/ Egyház

Hagyománya van, hogy a gyulafehérvári papszentelést követően a főpásztor közzé teszi a személyi változásokat. „A papok helyezésénél figyelembe kell venni a hívek jogait és a pap személyiségét, képesítését, párosítva tehetségét egy adott helyzet valódi szükségleteivel”.

A római katolikus egyház Péter és Pál vértanúságának emléknapját, június 29-ét az apostolok főünnepeként üli. A hagyomány szerint mindkettőjüket ezen a napon végezték ki Rómában. A járványügyi helyzet miatt a szokásos gyulafehérvári papszentelés nem a hagyományos keretek között zajlik.

Úgy tartja egy székely legenda: ha nagy a baj, Szent László király a csillagösvényen visszatér, hogy megmentse népét. A lovagiasság tökéletes megtestesítője küzdött, harcolt és győzött a kereszténységért – a magyar életet, a magyar eszményt tette kereszténnyé.

Noha már szeptemberben megvoltak a kivitelezési engedélyek, a bonyodalmas eljárási ügymenet nyomán 2020. június 25-e lesz a piros betűs nap, amikor megkezdhetik a székelyudvarhelyi, tisztes korú belvárosi református templom külső-belső felújítását, ahogy a gyülekezeti nevezi, a „templomreformciót”.

Jézus útja előkészítőjének, Keresztelő Szent Jánosnak a születésnapját ünnepeljük. Rajta kívül csak a Szűzanya földi születésének szentel ünnepet a katolikus egyház.

A madéfalvi Jézus Szíve templom felújítása közben időkapszulát találtak a leemelt toronykereszt belsejében. Az 1914-ből származó üzenet a templom építésének befejezéséről tartalmaz adatokat. Az írást a búcsú alkalmával ismertették a hívekkel.

A hálaadó szentmisét vándorbölcső átadási szertatás tette felemelőbbé a zetelaki Szent Kereszt megtalálása-plébániatemplomban, hiszen a járványhelyzetben hozott korlátozások újabb lazításának enyhítéseként vasárnap beltérben tarthatták a liturgiákat.

A kedvezőtlen időjárás, a rossz terepviszonyok megakadályozták a Gordon-hegyi kilátónál évenként egyszer, Jézus Szíve ünnepén tartandó zarándoklatot, így a keresztúti ájtatosságot, illetve a búcsús szentmisét a bogárfalvi templom környezetében tartották.

Június hónapban, illetve minden elsőpénteken Jézus Szentséges Szívét ünneplik a katolikusok, évenkénti kiemelt napja pedig az egyházi év utolsó változó ünnepe – az Úrnapja nyolcadát, azaz a pünkösd utáni második vasárnapot követő péntek.

Jézus Szíve ünnepe rendszerint a középkori egyházi építészet egyetlen székelyudvarhelyi hírmondójának, a Jézus-kápolnának a búcsúnapja. Az épületegyüttes felújítási munkálatai miatt idén sem tartanak ott szentmisét. A Szent Miklós-plébániatemplomhoz várják a híveket.

A több szálon szövődött lengyel–magyar barátság egyik történelmi jelentőségű munkálójára, a ferencesek és Lengyelország patrónájára, Árpád-házi Boldog Jolánra emlékezik hérfőn a katolikus egyház.

Háborús ínség, pestis, hajótörés, terméketlenség, láz – csak néhány élethelyzet, amelyben a portugál származású ferences szerzetes, teológus, prédikátor és egyháztanító segítségéért folyamodnak a hívek. Az egyik legismertebb szent.

Július elsejénél korábban nem lehet szó arról, hogy hívők részvételével beltéri miséket, istentiszteleteket tartsanak a templomokban – jelentette ki pénteken a gyulafehérvári látogatáson levő Nelu Tătaru egészségügyi miniszter, és hozzátette: még ez az időpont is a koronavírus-járvány alakulásától f&a

Mintha visszaköszönt volna 2020 Úrnapján az a – szabad vallásgyakorlást korlátozó – négy évtized, amikor nem tarthattak a város utcáin eucharisztikus körmenetet a hívek. A járványhelyzet szűkítette ugyan az ünneplés kereteit, a lelki élmény viszont mélyült.