
Hiánypótló mesterség: szépségszalonjában nem tudtak segíteni egyes eseteken, így továbbtanult, hogy segítséget tudjon nyújtani
Fotó: Borbély Fanni
Szívvel, lélekkel, alázattal hozzáállni azokhoz az esetekhez is, amiket évekig szégyelt a páciens. Olti Mária Magdolna gyógyászati pedikűrössel beszélgettünk a szakma szépségéről, és arról, hogy mit is csinál egy gyógypedikűrös.
2025. április 14., 16:572025. április 14., 16:57
Pedikűr alatt alapvetően lábápolást értünk. Ennek két ágazata van: az esztétikai és a gyógyászati pedikűr. A legtöbben az esztétikai ágazatát ismerik, a szakember szerint ez az a jelenség, amikor a szép lábakból még szebbeket varázsolnak. Ezzel szemben a gyógyászati pedikűr a problémás lábakkal foglalkozik, legyen szó bőr- vagy köröm-rendellenességről. Az esztétikai pedikűrrel sokan foglalkoznak, általában a manikűr-pedikűr alapképzésen elsajátított tudás elég hozzá, míg a gyógyászati pedikűrt kifejezetten csak egészségügyi végzettséggel rendelkezők végezhetik. Ez lehet asszisztens, vagy akár orvos is, de mindenképpen elengedhetetlen az orvosokkal való együttműködés, legyen szó családorvosról, vagy egyéb szakorvosról.
A gyógyászati pedkiűrös szerint a leggyakoribb probléma a körömgomba, amit sokan évekig nem kezeltetnek
Fotó: Pixabay
A csíkszeredai Olti Mária Magdolna, közegészségügyi asszisztens, mesteroktató, vizsgáztató és gyógyászati pedikűrös a szakmára úgy tekint, mint amivel segíteni tud másokon. Nem gondolta volna azonban, hogy valaha is ezzel fog foglalkozni, mint mondta, hirtelen jött az egész. „Egy szépségszalont működtetek, ahol nagyából tíz éve szembesültünk a kollégáimmal azzal a problémával, hogy több esettel nem tudunk foglalkozni, mert nem értünk hozzá” – fogalmazott. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy a szalonból valakinek mindenképpen el kellene végeznie egy gyógyászati pedikűrös továbbképzést, akkor viszont „nem volt gusztusa” senkinek hozzá. Elvégezte tehát ő maga, azonban hangsúlyozta, egy diploma ehhez nem elég, folyamatosan fejlesztenie kellett magát.
– tette hozzá. Ugyanis míg a gyógyászati pedikűrös az esztétikai pedikűrössel szemben problémákkal is foglalkozhat, nem orvos, így a belső kezelést igénylő esetek kapcsán szakorvosi segítséget kell kérjenek.
Nem szabad körömlakkal elfedni a problémás körmöket, ugyanis halogathatjuk a panszt, de az idő nem fogja megoldani
Fotó: Pixabay
Sokszor maga a megoldás öt percet vesz igénybe, ilyen például a tyúkszem, mégis évekig halogatják az emberek, hogy szakvéleményt kérjenek. „Ez az, amiben tudok segíteni az embereken. Úgy hiszem, hogy ez Istentől kapott tehetség, amit, hogyha hagyok elveszni, vagy ha nem alkalmazom, akkor az egy vétek az emberekkel szemben. Kevesen tudják űzni ezt a szakmát.”
A leggyakoribb panasz, amivel Olti Mária Magdolnát felkeresik, az a „van valami a lábamon”. Ez amiatt van, hogy az emberek nem tudják milyen problémák lehetnek egy lábon, a szakember szerint a mai napig tabutémaként van kezelve a láb és annak a betegségei.
– osztotta meg tapasztalatát, majd hozzátette, szinte ugyanolyan méretű betegséggé nőtte ki magát a körömgomba, mint a cukorbetegség. Lassan népbetegség. Gyakori panasz azonban még a tyúkszem, a benőtt köröm, bőrkeményedések, vagy repedt sarok, bütykök. „A legyakoribb panasszal, a körömgombával az a baj, hogy sokszor bőrgombával társul” – hívta fel a figyelmet a problémára, illetve arra, hogy egyre több gyerek is megfordul nála. A szemölcs nagyon gyakorivá vált, kifejezetten gyerekeknél. „Régebb nem volt ez a sok wellness, uszoda, nem volt ez a sok műanyag harisnya, cipő, zokni. A gyerekek leggyakrabban az uszodában kapják el a vírusos eredetű szemölcsöt, ahol mezítláb járkálnak” – magyarázta Olti Mária Magdolna a gyakori szemölcsök eredetéről. Ezt uszodai szemölcsnek is nevezik, ahogy ő mondta, „modern korunk betegsége”.
Olti Magdolna gyógyászati pedikűrös szerint ezt a szakmát csak alázattal lehet művelni
Fotó: Borbély Fanni
A legnagyobb gond azzal van, hogy a lábunk egészsége tabutéma. Emiatt sokan nem akarnak tudomást venni a problémájukról, hiába jelentkeznek a tünetek. Inkább befestik, vagy befestetik a gombás körmüket, minthogy kezeltessék. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy elmenekülni nem lehet a probléma elől, legfeljebb halogatni. Viszont minél tovább rejtegetjük, annál nagyobb lesz a baj később. A körömgomba péládul több évtizedig is képes élősködni a lábakon, magától nem múlik el. Ebben az estben már orvosi beavatkozást igényel, ezt pedig jobb megelőzni.
– vallja a gyógyászati pedikűrös, aki arra biztat mindenkit, hogy a kérdéseikkel szakembert keressenek, ne próbálják meg házilag megoldani a problémát, ugyanis sokszor nem is tudják, hogy mi okozza a fájdalmat.
„Fontos az is, hogy ismernünk kell a páciensek kórtörténetét. Hogy van-e cukorbetegsége, szed-e vérhígítót, hogy epilepsziás-e” – emelte ki. Ez azért fontos, mert ennek függvényében kell megoldást találni a problémára. Ha történik valami a kezelés alatt, segítséget kell tudjon nyújtani a szakember, ezért olyan fontos, hogy egészségügyi ismeretekkel rendelkezzen.
Olti Mária Magdolna a diákjainak azt szokta tanítani, hogy „legyenek többek, mint más”. Elveit szeretné átadni a tanítványainak, miszerint nem a pénzt kell látni ebben a szakmában, hanem az embereket, akiken segíteni tudnak. „Tiszta szívvel segítsenek” – ezt üzenné azoknak, akik gyógyászati pedikűrösnek készülnek.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Hamar, könnyen, olcsón elkészíthetjük a csokis sült zabkását – ha a végén egy kevés mézet is csurgatunk rá, még gazdagabb és édesebb lesz a végeredmény.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
szóljon hozzá!