Százhatvanöt éve tűnt el a költő

Bakó Zoltán 2014. július 23., 14:05

Az 1849. július 31-én lezajlott fehéregyházi vesztett csata egyúttal Petőfi Sándor eltűnését is jelentette. A csatatér melletti helyszín, az Ispánkút – valóban kút volt azon a helyen – az a hely, ahol utoljára látták a költőt.

Ma már a kútnál lennebb, az országút mentén áll az az emlékmű, amely emlékeztet Petőfire és a halálára. Idén a csata 165. évfordulója előtt négy nappal, július 27-én, vasárnap tartják a megemlékezést az Ispánkútnál és a fehéregyházi múzeumkertben, a turulmadaras emlékműnél, ahol a költő szobra is áll több forradalmár szobra mellett.

Út a végzet felé

Bem tábornok Marosvásárhelyen, a Teleki házban kapta a hírt 29-én, hogy Lüders cári tábornok elfoglalta Nagyszebent, s ezt követően 9200 emberével és 32 ágyújával bevonult Segesvárra. Július 30-án hajnalban elindul csapatával a Vácmányon, Balavásáron, Kelementelkén, Erdőszentgyörgyön, Bözödön és Gagyi-tetőn át Székelykeresztúrra, hogy útját állja a cári csapatoknak a Nagy-Küküllő völgyében. Délben Kelementelkén pihenőt tartottak, ahol a vezért és táborkarát, köztük Petőfi Sándort, özvegy Siménné fogadta a kúriájában. Július 31-én a fehéregyházi síkon 3700 fős harci állománnyal, 14 ágyúval és 2 tarackkal állt fel a csaknem háromszoros orosz túlerővel szemben a honvéd sereg.

Az eltűnés

A csata jó előjelekkel indult, egy honvéd-ágyúgolyó megölte a kozákok parancsnokát, Szkárjátyin tábornokot – ma emlékmű áll a segesvári lakótelep közelében a halála helyén, amit soha nem rongáltak meg –, ám a hadi szerencse délután négykor megfordult. A kozákok bekerítő hadmozdulata eldöntötte a sorsát. Egyben a Petőfiét is. A gyalog menekülő honvédek közt volt a költő is, akit az Ispánkútnál szúrt le egy dsidás. Erről több szemtanú is nyilatkozott később. Egyikük Gyalókai Lajos százados, aki a Sárpatak hídján még élve látta a menekülőt, később Pap Lajos ezredes látta Héjjasfalva felé szaladni. Heydte osztrák ezredes 1854-ben írt hivatalos jelentése alapján a költő a Héjjasfalva vezető út mellett, az Ispánkútnál  halt meg két lovas-kozák támadásától, akik a mellén szúrták le Petőfit este 6 óra körül.

Szobrok emlékezete

A segesvári várban, a megyeháza épülete mellett 1897-1916 között egy Köllő Miklós által készített egészalakos Petőfi-szobor állt, amit Kiskunfélegyházára menekítettek Románia hadba lépése után 1916-ban. Később ugyanerre a helyre került Romulus Ladea Petőfi-mellszobra, amit a várfal omlása miatt lebontottak, majd hét év után, tavaly június másodikán újra felállítottak a katolikus templom melletti téren.

1898-ban gróf Haller Lujza turulmadaras emlékművet állíttatott a fehéregyházi síkon eltemetett honvédek sírja fölé. Azóta itt minden évben megemlékeznek a tragikus végű csatáról.

Ispánkút az évek sodrásában

Hányatottabb sorsa volt az Ispánkúti emlékműnek. Ide az 1867-es kiegyezés után emeltek egy Petőfi emlékművet, de ezt a Trianoni döntés után lerombolták. (Ennek talapzatát sikerült a református egyháznak megmenteni és a marosvásárhelyi református temetőbe menekíteni, most is ott van, jeltelenül, a felső temetőőri lakás közelében, csak egy P. S. monogram és egy Petőfi vers töredéke által azonosítható.)

1969-ben, Petőfi halálának 120. évfordulójára készült el a mai piramisszerű emlékmű, amelynek nyugati oldalára felkerült a Hunyadi László szobrász által kőbe faragott Petőfi dombormű.

1990 márciusában, a magyarellenes hangulatban a domborművet vandál kezek megrongálták és az emlékművet meggyalázták.

2005 nyarán avatták újra és ekkor leplezték le a Gyarmathy János szobrász által megmintázott bronz plakettet, amelyet az emlékmű északi, főút felőli oldalán helyeztek el. Két bronztábla emlékeztet az 1969-es avatásra, az 1990-es meggyalázásra és a 2005-ös felújításra.

2013 júliusában elloptak kettőt a bronztáblák közül. Egy küküllősárdi személy volt a tettes, indítéka – színesfémgyűjtés.

Idén májusban magyar-gyalázó feliratokat találtak az emlékművön, amelyeket festékszóróval vittek fel a talapzatra és támfalra. A gyalázkodó szöveget a helyi polgármesteri hivatal, személyesen a román nemzetiségű polgármester távolította el. A tettesek személyét azóta sem azonosították.

Az RMDSZ kezdeményezésére felújították az emlékhelyet: megjavították a talapzatot, elkészítették a hiányzó bronzplaketteket, a napokban vissza is helyezték, így a fehéregyházi csata 165. évfordulóján az emlékmű épen várja a megemlékezőket.