Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:34

Nicușor Dan: Románia 3-4 éven belül teljesítheti az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket

22:24

Volt csíki műkorcsolyázó képviselte Magyarországot sífutásban az olimpián

22:20

Hazahozzák a pontokat a gyergyóiak Bukarestből

21:24

Megdolgozott a győzelemért a Corona az Ágyúsok ellen

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusautók frontális ütközése: egy üzletember életét vesztette, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Feltakarítják a traktor után a sarat az aszfalton, de a gazdának kell kifizetnie

Nem volt józan a balesetet okozó fiatal remetei sofőr

Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta

Tánczos Barna szerint a magyar közösséget jobban tudják segíteni a kormányon, mint ellenzékben

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Megváltozhat-e az Octavian Goga sétány és főgimnázium neve egy törvény miatt?

Ötödik alkalommal is halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében

Érvénytelenítette a bíróság a Csukás-tó területének kisajátítását

Hogyan szabaduljunk a nyomasztó barna lambériától?

Másfél doboz festék csodát tett a konyhánkkal

Fotó: Hajnal Csilla

A kilencvenes évek hangulatát árasztják a nem sokkal azelőtt divatba jött lambériák. Néha nyomasztó tud lenni az egyenszínűre mázolt faburkolat, igen ám, de sok helyen annyira tönkrement alatta a fal, hogy eltávolításuk csak nagy nehézségek árán jöhet szóba. Ilyenkor kerülhet képbe a kreativitás: milyen izgalmas dolgokat lehet elkövetni egy lambériával, ha már van nekünk?

Hajnal Csilla

2017. június 29., 17:162017. június 29., 17:16

2017. június 29., 17:192017. június 29., 17:19

Szeretjük a kilencvenes éveket, már csak azért is, mert jóval fiatalabbak voltunk mindannyian. Van néhány olyan szocreál tárgy, amely egyik otthonból sem hiányozhatott abban az időben, ilyen például az üveghal a tévé tetejéről vagy a tárcsás telefon. Abban az időben vált nagy divattá a lambéria is, amelyet előszobák és konyhák falburkolataként használtak, és maradt a falon azóta is sok otthonban. Sajnos a miénkben is, amelyet tavaly vásároltunk. Személy szerint unalmasnak és nyomasztónak találom ezt a sötétbarnára pácolt lambériát.

Ráadásul nem csak az egybe nyitott konyha és előszoba falainak alsó része volt unalmasan barna az otthonunkban, hanem ehhez színben tökéletesen passzoló barna laminált padlót raktak, és ugyanilyen színű konyhabútort – természetesen ugyanilyen barna fogantyúkkal – készíttetett az előző tulajdonos.

Nagyon kilencvenes évek hangulat uralkodott a lakásban, mindamellett, hogy igényes munka volt, de nem a mi világunk. Sőt, az amúgy sem túl világos teret még sötétebbé tette az a sok barnaság. A legtöbb belsőépítész sem javasol sötét színű falakat kicsi térben, mert még jobban összezsugorítja a teret.

Eldöntöttem tehát, megszabadulok a barna lambériától. A kérdés már csak az volt, hogyan?

Irtózatosan nagy munkának tartottam a leszedését, alatta a fal pocsék állapotban volt amúgy is, szóval kizártam a burkolat levételét. A bejárati ajtó melletti falon egy tükör is volt, mielőtt beköltöztünk volna, de azt magával vitte az előző tulajdonos, így volt egy körülbelül fél méteres rész, ahol hiányzott a lambéria, így láthattuk, hogy miként nézne ki a fal, ha nagy nehézségek árán leszednénk. Állótükröt nem akartam oda, a lambériánál kicsit kreatívabb megoldással szerettem volna pótolni a hiányzó burkolatot.

A közel százéves ládapad is jobban érvényesül a fehér háttérrel

Fotó: Hajnal Csilla

Ekkor találtuk ki közösen a férjemmel a krétatáblát, amelyet a gyerekek előszeretettel használnak azóta is. Egy méretre vágott gipszkartont tettünk fel a tükör helyére, és azt lefestettük fekete táblafestékkel. Néha szépen megrajzolt vagy felírt üzeneteket hagyunk rajta, néha pedig teljes káosz uralkodik a táblán, de ez így pont mi vagyunk.

A megújult hófehér lambériától egyszerűbb, letisztult tereink lettek

Fotó: Hajnal Csilla

Már csak a lambériakérdés váratott magára. Miután átböngésztem több lakberendező blogját a lambériával kapcsolatban, festékek után kutattam, és inspirációs képeket kerestem a neten, eldöntöttem, fehérre festem az unalmas barnát. Találtam is olyan víz alapú, matt zománcfestéket, amely nem kívánt csiszolást használat előtt, csupán egy portalanítást, ezért nekiálltunk – családostól – újjávarázsolni a lambériánkat, ha már volt nekünk. Három rétegben kentem le, ezért nem egy napig tartott a művelet, közben ki is fogytam a festékből, így tolódott is egy-egy kevésbé szembetűnő fal átfestése, de a végén csak meglett.

Másfél doboz festék kellett a csodához.

Nem tökéletes munka, vannak hibák rajta, de egy ekkora felületen nem zavaró. Legalábbis az otthon lakóit egyáltalán nem bosszantják a festéssel járó apróbb hibák. Pedig van belőlük egy pár.

Sokkal világosabb terünk lett a fehér falburkolattól

Fotó: Hajnal Csilla

Így sokkal világosabb és tágasabb lett ez a tér, amely a legtöbb családi együttlét helye, és ezzel találkozik legelőször az is, aki bejön hozzánk. Szeretjük, és a legjobb benne, hogy folyton alakul, mert mi szeretjük a változást. Legalábbis ami az otthon tereit illeti.