Hirdetés
Hirdetés

Múzeumi sztorik: székely asszonyok fejfedője

Asszony csepeszben.
A csíkmadarasi Bíró Albertné három gyermekével, Annával, Árpáddal és Antallal 1916-ban •  Fotó: Tankó-Molnár Mária gyűjtése

Asszony csepeszben. A csíkmadarasi Bíró Albertné három gyermekével, Annával, Árpáddal és Antallal 1916-ban

Fotó: Tankó-Molnár Mária gyűjtése

Csak asszonyok viselhették, lányok nem, és minél módosabb volt valaki, annál szebben díszíthette gyönggyel, bodrosabban szegélyezhette csipkével: a csepeszt választották a júniusi hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeumban.

Péter Beáta

2024. június 07., 18:542024. június 07., 18:54

2024. június 07., 19:012024. június 07., 19:01

A Csíki Székely Múzeum néprajzi részlegének tárgyanyaga a népi életmód csaknem minden területét felöleli. A tárgyak készítése a 19. század végére és a 20. század első évtizedeire datálható, de vannak ezeknél régebbi és/vagy újabb objektumok is.

A néprajzi gyűjtemény alapját még az 1930-as csíksomlyói Néprajzi és egyházművészeti kiállítás alkalmával rakták le.

Hirdetés

Az utána következő évtizedekben véletlenszerű és célorientált gyűjtések történtek a gyűjtemény gazdagítására. A tárgyanyag leginkább a csíki népi életet próbálja bemutatni – olvasható a múzeum honlapján, ahol azt is megtudjuk, hogy a néprajzi gyűjtemény közel nyolcezer darabból áll, ebből mintegy 2400 darab textília. Olyan régi és értékes darabokat tartalmaz a textilgyűjtemény, mint a híres festékesek, házbelső textíliák, csergék, viseletdarabok, így a rokolyák, mellények, vizitkák, székelyharisnyák és ingek között csepeszeket is találunk.

De mi is az a csepesz?

Székelyföldön az asszonyok a kontyba tekert hajukon csepesz elnevezésű, csipkés szélű, tarajos, áll alatt megkötött főkötőt viseltek. Hétköznapokon színes, ünnepnapokon fekete csepeszt hordtak – magyarázta Málnási Levente néprajzos-muzeológus.

Málnási Levente néprajzos-muzeológus •  Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum Galéria

Málnási Levente néprajzos-muzeológus

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

„A nők öltözéke nem sokban különbözik a többi székely nők öltözékétől. Az asszonyok budrejos fekete főkötőt hordanak…” – írta Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében a csíki női viseletről. Málnási Levente elmondta, Alcsíkon a csepesz nem szerepelt a kelengyében, mert a vőlegény vagy az anyós ajándékozta, Felcsíkon pedig a perefernum egyik tételét képezte. Kezdetben a csepeszt főkötőműves vagy csepeszvarrónő készítette – mert házasulandó mindig volt –, később falusi kismesterek varrták. „Készítésénél valamikor csipkét, üveggyöngyöt, selyemszalagot is felhasználtak, később már a tarajos vagy magyar főkötő jött divatba. Apor Péter erdélyi emlékíró szóvá is tette, hogy »nem vala annyi módi a fejeken, nem vala annyi taré«.

Idézet
Minél módosabb volt a csepesz viselője, annál bodrosabban szegélyezte csipke a főkötőt. Visszatetszést váltott ki, ha valaki a rangján felüli, gazdagon bodrozott csepeszt hordott. Sok esetben a csepeszt a viselője magával vitte a sírba is.”

A néprajzos hozzátette, mivel annak idején májusban és júniusban kötötték a legtöbb házasságot – a leánynak ekkor kötötték be a fejét, és asszonyként hordhatott csak csepeszt –, ezért esett a választásuk erre a darabra a hónap tárgyaként.

Csíkdánfalvi csepesz •  Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum Galéria

Csíkdánfalvi csepesz

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum


A múzeum gyűjteményében több csepesz is található, de a most kiállított a legszebb, legdíszesebb. Ismeretes, hogy Csíkdánfalván viselték a 20. század elején. Fekete szaténból készült, és két részből szabott szélén négy rend csipkéből rakott taraj van. A csipkék között kék szalagok vannak sugarasan elhelyezve, kilátszanak a csipkéből. A kontyrész bevarrását gyönggyel megtűzött, rakott szaténszalag fedi. A csepesz bélése bolti szövet. Módos asszony viselhette, látható ez a négy rend csipkéből készült tarajból, valamint a gazdag díszítésből. A múzeum tulajdonába 1979-be került be, Antal Áronnétól gyűjtötték.

•  Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum Galéria

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum


„Ez egy polgárias csepesz, abban az időben már a csíki falvakban ezeket a csepeszeket viselték. Kivétel Gyimesben, ahol sima, színes virágokkal hímzett csepeszek voltak. Csíkszeredában és környékén, és különösen az olyan helyeken, ahonnan többen jártak szolgálni és a kivetkőzés is hamarabb megtörtént, egyre inkább ritkult az ilyen viseletdarabok hordása. Egyes falvakban, például Csíkszentdomokoson, megmaradt a folyamatos viselése a székelyruhának.

Idézet
Az 1930-as kiállítás és a néprajzi mozgalmak rásegítettek arra, hogy egyre többen kezdjék újra felvenni a viseletet.

A viselet és a hagyományos szokások megújítására törekvő mozgalmak hatására a viselet újra divatba jött. És ez a hatás máig kitart” – mutatott rá Málnási Levente, aki azt is elárulta, hogy ez a különlegesen szép darab látható lesz a budapesti Néprajzi Múzeum októberben nyíló kiállításán is.

•  Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum Galéria

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

A csepesz megtekinthető a Csíki Székely Múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9-17 óra között.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 12., péntek

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás

Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.

Románia következő elnöke: társadalmi látlelet és személyes vallomás
Hirdetés
2026. június 10., szerda

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében

Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.

Az arc mögött nincs algoritmus – Daniel Brici és a hiperrealizmus védelmében
2026. június 06., szombat

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá

Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.

Életünk utolsó hét perce, avagy hogyan vált az Eufória egy véget nem érő lázálommá
2026. június 01., hétfő

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története

Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.

A hársfából születő Napbaöltözött Asszony regénybe szőtt története
Hirdetés
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
Megfejteni a talányt: Lány zöld almával
2026. május 31., vasárnap

Megfejteni a talányt: Lány zöld almával

2026. május 30., szombat

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben

A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.

Tupír, hajlakk, laza hullámok – így alakult át a menyasszonyi frizuradivat az elmúlt évtizedekben
2026. május 29., péntek

Szedres-ordás pite

Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.

Szedres-ordás pite
Szedres-ordás pite
2026. május 29., péntek

Szedres-ordás pite

Hirdetés
2026. május 28., csütörtök

Lehajolni a mezei szegfűgombához, nyújtózkodni a fenyőrügyért

Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.

Lehajolni a mezei szegfűgombához, nyújtózkodni a fenyőrügyért
2026. május 27., szerda

Öt pénztárcabarát kirándulóhely Erdélyben, ahol a természet viszi a főszerepet

Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.

Öt pénztárcabarát kirándulóhely Erdélyben, ahol a természet viszi a főszerepet
2026. május 26., kedd

Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar

Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.

Forog a kerék, új korszak indul: így született újjá a No Sugar
Hirdetés