Atópiás dermatitisz: egyre gyakoribb bőrbetegség

Főleg ősszel és télen szárad ki jobban az atópiás bőr, azaz ismertebb nevén az ekcémával küzdők bőre. A hideg időjárás, a fűtés miatti száraz, meleg levegő vagy a túlöltöztetés is befolyásolja ezt. Gáspár Réka bőrgyógyásszal beszélgettünk. 

– Mit nevezünk atópiás dermatitisznek? Gyakran keresik meg ezzel a problémával?

– Az atópiás dermatitisz elsősorban gyerekkorban előforduló, hosszasan fennálló és könnyen visszatérő gyulladásos bőrbetegség, amelynek kialakulása belső hajlam (azaz genetikai, de nem feltétlenül örökletes) és külső tényezők együttes hatásával magyarázható. Féléves korig leggyakoribb az arc érintettsége, egyéves korig a térdek, könyök, végtagok, kétéves kor fölött pedig a csukló, boka, kéz- és lábfej, könyök- és térdhajlat érintettsége. Az atópiás dermatitiszben szenvedő gyerekek bőre eleve szárazabb és túlérzékeny. Amennyiben ez a hiperszenzitív és száraz bőr külső hajlamosító tényezőkkel lép kölcsönhatásba, mint amilyen a túlzott hideg vagy meleg, túlzásba vitt fürdetés, irritáló hatású fürdető- és ápolószerek, könnyen kialakul a bőrgyulladás.

Ősszel és télen, azaz a kritikus időszakban, amikor a külső kiváltó tényezők (hideg időjárás, fűtés miatti száraz, meleg levegő, túlöltöztetés stb.) hangsúlyossá válása miatt az atópiás bőr könnyebben kiszárad és irritálódik, feltűnően megnő az atópiás dermatitisz miatt gyerekeikkel hozzám forduló szülők száma. Nyáron kevesebb az ilyen jellegű probléma.

Bár az atópiás dermatitisz nálunk is egyre gyakoribb, szerencsére még mindig ritkább, mint például Észak- vagy Nyugat-Euróbában. Ennek okai sokfélék, magyarázható a túlzásba vitt higiéniával és fertőtlenítéssel, a környezetszennyezéssel, potenciális allergéneket (tartósítószerek, színezékek, adalékanyagok, stb.) tartalmazó étrenddel, illetve újféle ételek fogyasztásával, amelyek néhány generációval korábban nem voltak könnyen hozzáférhetők és elterjedtek.

– Mi a különbség az atópiás dermatitisz és az ekcéma között? Gyakran tévesztik össze a két fogalmat.

– Nem hiba a dermatitisz és ekcéma kifejezéseket egymás szinonimájaként használni. Nem helytelen tehát az atópiás ekcéma kifejezés sem. A dermatitisz valamivel általánosabb szakkifejezés, mint az ekcéma. Egyébként mindkét szakszó használatos orvosi körökben is. Ugyanakkor a dermatitisz és az ekcéma is tág fogalomkör, amely sokféle bőrbetegséget foglal magába, azaz gyűjtőfogalom. Az atópiás dermatitisz mellett ismert például a kézekcéma, a szeborreás dermatitisz, a kontakt ekcémák, a visszérbetegségben gyakran jelentkező sztázis ekcéma, és még mások is.

– Csak kezelni lehet, vagy gyógyítható betegség?

– Kezelhető, tartósan tünetmentessé tehető. Szigorúan véve nem gyógyítható, mert a háttérben álló belső hajlam nem felszámolható mai ismereteink és lehetőségeink alapján. De legtöbbször jól kordában lehet tartani a problémát rendszeres és helyes bőrápolással, és a kiváltó tényezők kerülésével. Van egy nagyon jó hír is: az érintett gyerekek 90 százaléka néhány év alatt kinövi az atópiás ekcémát, vagyis lassanként kimaradnak a fellángolások, bár a bőr egész élet folyamán az átlagosnál szárazabb marad.

– Legtöbbször viszket. Vakarással enyhíthetünk ezen az érzésen, de ártunk vele a bőrünknek? Vagy mit használhatunk vakarás helyett, hogy csökkentse ezt az irritáló érzést?

– A vakarás károsítja a bőrt, tovább rontja a bőr védekezőképességét, fokozza az irritabilitást, a bőrgyulladást, vagyis minél többet vakarózik a gyerek, annál rosszabb állapotba kerül a bőre, tovább romlanak a bőrelváltozások, és fokozódik a viszketés is. Ez tehát egy ördögi kör, mely fenntartja és erősíti önmagát. Vakarózás helyett és ellen ajánlott a speciálisan atópiás bőrre kifejlesztett bőrnyugtató hatású bőrápolók használata. Illetve, ha a gyerek vakarózik, illetve bőrpír és gyulladás látható, amely néhány nap alatt nem javul az előbb említett bőrápolók hatására, akkor mindenképp érdemes bőrgyógyászhoz fordulni. A szakember gyógyszeres helyi hatású kezeléssel (krémek, kenőcsök) megszünteti a kialakult bőrelváltozásokat. Súlyos esetekben szükség lehet szájon át szedett gyógyszeres kezelésre is.

– Hogyan előzzük meg? Mire figyeljünk?

– A megelőzés a mindennapos bőrápolást jelenti, vagyis a speciális, atópiás bőrre való kíméletes fürdetőszerek használatát, és a hidratáló és bőrnyugtató hatású ápolókrémek, balzsamok rutinszerű használatát, melyek helyreállítják a bőr védőrétegét, megszüntetik a bőrszárazságot. Ezek a bőrápolók nem járnak semmiféle mellékhatással, negatív következménnyel hosszútávon sem, nem tartalmaznak szteroidokat.

A mindennapos helyes bőrápolás mellett természetesen nagyon fontos figyelni a hajlamosító tényezők tudatos kerülésére is. Például ne fűtsék túl a lakást, 20-21 fok bőven elegendő, szeles, fagyos időben védjék a kicsik arcát, kerülendő a bőr kontaktusa durva szövetekkel, és ne öltöztessék túl a gyerekeket még hideg időben sem, mert a pangó verejték is irritálhatja a hiperszenzitív bőrt.

A szülők nagyon gyakran rákérdeznek, ezért külön kiemelném az atópiás dermatitisz és étrend kapcsolatát: jó tudni, hogy nem jellemző általánosan, hogy élelmiszerek miatt jelentkezzen a dermatitisz fellángolása. Ezért szigorú diétára rendszerint nincs szükség az atópiás gyerekeknél, kivéve persze, ha igazolható egy adott élelmiszerrel szembeni allergia.

Mint általában a legtöbb betegséget, az atópiás dermatitiszt is sokkal észszerűbb megelőzni, mint kezelni. Azt tanácsolom, ne várják meg, hogy gyerek ekcémája fellángoljon, inkább tegyenek ellene minden nap.