
Hiánypótló mesterség: szépségszalonjában nem tudtak segíteni egyes eseteken, így továbbtanult, hogy segítséget tudjon nyújtani
Fotó: Borbély Fanni
Szívvel, lélekkel, alázattal hozzáállni azokhoz az esetekhez is, amiket évekig szégyelt a páciens. Olti Mária Magdolna gyógyászati pedikűrössel beszélgettünk a szakma szépségéről, és arról, hogy mit is csinál egy gyógypedikűrös.
2025. április 14., 16:572025. április 14., 16:57
Pedikűr alatt alapvetően lábápolást értünk. Ennek két ágazata van: az esztétikai és a gyógyászati pedikűr. A legtöbben az esztétikai ágazatát ismerik, a szakember szerint ez az a jelenség, amikor a szép lábakból még szebbeket varázsolnak. Ezzel szemben a gyógyászati pedikűr a problémás lábakkal foglalkozik, legyen szó bőr- vagy köröm-rendellenességről. Az esztétikai pedikűrrel sokan foglalkoznak, általában a manikűr-pedikűr alapképzésen elsajátított tudás elég hozzá, míg a gyógyászati pedikűrt kifejezetten csak egészségügyi végzettséggel rendelkezők végezhetik. Ez lehet asszisztens, vagy akár orvos is, de mindenképpen elengedhetetlen az orvosokkal való együttműködés, legyen szó családorvosról, vagy egyéb szakorvosról.
A gyógyászati pedkiűrös szerint a leggyakoribb probléma a körömgomba, amit sokan évekig nem kezeltetnek
Fotó: Pixabay
A csíkszeredai Olti Mária Magdolna, közegészségügyi asszisztens, mesteroktató, vizsgáztató és gyógyászati pedikűrös a szakmára úgy tekint, mint amivel segíteni tud másokon. Nem gondolta volna azonban, hogy valaha is ezzel fog foglalkozni, mint mondta, hirtelen jött az egész. „Egy szépségszalont működtetek, ahol nagyából tíz éve szembesültünk a kollégáimmal azzal a problémával, hogy több esettel nem tudunk foglalkozni, mert nem értünk hozzá” – fogalmazott. Ekkor fogalmazódott meg benne, hogy a szalonból valakinek mindenképpen el kellene végeznie egy gyógyászati pedikűrös továbbképzést, akkor viszont „nem volt gusztusa” senkinek hozzá. Elvégezte tehát ő maga, azonban hangsúlyozta, egy diploma ehhez nem elég, folyamatosan fejlesztenie kellett magát.
– tette hozzá. Ugyanis míg a gyógyászati pedikűrös az esztétikai pedikűrössel szemben problémákkal is foglalkozhat, nem orvos, így a belső kezelést igénylő esetek kapcsán szakorvosi segítséget kell kérjenek.
Nem szabad körömlakkal elfedni a problémás körmöket, ugyanis halogathatjuk a panszt, de az idő nem fogja megoldani
Fotó: Pixabay
Sokszor maga a megoldás öt percet vesz igénybe, ilyen például a tyúkszem, mégis évekig halogatják az emberek, hogy szakvéleményt kérjenek. „Ez az, amiben tudok segíteni az embereken. Úgy hiszem, hogy ez Istentől kapott tehetség, amit, hogyha hagyok elveszni, vagy ha nem alkalmazom, akkor az egy vétek az emberekkel szemben. Kevesen tudják űzni ezt a szakmát.”
A leggyakoribb panasz, amivel Olti Mária Magdolnát felkeresik, az a „van valami a lábamon”. Ez amiatt van, hogy az emberek nem tudják milyen problémák lehetnek egy lábon, a szakember szerint a mai napig tabutémaként van kezelve a láb és annak a betegségei.
– osztotta meg tapasztalatát, majd hozzátette, szinte ugyanolyan méretű betegséggé nőtte ki magát a körömgomba, mint a cukorbetegség. Lassan népbetegség. Gyakori panasz azonban még a tyúkszem, a benőtt köröm, bőrkeményedések, vagy repedt sarok, bütykök. „A legyakoribb panasszal, a körömgombával az a baj, hogy sokszor bőrgombával társul” – hívta fel a figyelmet a problémára, illetve arra, hogy egyre több gyerek is megfordul nála. A szemölcs nagyon gyakorivá vált, kifejezetten gyerekeknél. „Régebb nem volt ez a sok wellness, uszoda, nem volt ez a sok műanyag harisnya, cipő, zokni. A gyerekek leggyakrabban az uszodában kapják el a vírusos eredetű szemölcsöt, ahol mezítláb járkálnak” – magyarázta Olti Mária Magdolna a gyakori szemölcsök eredetéről. Ezt uszodai szemölcsnek is nevezik, ahogy ő mondta, „modern korunk betegsége”.
Olti Magdolna gyógyászati pedikűrös szerint ezt a szakmát csak alázattal lehet művelni
Fotó: Borbély Fanni
A legnagyobb gond azzal van, hogy a lábunk egészsége tabutéma. Emiatt sokan nem akarnak tudomást venni a problémájukról, hiába jelentkeznek a tünetek. Inkább befestik, vagy befestetik a gombás körmüket, minthogy kezeltessék. A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy elmenekülni nem lehet a probléma elől, legfeljebb halogatni. Viszont minél tovább rejtegetjük, annál nagyobb lesz a baj később. A körömgomba péládul több évtizedig is képes élősködni a lábakon, magától nem múlik el. Ebben az estben már orvosi beavatkozást igényel, ezt pedig jobb megelőzni.
– vallja a gyógyászati pedikűrös, aki arra biztat mindenkit, hogy a kérdéseikkel szakembert keressenek, ne próbálják meg házilag megoldani a problémát, ugyanis sokszor nem is tudják, hogy mi okozza a fájdalmat.
„Fontos az is, hogy ismernünk kell a páciensek kórtörténetét. Hogy van-e cukorbetegsége, szed-e vérhígítót, hogy epilepsziás-e” – emelte ki. Ez azért fontos, mert ennek függvényében kell megoldást találni a problémára. Ha történik valami a kezelés alatt, segítséget kell tudjon nyújtani a szakember, ezért olyan fontos, hogy egészségügyi ismeretekkel rendelkezzen.
Olti Mária Magdolna a diákjainak azt szokta tanítani, hogy „legyenek többek, mint más”. Elveit szeretné átadni a tanítványainak, miszerint nem a pénzt kell látni ebben a szakmában, hanem az embereket, akiken segíteni tudnak. „Tiszta szívvel segítsenek” – ezt üzenné azoknak, akik gyógyászati pedikűrösnek készülnek.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!