/ Egyház

Több melléképület és egy lakóház teteje is leégett Szentegyházán szerdán délután. A tűzesetben személyi sérülés nem történt.

Lakóháznál keletkezett tűz szerdán Szentegyházán. A Hargita megyei tűzoltóság gyorsjelentése szerint a székelyudvarhelyi tűzoltók két egységgel vonultak ki a helyszínre, ugyanakkor riasztották a szentegyházi és a kápolnási önkéntes tűzoltókat is.

A magyar reformátusok szert a Kárpát-medencében vasárnap, a Feltámadás ünnepén otthonaikban fognak úrvacsorát venni, a Duna televízióban közvetített szintén otthoni istentiszteletet követve. Utoljára 1710-es pestisjárvány idején történt meg, hogy a templomok üresen maradtak.

A védőmaszkok országos hiánya nem csak egyénileg késztette tenni akarásra a székelyeket: egyre több helyen pedagógusok karolták fel a kezdeményezést, és intézményes, szervezett formában vállalták, hogy maszkokat varrnak közösségeiknek. Két Hargita megyei műhelyben „jártunk”.

A lelki vezetők szolgálatára is jelentős kihatással vannak a koronavírus-járvány következtében hozott drasztikus intézkedések. Mégis milyen módon maradhatnak közel a hívek lelki vezetőikhez? Székelyföldi körkapcsolás papi tolmácsolásban. 

A legmélyebb gyászt a nagypénteki csend fejezi ki. Idén hívek nélküli némaság üli meg a templomokat is. Az egészség- és életféltés miatt ki-ki otthonában, a közvetített szertatások által elmélkedhet az élet és halál kérdéseiről. A zetelaki nagytemplomban tartott szertartáson jártunk.

Tavaly a húsvéti ünnep első napján zsúfolásig telt az impozáns zetelaki nagytemplom. Visszatértünk 2020 nagycsütörtökén, hogy megtapasztaljuk: a rendkívüli időben, noha más módon, de Jézus asztala köré gyűjti övéit.

Jézus kínszenvedésének, halálának és temetésének napját a történelmi egyházak az egyik legjelentősebb ünnepként tartják számon. Népi elnevezései: hosszúnap, aszupéntek.

A járványveszély miatti hatályos rendelkezések miatt Csíkszeredában sem lehet megtartani a hagyományos, a Kárpát medence legnagyobbjának titulált ételszentelést. A szertartásra amelyre más években ezrek szokták kivinni a húsvéti asztalra szánt ételeket tartalmazó kosaraikat, sor kerül ugyan, de hívek nélkül.

A keresztény világ a húsvétot megelőző hét folyamán napra pontosan ünnepli a megváltás legnagyobb eseményeit, Jézus szenvedését, halálát és feltámadását.

Urunk szenvedésének vasárnapján az egyház Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékezik, amikor elkezdődik a húsvéti misztérium beteljesítése. Keresztény kultúrkörben virágvasárnap vagy pálmavasárnap a tavasz első nagy ünnepe. Liturgikus színe a piros, jelképe a barkaág.

Gyergyószentmiklóson a világjárvány ideje alatt sem mondanak le a virágvasárnapi nyilvános barkaszentelés hagyományáról, annak ellenére, hogy a templomokba a hívek nem léphetnek be a járványveszéllyel kapcsolatos korlátozó rendelkezések miatt.

Egy sokatmondó távirat 40 évvel ezelőtti keltezéséről és „az Úr becsületes szolgájáról”, az idős Márton Áron püspökről emlékezünk meg. A fenti szavakkal jellemezte (Szent) II. János Pál Pápa Áron püspökünket, amikor 1980. április 2-ától engedte nyugalomba vonulni őt.

A római katolikus egyház liturgikus hagyománya szerint a nagyböjt ötödik, a húsvétot megelőző második vasárnap a Jézus szenvedésére való emlékezés kezdőnapja, azaz feketevasárnap. Ilyenkor szokás a templomok feszületeit, valamint az Úr képeit a feltámadás ünnepéig viola, tehát gyász színű böjti lepellel elfedni.