A szélrózsa minden irányából érkeztek zarándokok vasárnap a hargitafürdői pálos konvent hármas ünnepére.
Tizenegy éve, hogy augusztus 22-én, Szűz Mária Világ királynője ünnepén összesereglenek a Erdélyi Mária Rádió udvarhelyszéki önkéntesei a Szent Pio Lelkigyakorlatos Ház és a székelyudvarhelyi stúdió közös kápolnájának búcsújára.
A múlt század közepe óta a Szűz Mária mennybevételének ünnepét, Nagyboldogasszony napját követő nyolcadik napon Jézus édesanyjának királynői méltóságát emeli ki a római katolikus egyház. Az augusztus 22-i Szűz Mária királynő-ünnep szentírási és ókeresztény gyökerű.
Árpád-házi I. Szent István (975 táján–1038), az utolsó magyar fejedelem és az első magyar király ünnepét üljük augusztus 20-án. Magyarország fővédőszentjére, a gyulafehérvári (erdélyi) főegyházmegye alapítójára emlékezünk.
Az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) színeiben mérkőzik meg Szentegyháza polgármesteri tisztségéért Lőrincz Csaba jelenlegi önkormányzati képviselő.
Az egyetlen magyar alapítású, és az egész világon elterjedt férfi szerzetesrend tagjai, a pálosok, Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából 2020-at emlékévnek szentelték, amelynek jelmondata: Magyarország, közöm van hozzád!
Nem jelöltetheti ismét magát Szentegyháza polgármesterének Molnár Tibor, akinek mandátuma összeférhetetlenség miatt szűnt meg, és azt erről szóló prefektusi rendeletet bírósági úton nem tudta érvényteleníteni.
Egyedi lelki ajándékot kaptak az oroszhegyi egyházközség hívei, az otthonélők, a templombúcsúra hazatérők és a Nagyboldogasszony-napi zarándokok: a szentmise főcelebránsa és szónoka Kerekes László, a gyulafehérvári főegyházmegye kinevezett segédpüspöke volt.
Szülőfalujában, az oroszhegyi Nagyboldogasszony-plébániatemplomban ünnepli pappá szentelésének 25. évfordulóját Bálint Emil felcsíki főesperes, a csíkszeredai Szent Ágoston Egyházközség plébánosa vasárnap a fél egytől kezdődő szentmisén.
A katolikus egyház augusztus 15-én üli a legnagyobb Mária-ünnepet, a Szűzanya mennybevételének, magyar nyelvterületen Nagyboldogasszony vagy Nagyasszony napját.
Két éves felújítási munkálat után vasárnap újra benépesült a marosvásárhelyi Vártemplom, hálaadásra gyűltek össze a hívek.
Nagyon szép fejlődéstörténetet tudhat a magáénak a kézdivásárhelyi Dr. Csiha Kálmán Református Kollégium, amely a közelmúltban ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját.
„Uram, jó nekünk itt lennünk” – idézi Péter apostolnak a Tábor-hegyen Jézushoz intézett szavait a mai ünnepen az egyház. A hívek népénekbe foglalva zengik az Újszövetség egyik legjelentősebb eseményének, az Úr színeváltozásának kulcsmondatát.
A templomépítéshez kapcsolódó legenda miatt sokak számára ismerős a Szűzanya római főszentélye, a négy patriarkális bazilika egyike, a Santa Maria Maggiore. Napjainkban pedig híressé tette a benne található, Róma népének üdvössége elnevezésű kegykép.
A címbéli mondást a templombúcsúra utalva emlegetik a homoródremeteiek. Az idei Szent Jakab-ünnepet, amelyre aligha volt példa az utóbbi száz évben, generációk emlegetik majd: olyan mértékű ajándékot vehettek birtokba, amelyre önerőből nem tellett volna a félszáznyi helyben lakónak.
Ha madártávlatból nézte volna valaki vasárnap a székelyudvarhelyi-szombatfalvi Szent György-plébániatemplom szabadtéri miséző helyét, szavak nélkül is megértette volna: érzelemgazdag liturgia részese a helyi közösség.
Nem fogadta el a Marosvásárhelyi Ítélőtábla a tisztségéből összeférhetetlenség miatt felfüggesztett szentegyházi polgármester, Molnár Tibor fellebbezését, aki azért fordult másodfokon is a bírósághoz, hogy érvénytelenítsék a mandátuma megszűnéséről szóló prefektusi rendeletet.
A négy fő szűz és a tizennégy segítőszent egyikének, Antiokhiai Szent Margitnak (a keleti egyházban eredeti nevén Marinaként tisztelt vértanú és szűz) mártírhalálának emléknapja július 13-a.
Európa fővédőszentjére, a nyugati szerzetesség atyjára, a bencés rend alapítójára és regulájának kidolgozójára emlékezik július 11-én a katolikus egyház.