondja, nem felesleges, mert hiába rakják ki a szénát vagy sót, annak hamar lába kel.

A helyi rendőrség naponta járőrözik a kertben, ám az útról nem látszik, mi történik az erdő sűrűjében. Nincs körbekerítve a park, tehát nincs ami határt szabjon a tolvajoknak. Igaz, nem is szeretnének kerítést, mert az a vadakat rekesztené ki. Így bejárnak őzek, szarvasok, esetenként viszont végzetükbe sétálnak bele. A múlt héten is így járt egy őz: a kertben kóbor kutyák támadták meg, nem élte túl.

„Az őrzés érdekében, a vandalizmus ellen az adminisztrátornak kellene fellépnie, mi ahhoz kevesek vagyunk” – fogalmaz Kastal László. Meglátása szerint számon kellene kérni az erdészetet, miért hevernek másfél év után is szanaszét a kidöntött fák, és a lopásért is felelősséget kellene vállalnia valakinek. Ezen túl a kert látványára is figyelmet kellene fordítani, a régi istálló lassan megomlik, a sportpálya használhatatlan.

A legnagyobb problémát mindezek mellett az egykori faállomány kipusztulása okozza. Mivel csak terv maradt azon tanulmány készítése, mely irányt szabna a park helyreállításának, veszélybe kerül a kocsányos tölgy is. A fenyő, mint gyomnövény vert tanyát a tölgyesben, elszívja a tápanyagot, levegőhöz sem jutnak a fák, kiszáradásra vannak ítélve. Elhangzott, az egykori 185 fafajta visszatelepítése csak egy szakszerű tanulmány és stratégia révén valósítható meg. Ehhez viszont kézbe kell venni a park sorsát. Gazda kell a kertnek, hiszen fogalmunk sincs, milyen turisztikai kincset hagyunk veszni.

„Sok tervünk volt, belefáradtunk” – jelenti ki Kastal László. Azt szerették volna, hogy a szaktanulmány elkészüljön, azt, hogy a kerten fölül egy kilátót hozzanak létre, rálátást a Gyergyói-medencére, és összekössék turistaútvonalként a kertet a kápolnákkal és Pricskével. A kertben is sok lehetőség lenne a turisták számára, nyugatabbra például ismert és vagyonokat hoz a koronasétány, egy kiépített hídrendszer a fák koronája felett. De ezek magasra törő álmok, egyelőre az is nagy lépés lenne, ha a pusztulást megállíthatnák. Amint Kastal László összegez: „Ha Csiky Dénesnek volt olyan szeretete a természet iránt, hogy ezt egyedül kivitelezte, akkor szégyen az, hogy ezt egy húszezres város nem tudja fenntartani. Nemhogy visszaállítani olyanra, amilyen volt...”

A helyzet nem idegen Nagy Zoltán polgármester előtt. Egyetért azzal, hogy a kert annál értékesebb, hogy veszni hagyja az önkormányzat. Nem is ez a szándék, viszont számos olyan tényező volt, amely gátolta az előrelépést. Igaz ugyanis, hogy tavaly 10 ezer lej volt elkülönítve a költségvetésben tanulmány készítésére, de a megrendelésre nem került sor, a folyamat elakadt az árajánlat-kérésnél. Idén újra költségvetésbe foglalják a pénzt, és keresik a tervkészítőket.

Nagy Zoltán nem lát arra lehetőséget, hogy teljes munkakörben egy személy csak a Csiky-kert őrzésével foglalkozzon, viszont előrelépést hozhat az újítás, amelyik most lépett érvénybe. Ferencz Lehel kertészmérnök korábban három feladatkört töltött be, mostantól csak a zöldövezetek felelőse lesz, így figyelme jobban kiterjedhet a kertre, szakértelme nagy előnyt jelent. Hamarosan egy helyzetfelmérést fog készíteni többek között a Csiky-kert állapotáról is.

Az is igaz, hogy nem kerültek kitermelésre a széldöntött fák. Ennek oka, hogy kitermelő céggel kell szerződést kötni, de ilyen kis területet nem vállalnak. Tehát a Csiky-kerti kitermelést össze kell hangolni a városi erdőalapban máshol történő munkálatokkal. Ez már betervezett feladat, és a faállomány számbavételét, illetve, ha szükséges, az erdész felelősségre vonását is tervezik. Újabb kamerák kihelyezése is az önkormányzat látószögébe került.

A rövid távú elképzelések mellett, az „ötéves tervben” benne van a sportpálya helyén egy szabadtéri testedző eszközökkel felszerelt terület kialakítása, az omladozó istálló feljavításra kerül, abban egy tudásgyarapító kiállítás kapna helyet, benne a kert élővilágának bemutatásával, kitömött állatokkal, túrázási lehetőségekkel.

Ezt támogatja a most készülő városi általános rendezési terv is, melyben a kert zöldövezetként szerepel. A javaslat részét képezi védőzóna kialakítása is, mely a faállományt védené egy szélfogó fasáv beültetésével. Nagy Zoltán úgy látja, jó lenne megvásárolni a szomszédos területeket is a védelem érdekében, illetve körülsáncolni a kertet, mert az árkon a vadak átjuthatnak, de a szekeres fatolvajok munkáját megnehezítené.

„Nem szabad elfelejteni: a mi értékrendünket és kultúránkat tükrözi mindaz, ami a környezetünkben van. Ha az út mentén a fákat kitörik, azt jelenti, hogy Gyergyószentmiklós közössége ezt termeli ki. Ha a Csiky-kertet megrongálják, sajnos megint a mi közösségünk hozzáállását tükrözi. Ezen kell változtassunk, mert ha nem, bármilyen beruházás, erőfeszítés eredménytelen lesz. Tudatosítani kell, hogy ez egy különös értékkel bíró városrész, a miénk” – szögezte le a város polgármestere.