Nem ivóvíz minőségű a kászonaltízi kút vize

Kiépített vízhálózat hiányában csak ellenőrizetlen vízhez jutnak hozzá a kászoniak: bár ez felfőzve használatra alkalmas, ivóvíznek nem felel meg. A kászonaltízi tömbházakban lakók gondja a közeljövőben megoldódhat.

A Kászoni-medencében nincs településszintű kiépített vízhálózat, így a helyiek a portákon saját kútjaikból, a tömbházakban pedig az önkormányzat által működtetett, fúrt kutakból oldják meg a vízellátást. Ennek minősége azonban tisztítás hiányában nem megfelelő, ezt a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság által végzett vizsgálatok is igazolják.

András Zoltán, Kászonaltíz község polgármestere megkeresésünkre elmondta, az intézménytől kapott jelzés értelmében mihamarabb építeniük kell egy kisméretű víztisztító állomást, amely az önkormányzat által működtetett kút vizét fogja ellenőrizni. Mint a polgármestertől megtudtuk, a közterületen lévő kút a ’80-as években a termelőszövetkezet keretén belül működő pékség vízellátó bázisa volt, majd ’89 után, amikor tisztázódott a területek jogi helyzete, az önkormányzat tulajdonába került. A régi, ’80-as években épült tömbházat első perctől erre a kútra csatolták rá, és amikor 2005-ben befejeződött az ifjúsági lakások (ANL) felépítése, azokat a lakrészeket is rácsatlakoztatták. A probléma tehát az összes tömbházat érinti: a régiben 12, az ANL-s tömbházban pedig 6 lakrész található.

„Az önkormányzat működteti a kutakat, és a vízmintát időnként bevizsgáltatjuk. Az eredményben az szerepel, hogy nem ivóvíz minőségű, de felfőzve lehet használni: tehát nem veszélyes a víz, de nem is felel meg az ivóvíz normáinak. Az egészségügyi igazgatóságtól kaptunk egy jelzést, hogy mihamarabb építsünk ki egy mini víztisztító állomást ezekre a kutakra, az ott lakókat pedig értesítettük, hogy a víz minősége nem megfelelő” – mondta András.

A polgármester hozzátette, hamarosan befejezik a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítését, és ezzel egy időben a vízhálózat kiépítését is bele szerették volna foglalni a munkálatokba, azonban az előírások ezt nem tették lehetővé. „Erre külön kell pályázni, megint fel kell ásni az utcákat, holott egy ásással még spóroltunk volna is, és lenne vezetékes vizünk. Ez a rendszer hibája: nem lehet hatékonyan elvégezni a munkát, illetve elkölteni a pénzt. Ennek értelmében ezzel a problémával fogunk szembesülni még egy pár éven keresztül, hiszen gyakorlatilag tehetetlenek vagyunk. A tisztító állomás csak a tömbházak problémáját oldja meg, mert ott van olyan vezeték, amelyet ellenőrzés alatt tudunk tartani. Azokat a családokat, ahol saját kutakból van megoldva a vízellátás, nincs ahogy rácsatoljuk. Egyébként nem csak Kászonra érvényes ez a probléma: fennáll mindazok esetében, ahol nincs kiépítve a vezetékes víz. Alcsíkon azokon a helyeken, ahol a vízvezetékek nincsenek kiépítve, az altalajvizek mindenhol szennyezettek. Nálunk tavaly volt az utolsó laborvizsgálat, az eredményeket el kellett küldjük a berendezést gyártó cégekhez, és ennek függvényében állítják össze a víztisztító terveit. Két bukaresti cégnek küldtük el, egyelőre nem érkezett árajánlat, de az biztos, hogy nem kerül majd kevés pénzbe” – hangsúlyozta a polgármester.

Engedélyeztetni kell a vízhálózatot

Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője megkeresésünkre elmondta, hivatalosan évente egyszer megkérdezik minden községben az önkormányzatokat, hogy van-e kiépített vízhálózatuk, vagy sincs. „A kászoniaktól minden évben azt a választ kaptuk, hogy nincs, vagy nem is válaszoltak. Hivatalosan tehát úgy tudjuk, hogy Kászonban nincs kiépített vízhálózat, azonban ez nem éppen így van. Egyik ivóvízzel foglalkozó munkatársunk kiment a helyszínre, és azt tapasztalta, hogy a tömbházakban folyik a csapokból a víz, tehát valamilyen hálózati víz csak létezik. Mintát vett, mivel már akkor látta, hogy a víz színe sárgás, tehát valamilyen baj van vele. Elvégeztük a laborvizsgálatot, aminek az eredménye azt mutatta, hogy nem ivóvíz minőségű. Ennek következtében felszólítottuk őket, hogy tisztázni kellene a kialakult helyzetet, hiszen törvényes kötelessége a vízhálózat működtetőjének, hogy a víz minőségét figyelemmel kövesse, illetve követtesse. Elsősorban be kellene vallaniuk, hogy létezik ivóvízhálózat, másrészt pedig engedélyeztetni is kell. Ez azonban eddig nem történt meg, de van előrelépés az ügyben: a kászoni önkormányzattól érkezett felénk egy kérés, amelyben megkérdezték, hogy milyen feltételeknek kell eleget tenniük a vízhálózat helyes működtetésének érdekében. Erre mi válaszoltunk körülbelül egy hónapja, és meghatároztuk a feltételeket ahhoz, hogy szerződést tudjunk kötni: ez egyebek mellett egy víztisztító állomás létesítését feltételezi” – magyarázta Tar Gyöngyi.

Az intézmény vezetője hozzátette, az egészségügyi igazgatóság az a hatóság, amely a víz minőségét vizsgálja, és tanúsítja, hogy a vízhálózat rendben működik. „A vizet fertőtleníteni kell, hiszen több embernek nem lehet egy kútból ellenőrizetlen vizet adni: ha a kút vize kémiai vagy biológiai anyaggal megfertőződik, a fogyasztók egyből kórházba kerülhetnek. Az általunk elvégzett vizsgálatból kiderült, hogy a kászoni víz vastartalma a megengedettnek több mint tízszerese, ettől sárgás. Emellett a mikrobiológiai próbák sem jók. A magas ásványianyag-tartalom akár a vese túlterhelését is okozhatja, és vannak vasfelhalmozódással járó betegségek is. Idegrendszeri, kötőszöveti problémákat is okozhat a vasfelhalmozódás. A mikrobiológiai próbák azonban sokkal veszélyesebbek, mivel a baktériumok vízjárványokat tudnak okozni: ez fajtától függően hasmenést, hányást okozhat. De gondolom, hogy az emberek nem isszák ezt a vizet, inkább palackozott vizet fogyasztanak. Mi jóindulattal kezeltük a kialakult helyzetet, ellenkező esetben büntethettünk volna, de tudjuk, hogy a szegény közösségek számára pluszkiadást jelent egy ilyen intézkedés. Mivel a héten érkezett egy lakossági bejelentés is ezzel kapcsolatosan, jelenleg folyamatban van egy ellenőrzés  ebben az ügyben” – emelte ki Tar Gyöngyi.